A Kazah Köztársaság területét tekintve a kilencedik legnagyobb ország a világon, mégis sokak számára ismeretlen és titokzatos marad. Területén találunk forró sivatagot, pusztákat és hegyi legelőket és olyan gyönyörű városokat, mint Asztana vagy Almati.
A következő településeken online is kereshetünk szállást:
Aktau, Almaty (Almati), Astana (Asztana), Atyrau, Karaganda, Oskemen, Pavlodar
Ön is nézzen körül a kérdéses dátumokra a szálláshelye ajánlatok között! Kazahsztán szállodák, minden szállás, hotelek ajánlatai ITT települések szerint.
További települések ABC-s rendben, a népesség, a városok lakossága (2009-es adat az utolsó oszlopban):
| Város neve | Ciril | fő |
| Almaty [Alma-Ata] | Алматы | 1,365,105 |
| Äjteke bi (Novokazalinsk) {Ajteke bi} | Әйтеке би | 40,007 |
| Aqsu | Ақсу | 40,067 |
| Aqtau (Ševcenko) | Ақтау | 152,227 |
| Aqtôbe (Akt’ubinsk) {Aqtobe} | Ақтөбе | 273,599 |
| Astana (Celinograd, Aqmola) | Астана | 639,311 |
| Atyrau (Gurjev) | Атырау | 167,902 |
| Balqaš (Balchaš) {Balqas} | Балқаш | 66,22 |
| Ekìbastūz {Ekibastuz} | Екібастұз | 121,814 |
| Kentau | Кентау | 58,313 |
| Kôkšetau (Kokčetav) {Koksetau} | Көкшетау | 132,426 |
| Oral (Ural’sk) | Орал | 211,116 |
| Ôskemen (Ust’-Kamenogorsk) {Oskemen} | Өскемен | 287,308 |
| Pavlodar | Павлодар | 307,88 |
| Petropavl (Petropavlovsk) | Петропавл | 193,268 |
| Qaraġandy (Karaganda) {Qaragandy} | Қарағанды | 465,634 |
| Qostanaj (Kustanaj) | Қостанай | 212,378 |
| Qūlsary {Qulsary} | Құлсары | 51,216 |
| Qyzylorda (Kzyl-Orda) | Қызылорда | 169,914 |
| Ridder (Leninogorsk) | Риддер | 49,112 |
| Rudnyj | Рудный | 110,9 |
| Saran | Саран | 42,552 |
| Sätbaev (Nikol’skij, Satpajev) {Satbaev} | Сәтбаев | 62,007 |
| Ščučinsk (Shchoche) {Scucinsk} | Щучинск | 43,352 |
| Semej (Semipalatinsk) | Семей | 285,473 |
| Stepnogor | Степногор | 44,93 |
| Šymkent {Symkent} | Шымкент | 566,996 |
| Taldyqorġan (Taldy-Kurgan) {Taldyqorgan} | Талдықорған | 116,558 |
| Talġar {Talgar} | Талғар | 49,865 |
| Taraz (Dzambul, Auliye-Ata) | Тараз | 347,486 |
| Temìrtau {Temirtau} | Теміртау | 164,969 |
| Tùrkìstan {Turkistan} | Түркістан | 119,168 |
| Žaṇaôzen (Novyj Uzen’) {Zanaozen} | Жаңаөзен | 71,109 |
| Žezqazġan (Dzezkazgan) {Zezqazgan} | Жезқазған | 92,229 |
| Zyr’anovsk {Zyranovsk} | Зыряновск | 40,171 |
–
Nevezetességek, útikalauz tudnivalók, adatok és érdekességek magyarul:
Olcsó szállások és luxus hotelek is a kínálatban. 3-4-5 csillagos szállodákat találunk minden jelentős városban. Apartmanok (konyhás vagy konyhasarkos) bérelhetőek hosszabb és rövidebb távra is.
Csodálatos a Kazahföld növényi és állatvilága is. Az ország területén van Bajkonur, planétánk első űr-repülőtere is. Aki északról déli irányban keresztülutazik Kazahsztánon különféle természeti tájegységeket ismerhet meg, amelyek mindegyikének megvan a maga egyedülálló faunája és flórája. A turizmus előtt még sok lehetőség van itt, gyönyörű, gazdag kultúrájú és évezredekre visszanyúló történelemmel rendelkező országot ismerhetünk meg.
