Déli szomszédja még az ország ókori birodalomra emlékeztető nevét is vitatja
A Balkán-félsziget szívében fekvő ország olyan nevet vett fel, amely gazdag történelmi asszociációkat kelt. A Kr. e. 4. sz.-ban Macedónia (Makedónia) és a szomszédos Görögország volt Nagy Sándor óriási birodalmának bölcsője. A névválasztás elkerülhetetlenül nézeteltérésre vezetett Görögországgal, és kezdetben megnehezítette a nemzetközi elismerést is.
A korábbi Jugoszlávia legdélibb része, Macedónia 1991 szeptemberében tartott népszavazást, és 1991. november 20-án deklarálta függetlenségét. Míg az Európai Unió többi tagországa elismerte a Macedón Köztársaságot, addig Görögország ettől elzárkózott, és amikor az új állam visszautasította feltételeit, blokád alá vette. 1995 októberében azonban feloldotta a blokádot, és elismerte az új köztársaságot, miután az megváltoztatta zászlaját – amelyben a Nagy Sándor dinasztiájára utaló Nap-szimbólum szerepelt – és alkotmányának azokat a cikkelyeit, amelyek görög olvasata szerint a Macedón Köztársaság É-i országrészükre, a szintén Macedónia nevet viselő tartományra aspirál. Ma valószínűtlennek látszik, hogy Athén érvényt tudjon szerezni az ország nevének megváltoztatásával kapcsolatos követelésének, de erről még nem született végleges megállapodás.
Macedóniát mint állandó viták gyújtópontját öt évszázados török uralom és a Balkán-háborúk után, 1913-ban osztották fel. Az É-i részt Szerbia, a D-it Görögország kapta. 1919-től 1991-ig, a független macedón állam kikiáltásáig az É-i rész Jugoszláviához tartozott.
A mai Macedónia lakói csak nagyon távoli rokonai a Nagy Sándor idején élt ókori népnek, ha egyáltalán van köztük rokonság. Már a Kr. u. 6-7. sz.-ban szláv törzsek telepedtek meg a Vardar folyó két oldalán húzódó hegyes vidéken. A középkorban a szerb és bolgár fennhatóság váltakozott. A mai macedónok mind nyelvükben, mind ortodox hitükben a szerbek és bolgárok rokonai.
Feszültségek vannak a politikai és kulturális autonómiát követelő nagy albán kisebbség miatt is. Az albán kérdés már csak azért is nagy horderejű, mert három országban (Albániában, Szerbiában és Macedóniában) élnek albánok, és a legjelentősebb regionális hatalom, Törökország rokonszenvét is élvezik. 1997-ben, amikor Albániában a zavargások katasztrofális méreteket öltöttek, Macedóniában is megnőtt az etnikai villongások veszélye. Az ENSZ békefenntartó erőinek részeként több száz amerikai katonát vezényeltek Macedóniába, holott Washington korábban elzárkózott attól, hogy a korábbi Jugoszlávia más területeire szárazföldi csapatokat küldjön.
Helyzeténél fogva Macedónia hidat képez Délkelet-Európa szláv országai és Görögország között. A Balkánon áthaladó nemzetközi forgalom legjelentősebb útvonala a Vardar völgyén halad át. Az Égei-tengerbe ömlő folyó mély völgyet vágott az állandóan földrengésekkel sújtott hegyek között. Macedónia fővárosától, Skopjétól É-ra, amelyet 1963 nyarán pusztító földrengés ért, könnyű átjárást nyújt Szerbiába. A hegyvidéken több mélyebben fekvő medence is található, amelyek az Ohridi- és a Preszpa-tó környékén gyakran víz alá kerülnek.
Mindezeket 2000 m-nél magasabb hegyvonulatok veszik körül. Az esőktől védő hegyláncok árnyékában kontinentális az éghajlat; a nyár forró, a tél nagyon hideg. A Vardar völgyében kellemesebb, mediterrán az éghajlat.
A macedón gazdaság alapja a gabonatermesztés. Ahol az éghajlat kevésbé szélsőséges és öntözni is tudnak, a gyapot, a rizs, a citrusfélék és a dohány jól terem. A föld alatt cink-, króm-, vasérc-, lignit- és azbesztbányák húzódnak. A II. világháború után Szkopjéban és még néhány városban az ipart is fejlesztették.
Az iparosítás és a természeti kincsek ellenére Macedónia a Balkán egyik legszegényebb állama. Mindamellett a kormánynak sikerült stabilizálnia a gazdaságot, leszorítania az inflációt, és privatizációs programot indítania. A gazdaság fellendülésének esélye nagyban megnőtt, amikor az ENSZ feloldotta a Szerbiát sújtó kereskedelmi korlátozásokat, és Görögország is megszüntette a blokádot. Az új körülmények között Macedónia arra törekszik, hogy a Balkán déli részének szállítási és kommunikációs központjává váljon.
