Kefaloniá

Angolul Cephalonia, Kefallinia, más néven Kefalónia szigete a Jón-tenger legnagyobb szigete, Görögország nyugati részén, a patrasi öböl bejáratánál, Zakinthos és Lefkada között fekszik, a külön szigetet alkotó Ithaka közvetlen közelében. Fővárosa Argostoli, a sziget lakosságának egyharmada itt él.

Foglalás és szálláshely árak leírással, egyre több ajánlat képekkel és friss vendég értékelésekkel: Jó napi árak, a görög hotelek – magyar nyelvű teljesen egyedi igényekhez igazított foglalás. Ajánlatok napi és csomag árakkal. Kis szálloda és privát villák, magán szálláshelyek vegyesen.

Apostolata Elios Island Resort and Spa az igényesek kényeztető helye, Captain’s House egy jó házikó központi helyen, a Regina Dell’ Acqua pedig az öt csillag gyönyöre, mely ide szállt. Pythos studio apartmanjai, a Marinos, a Ventura és az Athina a szerény turisták helyei. Az Astra Village szobák és lakosztályok és a Ionian Emerald Resort a költekezősebbek vágyaira vannak kalibrálva. Települések és szállások száma (egyéni utazás keretében foglalható online): Argostólion 7, Sámi 4, Lourdháta 9, Skála 12, Fiskárdhon 5, Karavomylos 3, Lixoúrion 6 szállá, Lassi 8, Ayía Evfimía 2 és Kateliós 4, a fenti szállás ár keresővel angolul az oldalsó hotel foglalási rendszeren. Továbbá illetve magyarul: Trapezáki, Lixúri, Argosztóli, Lászi, Szkála Kefaloniász, Zvoronáta, Ajía Effimía, Lurdáta, Pórosz, Számi, Fiszkárdo és Ászosz.

Konkrét szálláshelyek név szerint:
– Villa De Vico (2016. óta foglalható interneten, megfizethető árak, 5 főre három hálószobás 100 m²-es apartman mindössze 525 euró 1 hétre, Wifi internettel)
– Alexandros Maisonette (Zóla, 2015. óta online, kellemes szálláshely kilátással)

Nevét a mitológiai hősről, Cephalusról kapta, bár egyesek szerint annak szó szerinti jelentése fejes sziget, mely Kefalonia alakjára utalna. A 800 négyzetkilométeres sziget lakossága megközelítőleg 45 000 főre rúg, népességét tekintve korábban Görögország egyik leggyorsabban növekvő térségéhez tartozott. A sziget második legnagyobb települése Lixouri. Kefalonia egy földrengés-övezet szívében található, minden évben több tucat kisebb, olykor fel sem jegyzett remegés rázza meg. Legutóbb 1953-ban pusztított egy hatalmas földrengés, mely csaknem az összes települést eltörölte a szigeten, egyedül az északi Fiscardót hagyta érintetlenül. Kefalonia legmagasabb pontja, a maga 1628 méteres magasságával a Mount Ainos. Gazdaságát tekintve, bár az erdőtüzek súlyos fenyegetést jelentenek Kefalonia lakosainak számára, jelentős a sziget fakitermelése, noha egyértelműen a turizmus viszi a prímet. A Nicholas Cage és Penelope Cruz főszereplésével készült, Corelli kapitány mandolinja című film 2001-es vetítése óta, a látogatók száma megtöbbszöröződött. Mezőgazdasága állattenyésztésre és olajbogyó termesztésre koncentrál, de a gabona és zöldség termesztés számottevő szerepet játszik benne. A sziget négy főbb kikötővel büszkélkedhet, a legnagyobb a fővárosé, Argostolié.

