Kína útikalauz magyarul – Országleírás

Kínai Népköztársaság
Zhongguo, Zhonghua Renmin Gongheguo (Csungkuo, Csunghua Zsenmin Kunghokuo) (kínai)
China, People’s Republic of China (angol)
Hyatad, Bügd Nayramdah Hyatad Ard Uls (mongol)
Cuñgo, Hitay Xälq Cumhuriyiti (ujgur)
Rgya-nag (tibeti)

Területe: 9 574 479 km2
Népessége: 1 319 132 500 fő (2003) 1 321 851 888 (2009)

Kínában

Népsűrűsége: ~137,8 fő/km2
Fővárosa: Peking (Pejcsing/Beijing) 6 619 000 (9 376 200) fő
Államforma: szocialista népköztársaság
Nemzeti ünnep: okt. 1. (a népköztársaság napja, 1949)
Közigazgatás: 23 tartomány (seng), 5 autonóm terület (zizhiqu/ticsü), 4 városi körzet (sih)
Fontosabb települések: Shanghai (Sanghaj) 9 005 600 (12 039 900) fő, Tianjin (Tiencsin) 4 333 900 (6 809 500) fő, Wuhan (Vuhan) 3 959 700 (4 496 500) fő, Shenyang (Senjang) 3 574 100 (6 473 600) fő
Városi lakosság aránya: 32%
Pénznem: jüan (1 jüan=10 jiao=100 fen)
Nyelvek: kínai (hiv.), az autonóm területeken a helyi nyelvek is
Népcsoportok: kínai (han) 92%, csuang 1,5%, huj (mohamedán kínai) 1%, mandzsu 0,5%, miaó 0,5%, ujgur 0,5%, tibeti 0,5 %, egyéb (mintegy 60 népcsoport) 3,5%
Vallások: felekezeten kívüli 69%, konfuciánus 15%, buddhista 9%, taoista 3%, szunnita mohamedán 2%, keresztény 1%, egyéb 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 74 év
Népességnövekedés: 0,87%
Csecsemőhalandóság: 27,25%o
Írástudatlanság: 18,5%
Férfiak/nők aránya: 1,06
Legmagasabb pont: Mount Everest (Csomolungma/Sagarmatha), 8848 m
Legfőbb folyók: Sárga-folyó (Huang He), Jangce (Chang Jiang), Nyugati-folyó (Hszi), Amur, Szungari, Cangpo (Brahmaputra)
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 4600 USD (2002)
Munkanélküliség: 10% (a vidéki körzetekben ennél jóval magasabb)
Munkaerő: 706 millió fő
Infláció: -0,8% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 49%, szolgáltatások 33%
Exporttermékek: műszaki eszközök és berendezések, textil és ruházat, cipő, játékok, sportfelszerelés, ásványi anyagok
Importtermékek: műszaki eszközök és berendezések, ásványi anyagok, műanyagok, vas és acél, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Hongkong, Japán, Dél-Korea, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság, Szingapúr, Oroszország, Malajzia

Földünk legnépesebb, harmadik legnagyobb, több ezer éves múltra visszatekintő országa Belső- és Kelet-Ázsiában. Az ország saját nevének (Csungkuo) a jelentése: középső ország. 18 000 km hosszú partszakasszal érintkezik a Sárga-, a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengerrel. Felségvizein több mint 5000 kisebb-nagyobb sziget található. Az ország nyugati felét Belső-Ázsia magashegységei (Himalája, Karakorum, Transzhimalája, Kunlun, Tien-san, Altaj) és a közöttük elterülő száraz medencék, fennsíkok (Csinghaj-Tibeti-fennsik, Caidam-medence, Turfáni-mélyedés, Tarim-medence) foglalják el. Kelet felé alacsonyabb hegységekkel (Nagy- és Kis-Hingan, Tapie-hegység) és fennsíkokkal (Lösz-fennsik, Ordosz-fennsík, Szecsuáni/Vörös/-medence) ereszkedik a felszín a tengerpart felé, ahol tágas, feltöltött alföldek húzódnak. A Csomolungma egyúttal az egész Föld legmagasabb pontja. Kína legalacsonyabb pontja -154 m (Turfáni-mélyedés).

Kína a világ egyik legrégibb civilizációja, kialakulása a Huang He középszakaszát kísérő alföldön indult meg. Területén az 1. évezred végéig számos törzsi állam keletkezett, akik a Csou-dinasztia idején (i. e. 8. század) még egymással hadakoztak. A Csin Fejedelemség uralkodója i. e. 221-ben Si Huang-ti (az első császár) néven egyesítette a birodalmat. Ezután még több ízben hullt darabjaira, illetve egyesült a birodalom. A13. században a mongolok hódították meg Kínát, és uralmuk alatt tartották 1368-ig. Az őket követő Ming-dinasztia a fővárost Pekingbe helyezte át, és felújíttatta az i. e. 3. században épített Nagy Falat. A birodalom a 18. században érte el legnagyobb kiterjedését, azt a 19. században a hanyatlás korszaka követte. A Szun Jat-szen (a Koumintang Párt megalapítója) által vezetett 1911-1912-es demokratikus forradalom a köztársaság kikiáltását eredményezte. 1931-ben Japán megszállta Kína északkeleti részét, és egy önálló mandzsu államot hozott létre. 1937-ben a kommunisták egyesültek a Koumintang Párttal a japánok ellenében, és a kommunisták Mao Ce-tung vezetésével arra törekedtek, hogy Kína minél nagyobb területét vonják a fennhatóságuk alá a polgárháború során. Érdekesség, hogy 1941-ben hat állam létezett a mai Kína területén: a Kínai Köztársaság, a japánbarát Kínai Köztársaság, a Mandzsu Császárság, a mongol Meng-Csiang, Sinkiang (Kelet-Turkesztán), valamint Tibet. A hosszú polgárháború a kommunisták győzelmével ért véget. Tibet kivételével az összes területet az ellenőrzésük alá vonták, majd 1949. október l-jén kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. A nemzeti erőket összefogó Csang Kaj-sek Tajvan szigetére menekült. Tibetet, a Dalai Láma vezetése alatt álló, korábban önálló teokratikus monarchiát Kína 1951-ben katonai erővel megszállta. A Dalai Láma Indiába menekült, a száműzetésben lévő kormány székhelye az indiai Dharamsalában van.

Kína

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.