A kazah nép nagyon vendégszerető. A kazah embert gyermekkora óta türelemre és békés természetre nevelik, valamint arra, hogy tisztelettel viseltessék a vendégek és az öregek iránt. Mindez a kazah kultúra nemzeti sajátossága és hagyománya. Ennek köszönhetően, a kazah történelemre sohasem voltak jellemzőek a nemzetiségi, vagy vallási konfliktusok.
Földrajz: Kazahsztán Közép-Ázsiában van, az eurázsiai földrész mélyén.Vele határos államok: Oroszország, Kína, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán. Nyugaton vízi határa a Kaszpi-tenger.
Területe – 2.724.900 négyzetkilométer. Oroszország, Kína, USA, Argentína, Brazília, Kanada, India és Ausztrália után egy óriás.
Nyersanyagforrásai: hatodik helyet foglalja el a világon nyersanyagforrások bősége tekintetében. Földgáz-és kőolajtartalékai tekintetében országunk a világ első tíz országa között van. A kazahsztáni uránlelőhelyek nagyságra nézve körülbelül a második helyet foglalják el a világ urán tartalékai között.
Napjainkig több mint 250 kőolaj és földgáz lelőhelyet tártak fel Kazahsztánban. Ezek zöme az ország nyugati területén található. A legnagyobbak: Tengiz (a feltárt olajforrások nagysága több mint 1 milliárd tonna), Karacsaganak földgáz lelőhelye (1,3 trillió köbméter), Kasagan (Földünk egyik legnagyobb kőolajtartalékával rendelkező lelőhelye, becslés szerint mintegy 7 milliárd tonna kőolaj van itt a föld alatt).
A Mengyelejev-táblázat 105 eleme közül 99 található meg Kazahsztán földjének mélyében. Ezek közül felmértek 70 elemet, és bevontak a termelésbe hatvanat.
Kazahsztán cink, wolfram és barit tartalék szempontjából első helyen áll a világon. Króm, foszfor, ezüst, ólom és krómtartalmú ércek szempontjából a második, réztartaléka és fluorit tartaléka a harmadik, molibdén tartaléka a negyedik, aranytartaléka a hatodik, vasérc tartaléka a nyolcadik nagyságrendre nézve a világon.
A geológiai-gazdasági felmérések alapján a Kazahsztánban kibányászott és felhasznált ásványi kincsek közül a gazdasági életben a legnagyobb szerepet a következők játsszák: szén, ásványolaj, réz, vas, ólom, cink, krómvegyületek, arany, mangán.
Lakosság – 16,0 millió ember. Több mit 130 nemzetiség él az országban. Kazahsztán sokfelekezetű ország. A főbb vallások: iszlám (60%), pravoszláv kereszténység (30%).
Az állam, a Kazah Köztársaság parlamenti-elnöki irányítású, egységes állam.
Kazahsztán története, történelmi szemezgetések:
a legrégibb civilizációk keresztútján, a Kelet és Nyugat, Észak és Dél, Ázsia és Európa közötti közlekedési utak, a társadalmi, gazdasági, kulturális és ideológiai kapcsolatok találkozásának központjában található. Időszámításunk első évezredében Közép-Ázsia sztyeppei zónájában virágzott a nomád szkíta-szaka civilizáció, amelynek emlékei napjainkig fennmaradtak. Az Almatitól nem messze, Isszik városa mellett feltárt szaka Aranyember sírjának régészeti anyaga nevezetes teljességéről, szépségéről és művészi kivitelezéséről.
A következő századokban a mai Kazahsztán területén alakult meg az a hatalmas hun államalakulat, amelynek óriási hatása volt a kor geopolitikai térképére.
A hunok legkorábbi utódai a türkök voltak, akik néhány hatalmas államalakulatot – kaganátust – alapítottak, amelyek a Sárga-tengertől a Fekete-tengerig terjedtek ki. Ezeken a területeken keresztül haladt a nevezetes karavánút, az úgynevezett Selyemút, amely összekötötte Kínát Bizánccal. A Nagy Selyemút nemcsak ösztönözte a világkereskedelem fejlődését, de a tudomány és kultúra vezető eszméi transzformátorának is bizonyult.