Története:

A legenda szerint a sziget a nevét a mitikus hősről, Cephalusról kapta, aki athéni menekültként érkezett Kefaloniába, majd kisvártatva a taphiánoknak nevezett őslakosokat kiszorította a térségből. Homérosz 26 különböző helyet jelöl meg Odüsszeusz otthonaként, de ezek egyike sem egyezik a jelenlegi Ithaka szigetével. Már csak azért sem, mert ez az ókori dalnok eposzának ellentmondva keletre néz, és nem lapos, inkább hegyvidékek jellemzik. Egyesek szerint Kefaloniának és Ithakának korábban egymáshoz kellett kapcsolódnia, ez magyarázná Homérosz Ithaka leírását. Eszerint területét tekintve az sokkal nagyobb volt, mint napjainkban és Görögország csücskét képezve a nyugaton lebukó Nappal nézett farkasszemet. A földrajzi adatok azt sugallják, hogy a szigetek egyszer már összetartoztak. Robert Bittlestone felvetése szerint, aki könyvet írt a témában, a ma Kefalonia félszigeteként ismert Paliki, mely a bronzkor végéig önálló szigetként létezett, szolgálhatott forrásul Homérosznak, amikor Ithakát leírta. Bittlestone azt feltételezi, hogy Paliki bevándorlói hozták magukkal Odüsszeusz történetét, mivel azok a görög középkorban kerültek át először a kontinensre, végül az Égei-tenger keleti részére, ahová a hagyomány Homérosz szülőhelyét teszi. Ez megmagyarázná az epikus részletes tudását Palikiről. 2007. nyarán nemzetközi kutatások indultak arra vonatkozólag, hogy kiderítsék Paliki valóban önálló sziget volt-e. Régészeti szempontból Kefalonia amúgy egy roppant izgalmas terület, a leletek egész a Krisztus előtti 40000-ig nyúlnak vissza, melyek azt bizonyítják, hogy a sziget legjelentősebb korszaka a mükénéi korszak volt. Az Argostoliban található Régészeti Múzeum, bár méretét tekintve kicsi, mégis a legfontosabb múzeum Görögországban, mely kiállítását ennek a dicső korszaknak szenteli. Kefalonia és egyben Görögország legjelentősebb régészeti felfedezésére az elmúlt 20 évben került sor, amikor 1991-ben a külvárosi Tzanata falu közelében mükénéi sírokra bukkantak, melyek a Kr. e. 1300-ból származnak. Ezekben a síremlékekben királyok és magas rangú tisztviselők voltak eltemetve. Ezek a feltárások jelentősek lehetnek a Homérosz Ithakájával kapcsolatos kutatásokban. A mükénéi király és a hős Odüsszeusz megközelítőleg egy időben, Kr. e. 1200-1100 környékén élt. A kutatók, történészek, régészek meggyőződése, hogy a király palotájának és városának a leggazdagabb Jón-szigeteken, Kefaloniában kellett lennie. A középkorban Kefalonia és Zakynthos a Nápolyi Királyság, majd a Velencei Köztársaság felügyelete alatt állt. A 16-18. században, a világ egyik legnagyobb exportőre volt. A városok és a falvak ekkoriban többnyire magas hegycsúcsokra épültek, hogy az 1820-as években a Jón-tengeren garázdálkodó kalózok elől valódi menedéket képezzenek. A 18. században a sziget előbb francia, majd a 19. században angol fennhatóság alá került a Jón-szigetek Egyesült Államaként. Kefalonia a Jón-szigetekkel együtt 1864-ben vált a görög állam teljes jogú tagjává. A második világháborúban az olaszok szállták meg, de 1943-ig a náci Németország haderői jelen voltak. A sziget nagy része megsemmisült a harcok következtében, míg a szövetségesek fegyverszünetet nem kötöttek az olaszokkal. Ezután ismét a németek terjesztették ki hatalmukat. Bár a háborúk Közép-Európában 1945-re befejeződtek, az állami konfliktusok miatt Kefaloniában kitört a görög polgárháború. Béke csak 1949-ben köszöntött a szigetekre. 1953-ban súlyos földrengés pusztított Kefaloniában, a károk meghaladták a 10 millió dollárt, közel 125000 lakos hagyta el a szigetet, hogy máshol kezdjen új életet. Az 1990-es években a visszatérő erdőtüzek okoztak károkat a sziget erdőiben. 2003. novemberének közepén újabb földrengés rázta meg a fővárost, kisebb károkat okozva Argostoli lakóépületeiben. 2005-ben Lixourit rázta meg hasonló, de itt nem keletkeztek jelentősebb károk. 2006-ban egy nagy hóvihar támadta meg az egész szigetet, ami áramkimaradásokhoz vezetett. A 2007-es szokatlan hőség aztán ismét erdőtüzeket produkált, több ezer hektárnyi erdő és bokor veszett oda. 1997. óta a sziget 8 közösségre, illetve városra van osztva. A fővárosra, Argostolira, a Plai félszigeten található Lixourira, az egyik legfontosabb kikötőnek otthont adó, harmadik legnagyobb városra, Samira, a Fiscardo kikötőnek otthont adó Erisosra, a két kikötővel rendelkező Eleios-Pronnoira, a fővárostól délre fekvő völgyre, Leivathosra, a Szent Gerasimos kolostornak otthont adó Omala völgyre, és a híres Myrtos Strandnak és az Agia Evfimia kikötőnek otthont adó Pylarosra.

