Látnivalók lista és programok Szkopje

Szkopje (macedónul Скопје Скопје, albánul Shkup / Shkupi, törökül Üsküb vagy Üsküp) Észak-Macedónia fővárosa, amely történelmi és etnikai sokszínűségének köszönhetően számos kulturális látnivalónak ad otthont, múzeumok sora vár, és a környék természeti kincsei kirándulásra csábítanak az év melegebb felében.

Útleírás, látnivalói és nevezetességek – események, hírek, program ajánló és képek. Miért jó ide elutazni / utazást foglalni?

Skopjei látnivalók, látványosságok, nevezetességei együtt, illetve a városhoz közel, a környékén:
– A kőhíd a Vardar folyón, a város egyik szombóluma, 1282-ben a szerbek meghódították a várost. 1346-ban Stefan Dušan szerb birodalmának fővárosa lett Szkopje.
– Római vízvezeték, Vizbegovo-ban, a főváros északi szomszédjában van a megmaradt 2 km hosszú fontos emlék. Egyes részei hihetetlen jó állapotban vannak a mai napig. Érdemes lefotózni, hiszen több mint ezer évig használatban volt.
– Szent Panteleimon temploma Nereziben (macedónul: Црква Свети Пантелеjмон). A templom 1164-ben készült el. Nerezi híres a freskóiról, amelyek a 12. század meghitt és spirituális irányzatát, a bizánci építészet elemeit tükrözik.
– Több szép és egyedi épület található a török időkből, a Kuršumli Han (török fogadó) ill. több mecset. A Szkopjében, mellette Vodnó-hegyen található a Balkán legnagyobb keresztje: 76 méter magas, kb. 400 tonna fémből évekig készült, rengeteg reflektor világítja meg, így 80 kilométerről látszódhat. A táj szépségét érdemes megemlíteni, a tavaszi virágzó szezonban sok szép helyen járhatunk a város peremén, általában pedig a változatosság jellemző Macedóniában a legtöbb hegyvidéken.

Történelem, érdekességek Macedóniáról:
Az Oszmán Birodalom a 20. század kezdetén az európai nagyhatalmak nyomása alatt és a Balkán-félszigeten zajló nemzeti felkelések miatt fokozatosan felbomlott, három nép marakodott a mai Macedónia területéért, a szerbek északon, a bolgárok keleten és a görögök délen. Az első világháború után ez a terület az újonnan létrejött Szerb – Horvát – Szlovén Királysághoz került, melyben főleg a szerbek játszottak meghatározó szerepet. A macedón terület a második világháború alatt, 1941 és 1944 között, nagyrészt Bulgária uralma alá került, majd 1945-ben tagköztársasággá vált a soknemzetiségű államban, Jugoszláviában.

A Matka-kanyonban lehetőség nyílik kajakbérlésre vagy csónakázásra, a mintegy egyórás túra része egy cseppkőbarlang megtekintése. Ha inkább a felszínt és a szárazföldet választod, a sziklák tövében húzódó túraútvonalon sétálj végig, és a tájkép, a látvány biztosan tetszeni fog. Háborítatlan környezetben élveznéd a kilátást és egy jó pikniket? Akkor autózz fel a Kozjak-hegyre (gyalogszerrel nem javaslom az utat). Nem sokan ismerik, így a nyugalom garantált. Ez nem mondható el a Gradski Parkról, mivel azonban ez a főváros egyik legszebb helye, megéri elviselni a tömeget. Frissítőként az utcai árusoktól vehetsz különféle ételeket és italokat, helyi gyümölcsleveket. A Vodnó-hegy mindössze pár percre található a várostól, és számos túraútvonal hálózza be. Kevésbé bevállalós turistáknak a busz/autó és sífelvonó párosítást javaslom. A csúcson található Millenniumi Kereszt mellől páratlan kilátás nyílik a városra és a hegyvidékre. Ez a Balkán-félsziget legnagyobb feszülete. A 76 méter magas, 400 tonnás fémépítményt reflektorok világítják meg.

