Látnivalók, Kolozsvár nevezetességei, történelem, érdekességek és programok alább.
Hotel ajánló: Kolozsvár szállásai, minden egyéni ár ITT.
Kolozsvár Nagyváradtól 152 kilométerre, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el, a Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.
Kolozsvárott található az ország legnagyobb egyeteme is. A város gazdaságában a feldolgozóipar van túlsúlyban. Kolozsvár legfontosabb külföldi befektetői Magyarországról, Luxemburgból, Olaszországból és az Amerikai Egyesült Államokból jönnek. A város gazdasági életében szintén jelentős részt képviselnek a pénzügyi és számítástechnikai szolgáltatások. Fontos cégek: Ardaf (biztosítás), Brinel (számítástechnika), Farmec (kozmetikumok), Jolidon (fehérnemű), Napolact (tejipar) és Ursus (sör). Kolozsvár a legdrágább város Romániában.
Területe folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor és vaskor idején is. Az ókorban a város helyén álló Napoca a római birodalom része volt, Traianus császár alapította, 124-ben pedig Hadrianus császár emelte municípiumi rangra. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól kolónia rangot kapott, 271-ben a rómaiak mégis kiürítették. Hét és fél évszázaddal később Szent István tette a kolozsi várispánság székhelyévé. Maga a város a 11. század első felében alakult ki. 1241-ben tatárok dúlták fel Kolozsvárt, a lakosságot pótolandó V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király a megerősített települést 1405-ben szabad királyi várossá tette. A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. A város vezetőségét (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig évenként felváltva adta a két nemzet. A városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy erős kereskedőréteg is, mely különböző kiváltságokat harcolt ki magának. Kolozsvár valódi fellendülését az önálló Erdélyi Fejedelemség kora jelentette, ebből az időből származik a „Kincses Kolozsvár” megnevezés is. A székváros ugyan Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentőségű esemény színhelye lett. Többek közt 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak, de itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt is. Erdély első egyetemét Báthori István alapította 1585-ben. 1821. március 12-én Kolozsvárott nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas (ma Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet. Itt mutatták be az első magyar operát is, Ruzitska József művét, a Béla futását. 1848. május 29-én Kolozsvárott mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. 1918-ban a románok foglalták el, 1940. augusztus 30-tól kezdve a II. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz került. Ugyanez év szeptember 11-én a magyar csapatok bevonultak Kolozsvárra, akiket a német csapatok bevonulása követett. 1944. május 3-án elkezdődött a városi zsidók (több mint 16 000 személy) gettóba gyűjtése, majd haláltáborba szállítása. 1944. október 10-én a magyar csapatok feladták Kolozsvárt, másnap a Malinovszkij marsall vezette szovjet-ukrán csapatok vonultak be oda. 1944. október12-től 1945. március 13-ig Kolozsvár Észak-Erdéllyel együtt szovjet fennhatóság alá került, de autonóm helyzetben maradt. A második világháború utáni kommunista rendszer várospolitikáját az erőteljes iparosítás jellemezte. Ebben az időszakban létesült a gyárak többsége, a Carbochim köszörűkőgyár, a Tehnofrig hűtőgépgyár, illetve a Nehézgépgyár. Ezzel párhuzamosan, a bővülő lakosság számára új lakótelepek épültek a város peremén.
Kolozsvár nemcsak Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként ismert, az unitárius vallás bölcsőjeként is emlegetik. Az erdélyi város számos műemlékkel büszkélkedhet. Közülük a legnevezetesebbek egyike a legmagasabb erdélyi toronnyal bíró Szent Mihály-templom, a brassói Fekete Templom után Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, melynek főkapuját Zsigmond király címerei díszítik. Közvetlen a templom előtt magasodik Fadrusz János méltóságteljes Mátyás szobra. Ugyancsak jelentős a Farkas utcai református templom, Kolozsvár híres gótikus műemlék-temploma, illetve a város főterén álló, 18. századból származó Bánffy-palota barokk épülete. Nevét építtetőjéről Bánffy György, erdélyi kormányzóról kapta. 1817. augusztusában I. Ferenc magyar király és osztrák császár is itt szállt meg feleségével. Az impozáns épület ma a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont, ahol híres román festők munkáit vehetjük szemügyre, köztük Nicolae Grigorescu és Stefan Luchian képeit is, akiket errefelé a leghíresebb művészek között tartanak számon.
A turisták gyakori célpontja Mátyás király szülőháza is, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, mely jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épületeként funkcionál. A ház az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet.
Egykor a városon kívül esett a Kálvária-domb és a Fellegvár, ezek ma már a város belterületének számítanak, ugyancsak sok látogatót vonzva. A Kis-Szamos melletti dombon magasodó erőd Giovanni Visconti tervei alapján épült 1713-1723 között, eredetileg császári katonai erődítményként. Az öt oldalról, földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett csillagvár építéséhez a város majd 6000 gyalognapszámost adott. Az eredetileg csillag alakú erődítményből ma már csak a keleti kapu és a sáncok láthatók. Utóbbiak alatt még a 20. század elején is szegények kunyhói álltak, a negyedet Sáncaljának nevezték. A Fellegvár tetején levő Belvedere szálloda az 1970-es években épült.
Szintén a város központjában, a Kis-Szamos partján találjuk a 13 hektáros, kolozsvári Sétateret. A park több százéves gesztenyefái között jól esik egy kicsit megpihenni. A sétatéri kaszinó épületét egy 2007-ben aláírt szerződés szerint nemsokára a városi Filharmónia számára fogják átalakítani.
Városfelfedező túránk során érdemes felkeresni az Avram Janku teret is, ahol az Operaház mellett, számos gyönyörű középület található. Utunkat, hol máshol, ha nem a híres Házsongárdi temetőben fejezhetnénk be, ahol az erdélyi szellemi és művészi élet legnagyobbjai nyugszanak.
Korábbi kapcsolódó útikalauz cikk: Szállás cikk ITT: szállodák, hotelek, panziók, olcsó kollégiumi szállás ajánlatai kereshetően, szálláskereső online.