Látnivalók, nevezetességek:
A sziget természeti szépségeinek köszönhetően rendkívül népszerű a látogatók körében. Nemcsak a Kefaloniai fenyő nő itt a világon egyedül, a veszélyeztetett teknősök mellett, az apró testű vadlovak is a sziget élővilágának különlegességei. Ezenfelül páratlan geológiai jelenségek szemtanúi lehetünk Kefalonián, a Katavotres víznyelőben például majd két hétre nyoma veszik a tenger vízének, hogy hosszas bolyongás után, végül a túloldalon, Sami közelében bukkanjon felszínre. Kefalonia legszebb és legfontosabb természeti képződményei mégis a mellisani és a Drogarati barlangok. Az Ainos hegy tetején pedig még természetvédelmi parkot találunk.

A szabadidő aktív eltöltésére számos lehetőségünk nyílik a festői szépségű szigeten, a hűs és látványos cseppkőbarlangokon túl, gondoljunk csak Kefalonia napfényes strandjaira. A fő turistavonzerőt a leghíresebb strand, a Mirtos jelenti, melyet a világ ötödik legszebb strandjaként tartanak számon. A szigeten nagyon elterjedt a halászat, központjai főképp a kikötők területére, Argostolira és Lixourira koncentrálódnak.

A szigeten két nagyobb kolostort találunk, az egyik a Haghia Panagia, a másik a sziget védőszentjének, Szent Gerasimosnak szentelt, valóban elbűvölő kolostor. A szent relikviáit a kolostor régi templomában lehet megtekinteni.

Ha valaki nyüzsgésre vágyik, azt a fővárosban, Argostoliban keresse, ahol a számtalan éttermen, tavernán, kávézón, diszkón és üzleten túl, jelentős múzeumok várják, hogy felfedezzük őket. A már fennebb említett Régészeti Múzeumot semmi esetre se hagyjuk ki. Kellemes sétákat tehetünk továbbá a főváros utcáin.

Általában megéri utazási irodával utazni Görögországba, de olykor az egyéni utazót szivesen látják, és jó árat kínálnak a vendégszerető görögök. Hotelkereső: szállodák, panziók, apartmanházak (magyarul): Ugrás a hotelkereső oldalra – Meglepően jó árak egyéni vendégeknek. Kiadó nyaraló, lakások, privát vendégházak.

Panziók: Ugrás az oldalra – Linkek.

A szigetek zoomolható GoogleMaps térképe:

Kefalonia, Görögország