A kor kiemelkedő öröksége a pompás városi építészet. A műemlékek – Arisztan Bab, a nagy szufi, Hodzsa Ahmet Jasszaui mauzóleuma, (Turkesztán), és Ajsa Bibié (Taraz) – fennmaradtak napjainkig.
1221-ben a mongolok Dzsingisz kán vezetése alatt meghódították Közép-Ázsiát. A mai Kazahsztán nagy része Dzsingisz kán legidősebb fia,Dzsucsi utódainak területeként, az úgynevezett Aranyhorda fennhatósága alá került.
A XV. század második felében, Megalakultak az első kazah kánságok, és a XVI. század elejére kialakult az egységes kazah nemzet. A “kazah” szó türk nyelven azt jelentette, hogy “szabad, független”. Ez az etnikai név teljes mértékig kifejezésre juttatja a minden időkben függetlenségre, önálló létre törekvő népünk fő jellegzetességét.
A XVII-XVIII. századok során a kínai császárok uralma és irányítása alatt álló dzsungáriai nomad törzsek nagyszabású háborút indítottak a kazah kánság ellen.
A kazah batyrok (hős vezérek) férfiasságának és a nemzet önfeláldozásának köszönhetően Kazahsztán megmenekült attól a végzettől, hogy teljesen elfoglalják, és népességét fizikailag megsemmisítsék. Az ország függetlenségének és biztonságának fenntartása érdekében a kazah kánok annál az orosz cári birodalomnál kerestek katonai védelmet, amely éppen ezekben az időkben aktívan szélesítette keleti határait Szibéria területi mélységei felé.
Kazahsztán sorsa a továbbiakban általánosságban a társadalmi fejlődés európai modelljével és különösen az orosz állam és népei sorsával kapcsolódott össze.
A XIX. század első felében egyre több kazah tért át a letelepedett életformára, és kezdett földműveléssel foglalkozni.
Az 1990-es évek elején Kazahsztán vezetősége az egész társadalmi-politikai rétegződés nagyszabású átalakításába fogott bele. Az 1990. április 24-ei törvénybe foglalták Kazahsztán elnöki posztját. Az ország első elnöke Nurszultan Nazarbajev
lett. 1990. október 25-én elfogadásra került a Deklaráció az Állami Függetlenségről.
1991. december 16-án a Parlament kinyilvánította a Kazah Köztársaság függetlenségét.
Napjainkban Kazahsztán tiszteletreméltó helyet foglal el a nemzetközi közösségben. Országunk, amely Nyugat, illetve Európa, és Kelet, illetve Ázsia keresztútjain, az eurázsiai térség centrumában helyezkedik el, régiónk hídjaként egyre növekvő szerepet játszik a terület politikai, gazdasági és kereskedelmi, kommunikációs életében, turisztikai célként és tranzit-országként egyaránt.
A nemzetiségek és vallások közötti egyetértés (Kazahsztán Népeinek Közgyűlése). A hatalmas nyersanyag tartalékokon kívül, Kazahsztánnak egyedi felbecsülhetetlen érteke – a nép. Történelmünk úgy alakult, hogy Kazahsztán földje már régóta mintegy 130 különböző nemzetiség és vallás képviselőinek nyújt hazát.
Ezért a nemzetiségek és vallások közötti kapcsolatok harmonizációja a függetlenség első napja óta Kazahsztán belpolitikájának tengelyében volt.
Kazahsztán Népeinek Közgyűlése, amelyet 1995. március 1-jén alakítottak meg az Elnök konzultatív szervezeteként, egy sajátos társadalmi szerződés jelképe és megvalósítója.
Asztana – a Kazah Köztársaság új fővárosa. Asztanát (1998. május 6-ig Akmolát) a Kazah Köztársaság Elnökének rendelete nyilvánította Kazahsztán fővárosává 1997-ben.
Pénzneme: a tenge Kazahsztán pénze. Egy tenge 100 tiyin (vagy tijn). 1993 novemberében vezették be, az orosz rubelt váltotta fel.