Az Öreg Bazár (nagy-piac) és a Debar Maalo kötelező mindazoknak, akik belekóstolnának a vérbeli macedón életérzésbe. Előbbi a Balkán egyik legrégibb bazárja, története a 12. századig nyúlik vissza. Kis túlzással minden kapható, az élelmiszerektől és italoktól a hétköznapi háztartási cikkekig, a ruhákon és cipőkön át a teljesen szükségtelen filléres szuvenírekig. Az önmagában élménydús kínálat mellett több mecset, minaret, karavánszeráj, sőt múzeum is található ugyanitt. A kávét többnyire török módra készítik: egyedi élmény, amelyet érdemes kipróbálni. A Debar Maalo „bohémnegyed” tíz percnyire fekszik a főtértől. Bőven vannak ebben a városrészben kafanák, vagyis hagyományos éttermek, bisztrók, egy ilyen teraszán ültünk le mi is vacsorázni. Mindenütt kapható a nemzeti ételként ismert tavce gravce, amely egy babos serpenyős egytálétel. A halételek közül a pisztráng még mindig népszerű, én kedvelem sütve és füstölve is. A röviditalok kedvelői reggeli vérfrissítőnek vagy indító rakétának kóstolják meg egy vendéglő rakiját (törköly, szőlő és gyümölcs pálinka)! A Makedonsko Selo a macedón falusi építészetnek állít emléket, átmenetileg sajnos zárva tartott a falumúzeum és kiadó szálláshelyek.

Skopjében számos egyházi/vallási épület érdemes a figyelemre. A Szent Klement az ország legnagyobb ortodox temploma, hatalmas ikonosztáza rengeteg látogatót vonz. A szintén ortodox Sveti Spas érdekessége, hogy két méterrel a föld alatt épült, mivel egykor az oszmánok nem engedélyezték, hogy egy keresztény épület magasságban felülmúlja a mecsetjeiket. Faragott oltára olyan ritka, hogy rajta kívül csupán kettő létezik ebből a típusból a világon, és mindegyik Macedóniában. Az ország népességének egyharmada muszlim; egyik legszebb épületük a Musztafa pasa mecset. Ne hagyd ki a környező rózsakertet sem! A főváros történelmi nevezetességei között kell említenünk a középkori Kale erődöt. Belülről nincs sok látnivaló, de a tornyából remek panoráma nyílik a folyóra. A vízvezetéket egyes történészek a római korra datálják, mások szerint a török hódoltság idején emelték. A Vardar folyón átívelő kőhíd a 14. században épült. A főtéren szökőkutak, Nagy Sándor és más hellén hősök szobrai büszkélkednek – ellenpólusként pedig a közelben található Teréz anya szülőháza, amely ma emlékházként működik.

A turista közlekedés érdekességei a Londont idéző piros emeletes buszok, próbáljátok ki őket! 2011-től vannak ezek a kínai gyártású buszok a városban. A tömegközlekedés ideális, szinte bárhová könnyű eljutni. A régi vonatállomás szomorú mementó, ugyanis az 1963-as földrengés félig romba döntötte. Az óra máig azt az időpontot mutatja, ahol a tragédia időpontjában megállt.

A macedón főváros számos izgalmas rendezvénynek ad otthont. Többek között Jazz Festival, poszerfesztivál, tánc- és folklórfesztivál és animációs filmfesztivál várja az érdeklődőket. Lesznek és voltak itt már olyan konferenciák, üzleti és tudományos találkozók, amik mindenképpen figyelemre érdemesek. Egy pici ország fővárosáról beszélünk, így minden ilyen kisebb-nagyobb sikertörténetet nagyon meg kell becsülni.

Szállás keresés, Útikalauz 1. része ITT.

Szkopjéban többféle közlekedési lehetőség közül választhatunk, attól függően, hogy milyen gyorsan és kényelmesen szeretnénk eljutni a kívánt helyre. Ha a városban szeretnél mozogni, akkor használhatod a tömegközlekedést, amelynek része a busz, a villamos és a trolibusz hálózat. A buszjegy ára 40 MKD (~240 HUF), amit a buszon vagy a jegyautomatáknál szintén megvásárolhatsz. A jegyeket egy mágneses kártyára kell töltened, amit 150 MKD (~800 HUF) ellenében vehetsz meg a buszpályaudvaron vagy a kioszkokban. Ha inkább saját autót szeretnél bérelni, akkor több autókölcsönző cég rendelkezésedre áll Szkopjéban. Az autóbérlés ára naponta kb. 8 EUR-tól (~3000 HUF) kezdődik. Ha pedig repülővel érkezel Szkopjéba, akkor az Alexander the Great repülőtérről több módon eljuthatsz a városközpontba. Az egyik lehetőség a Vardar Express busz, amely fél óra alatt visz be a belvárosba, a Holiday Inn szállodához. Az út 175 MKD (~1000 HUF), jegyet a buszon is lehet venni. A másik lehetőség a taxi, amelynek ára kb. 20 EUR (~7500 HUF) volt egy útra. Remélhetőleg segítettünk, és az élmények ennél is sokkal jobbak lesznek, amikbe fentebb adtunk egy bevezetőt.