Izland bevezető: nevezetességei és élménybeszámoló részlet

IZLAND rövid útikalauz, országleírás
Izlandi Köztársaság
Ísland, Lyöveldlð Ísland (izlandi)
Iceland, Republic of lceland (angolul)

Mindennél nem mond többet pár fotó és videó, de fontos megnézni, mielőtt az adatokat elemezgetjük (széles, 4k minőségig nagyítható):

A 2008-2009-es pénzügyi világválság után megmutatták, hogy mi az élet, és nem tudták kifordítani a sarkából a világot, de egy sport és gazdasági hatalommá válták néhány év leforgása alatt. Kulturális igényeik is sokat nőttek. Megállás nélkül nem tudott növekedni a GDP, de a 3300 USD feletti nettó átlagfizetés valamit azért sejtet, itt nem kell éhenhalni, ha szerényen élünk. Az izlandiak szeretnek utazni, sok alkoholt fogyasztanak, és egyre bátrabban választanak külföldi párt maguknak. A nyelvük kevesen tanulják meg, de ez is egyre népszerűbb az utóbbi pár évben. A megújuló energia, a geotermia Izlandon nem szlogen vagy cél, hanem megvalósult valóság.

Területe: 102 928 km²
Népessége, lakossága: kb 294 300 fő (2003), ~319 ezer fő (2012), 2019 januárban 356991 fő
Népsűrűség: ~3 fő/km² körüli átlagban, ritkán lakott, de a fővárosban a kifejezetten magas 3077/km²-ig megemelkedik.
Fővárosa: Reykjavík 222776 fő (2019)
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: jún. 17. (a függetlenség napja, 1944)
Közigazgatás: 23 körzet (sysla)
Fontosabb települések: Kópavogur 25 900 fő, Hafnaríjörður 21 300 fő, Akureyri 15 900 fő, Keflavík 10 800 fő, Garðabær 8400 fő
Minden ezer főt meghaladó lakosságú település: Reykjavík, Keflavík og Njarðvík, Akureyri, Selfoss, Akranes, Vestmannaeyjar, Grindavík, Ísafjörður, Hveragerði, Sauðárkrókur, Álftanes, Egilsstaðir, Húsavík, Borgarnes, Sandgerði, Höfn í Hornafirði, Þorlákshöfn, Garður, Neskaupstaður, Dalvík, Reyðarfjörður, Vogar, Stykkishólmur, Siglufjörður, Eskifjörður és Ólafsvík.
Városi lakosság aránya: 92% ++
Pénznem: izlandi korona (1 króna -100 aurar),
EURO-ISK átváltás ITT: www.xe.com/currencyconverter/convert/?Amount=1&From=EUR&To=ISK, 1 ISK jelenleg 2,45 forint.
Nyelvek: izlandi (hiv.), angol, skandináv nyelvek, német
Népcsoportok: izlandi 94%, egyéb skandináv 2%, amerikai 2%, egyéb 2%
Vallások: evangélikus 87%, protestáns 4%, római katolikus 2%, felekezeten kívüli 1%, egyéb 6%
Születéskor várható élettartam: férfiak 77 év, nők 82 év, kifejezetten magas
Népességnövekedés: 0,52% Csecsemőhalandóság: 3,53%o
Írástudatlanság: 0% (elenyésző)
Férfiak/nők aránya: 1,0
Legmagasabb pont: Hvannadalshnúkur, 2119 m
Legfőbb folyó: Pjórsá
Gazdaság: ipari agrárország Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 2018-ban 48605 USD, 2002-ben 27100 USD volt.
Munkanélküliség: 3,5% körüli (2019), de ezt a jóval magasabb 7% körüli értékről tornázták le ide, jóval korábban és idő közben volt 2,7%-on.
Munkaerő: 159 000 fő Infláció: 5% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 21%, szolgáltatások 65%
Exporttermékek: hal és halkonzervek, halliszt, bálnaolaj, hús, gyapjú, alumínium, fémipari cikkek Importtermékek: gépek, berendezések, járművek, energia, halászati felszerelés, közszükségleti cikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán, Norvégia, Anglia

Az izlandiak a tűz és a Jég földjének hívják az Észak-atlanti-hátságon elterülő szigetországukat. Kb. 140 egykor aktív vulkánja közül 26 működik napjainkban. A feltörő vulkáni anyag hatalmas bazalttakarókat hoz létre. A vulkáni utóműködések során felszínre szökő gejzírek vizét lakások, üvegházak fűtésére használják. Az üvegházakban banán, szőlő és zöldségfélék is megteremnek. A sziget 1/10-ét azonban jelenleg jég borítja. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull (8500 km2), amelynek vastagsága helyenként eléri az 1000 m-t is. Ezért is nevezték el „jeges földnek” hazájukat Izland földjének első hódítói, a vikingek a 9. században.

Az Atlanti-óceán északi részén, Skandinávia és Grönland között elterülő szigetről 825-ben tettek először említést. 874-tól Vörös Erik viking hajósai, norvégok és kelták népesítették be. A világ legrégibb törvényhozó testülete, az izlandi parlament (Althing) 930-ban alakult. Izland 930 és 1262 között független köztársaság volt, majd 1202-ben az ország elismerte a norvég király fennhatóságát, így Norvégia része lett. 1380-ban Norvégia dán fennhatóság alá került, vele együtt Izland is. Norvégia felett 1814-ben megszűnt a dán uralom, de Izland továbbra is Dánia birtoka maradt. Az ország 1874-ben saját alkotmányt kapott, amely az országnak belső autonómiát biztosított. A sziget 1918. december l-én függetlenné vált, de perszonálunióban maradt Dániával egészen 1944-ig. Akkor népszavazást tartottak, amelynek eredményeként 1944. június 17-én kikiáltották a köztársaságot. 1980-ban, a világon elsőként Izland lakossága női államfőt választott.
Forint - ISK árfolyamok
Gazdasága skandináv típusú jóléti állam, alacsony munkanélküliséggel és a nemzeti jövedelem ésszerű elosztásával. Az ásványkincsek hiánya miatt a gazdaság legnagyobbrészt a halászattól függ. A halászatból szerzett Jövedelem alkotja az összbevételeinek mintegy 70 százalékát. A lakosság is főként halászatból, halfeldolgozásból, juhtenyésztésből él. Az iparára is a halfeldolgozás, a konzervgyártás, és az alumínium előállítása a jellemző. A geotermikus forrásokat használják energia termelésére. A zord természeti viszonyok miatt az ország területének 80%-a lakatlan. A népesség közel fele a fő idegenforgalmi központban, a fővárosban él. Keflavíkban van az USA északi tengeri legnagyobb katonai légibázisa. A sziget nem rendelkezik haderővel. A NATO keretén belül és egy kétoldalú megállapodás alapján Izland védelmét az USA látja el.

Izland

1 thought on “Izland bevezető: nevezetességei és élménybeszámoló részlet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.