Korfu város, vagy ahogy a helyeik említik, Kérkira, a sziget keleti partján fekszik. Két részre tagolódik, délen a Garítsa városrészre, északon az Áyios Nikólaosra. Az északi városrész legmagasabb pontján a velencei erőd áll, melyet egy sajátos, védelmi célokat szolgáló vizesárokkal választottak le a szigetről. Ez a rész képezi a tulajdonképpeni óvárost, mely az évszázadok során alig-alig változott. Szűk utcácskái mára csak a gyalogosok számára járhatóak. Éles ellentétei a modern városrész széles sugárutjainak, melyeket olyan nagy terek tarkítanak, mint a Venetian Spianada vagy az Espanade. Az úgynevezett cantouniákat, a macskaköves utcácskákat, velenceiek által épített 3-4 emeletes gyönyörű házak szegélyezik. Érdemes megtekinteni őket. Az erős velencei hatás szinte mindenütt felismerhető a városban, mely mellett azért a francia és az angol stílusú építmények is megférnek, nem beszélve a nemrégiben emelt, modern szállodákról, melyek szintén alakítják a városképet.
A bizánci korszak egyik legszebb építészeti emlékét, a Szent Jászon és Szoszípatrosz-templomot is Korfu város Anemómílos nevű külvárosában találjuk. Ezenfelül az ókori Művészeti Múzeum (Bizánci Múzeum) gazdag kiállítási anyaga is bizonyítja, milyen jelentős alkotások születtek ebben az időszakban is. A múzeumnak a Panagia Antivouniotissa-templom ad otthont, az Arseniou sétálóutca végénél, Korfu városától északra találjuk. Az Antranik étteremtől lépcsőn is megközelíthetjük az épületet. A múzeum különlegességei a XIII-XVII. század közötti időszakból származó velencei és bizánci ikonok. Az egyik legszebb darab ezek közül a XVII. századi festő, Emanuel Tzanes munkája. Korfun ő alkalmazta először a templomi festészetben is különleges krétai stílust.
A Korfutól 7 kilométerre található Akhillíon, mely a magyar látogatók körében inkább csak Sziszi-palota néven ismert, Korfu egyik legbizarrabb, ugyanakkor legnépszerűbb turistalátványossága. A neoklasszicista épületet a nagy olasz építész, Carito tervezte. II. Vilmos császár gyakran töltötte itt nyári szabadságát az I. világháború kitöréséig. A palota mellett múzeumot és egy hozzátartozó bizánci stílusú kápolnát is találunk, melyet monumentális freskója, reneszánsz stílusú ebédlője,és a főbejárat előtti festett oszlopok tesznek rendkívülivé. A múzeumban Vilmos császár is emlékszobát kapott, érdekessége az a nyereg, melyen munka közben előszeretettel ült a császár. Az épületet körülvevő parkban is érdemes sétát tenni. Antik szobrok másolatai magasodnak erre, például a Haldokló Akhilleuszé, mely a berlini szobrász, Herter alkotása. Lefelé a kertben egy nyitott pavilonban Erzsébet császárné szobrát is megcsodálhatjuk, melynek szépsége csak azért nem tökéletes, mert márványból nagyon nehézkesen tudták megformálni a századforduló divatját követő, különleges ruháját. A palotát 1962-ben ugyan teljesen felújították, ám az épület jellegzetes vonásait gondos odafigyeléssel sikerült megőrizni.
Korfu másik nevezetessége a Platia Konstantinou tetején magasodó Barlangi Madonna (Panaghia Spiliotissa) templom, tiszteletet parancsoló, háromajtós ortodox katedrális. Itt őrzik Szent Theodora, Szent Szpiridon mellett ő a sziget másik védőszentje, fej nélküli testi maradványait egy ezüsturnában. Az ereklyetartót évente csak egyszer nyitják fel. A templom másik érdekessége Bonatzic Tzanis tíz képből álló ikonosztáza, mely Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázolja.
A sziget leghíresebb temploma mégsem a katedrális, hanem az Áyios Spyrídon-Templom, mely két házzal a Liston mögött, egy kis téren áll. 1589-ben építették egy korábbi, Szent Szpirídon tiszteletére emelt templom helyén, mivel azt a városfal építésekor lerombolták. Hozzáértők szerint harangtornya, mely a legmagasabb a szigeten, nagyon hasonlít a velencei ortodox görög Szent György-temploméhoz, azonban a turisták számára az igazi érdekességek a templomon belül láthatók. A görög egyház legnagyobb ezüst kegytárgygyűjteménye mellett, itt találjuk a sziget védőszentjének, Szent Szpirídonnak relikviáit is. A mumifikált testet egy kápolnában, művészien kidolgozott ezüstszarkofágban őrzik, a szentélytől jobbra. Az ereklyetartót Bécsben készítették, külön erre a célra. A szarkofág üvegbetétjén keresztül még a szent ráncos arcára és kezére is vethetünk egy-egy pillantást. Évente négyszer, virágvasárnapon, az azt követő első szombaton, augusztus 11-én, majd november első vasárnapján körmenetben hordozzák végig az ereklyét a városon, hogy megemlékezzenek a szentnek tulajdonított csodálatos megmenekülésekről, a XVII. század két pestisjárványától, a XVI. századi éhínségtől és a XVIII. században a török veszedelemtől.
Manapság diszkós mulatozás, görög estek teszik teljesség a turisták nyaralásait. Figyeljünk oda magunk és mások épségére, a tömény italokat kerüljük a nyári melegben! Élvezzük a friss levegőt és a jó társaságot!
Egy esti vacsorás hajós kirándulás vagy egy nappali hajózással egybekötött tengeri fürdőzés a külön fizetendő, választható programok között nagyon népszerűek.
Gerald Durrell, a brit író 6 évig élt Korfu szigetén, itt töltött éveiről a Családom és egyéb állatfajták című könyvében emlékezett meg, sok humorral és öngúnnyal mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát. Ez a Korfura igyekvőnek izgalmas olvasmánya lehet. Mindössze 10 éves volt, amikor ide érkeztek családjával. „Minden nap időtlen nyugalom volt”.
Történelmi, történeti leírás magyarul ITT.