Iraki Köztársaság
Al-‘Irāq, Al-Jumhūrīyah al-‘Irāq (arab)
İraq, Komara İraqȋ (kurd)
Terület: 434 128 km2
Népesség, lakossága: 26 298 900 fő (2003) 28 945 000 (2008)
Népsűrűség: 60,5 fő/km2
Főváros: Bagdad (Baghdād) 5 772 000 (6 777 300) fő
Államforma: átmeneti kormányzat (köztársaság)
Nemzeti ünnep: július 17. (a forradalom napja, 1968)
Közigazgatás: 18 kormányzóság (muhāfazat)
Fontosabb települések: Moszul (al-Mawşil) 1 791 600 fő, Bászra (Ai Başrah) 1 377 000 fő, Erbil (Irbīl) 864 900 fő, Kirkuk, (Kirkūk) 755 700 fő, Esz-Szuleimáníja (as-Sulaymānīya) 662 600 fő, Duhok.
Városi lakosság aránya: 74,6%
Pénznem: iraki dinár (1 dinár=1000 fil), amerikai dollár (1 dollár=100 cent)
Nyelvek: arab (hiv.), kurd (hiv. Kurdisztánban), török, asszír, örmény
Népek, nemzetiségek: arab 75%, kurd 21%, tőrök 1%, perzsa 1%, asszír 1%, egyéb 1%
Vallások: mohamedán 97% (síita 63%, szunnita 34%), római katolikus és protestáns 1%, nesztoriánus keresztény 1%, egyéb 1% (pl. jezidi, manta)
Születéskor várható élettartam: férfiak 69 év, nők 67 év
Népességnövekedés: 2,78%
Csecsemőhalandóság: 55,16%o
Írástudatlanság: 60%
Férfiak/nők aránya: 1,02
Legmagasabb pont: Kuhe-haji-lbrahim, 3600 m
Legfőbb folyók: Eufrátesz (Al Furāt), Tigris (Nahr Dijlah)
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 2400 USD (2002)
Munkanélküliség: nincs adat
Munkaerő: 6,5 millió fő
Infláció: 70% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 6%, ipar 13%, szolgáltatások 81%
Exporttermékek: nyersolaj
Importtermékek: élelmiszer, gyógyszer, ipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Ausztrália, Kína, Oroszország
A közel-keleti ország központi tengelyébon a Tigris és az Eufrátesz köze (Mezopotámia) húzódik, amelynek délkeleti része a feltöllött Mezopotámiai-alföld. Az ország északnyugati része hullámos dombvidék, nyugati részét a Szír-arab-táblavidék réteglépcsői, lefolyástalan medencéi és szigethegyei alkotják. Északkeleten az Örmény-Toros, keleten az ország legmagasabb csúcsát hordozó Zagrosz-hegység fiatal gyűrt láncai húzódnak.
Az ókorban a mai Irak területét Mezopotámiának nevezték, ahol mintegy 7000 évvel ezelőtt alakult ki a sumérok állama, őket a babiloniak követték, hajdani fővárosuk romjai ma is láthatók Bagdadtól mintegy 150 km-re, az Eufrátesz partján. Az első világháborúig tartó török megszállás után a britek szállták meg, és 1921-ben brit mandátumterület, majd 1932-ben névleg önálló királyság lett, de a teljes függetlenséget csak 1955-ben nyerte el. Az 1958-as forradalom megdöntötte a monarchiát, 1979-ben Szaddám Husszein lett Irak elnöke, aki uralma alatt háromszor sodorta háborúba az országot. Először 1980-ban tört ki a nyolcéves háború Iránnal, majd Irak történelmi jogokra hivatkozva 1990-ben lerohanta Kuvaitot, de a nemzetközi erők a következő évben visszafoglalták. Mivel Irak nem tudott megbízhatóan elszámolni a tömegpusztító fegyvereivel és közvetetten támogatta a terrorista szervezeteket, 2003 márciusában az USA vezette koalíció megszállta az ország teljes területét. Szaddám Husszeint elfogták, az országot egy kinevezett amerikai kormányzó, illetve egy törzsi alapon szervezett iraki átmeneti kormánytanács irányítja.
A kurdok a második világháború vége óta szorgalmazzák egy önálló kurd állam, Kurdisztán létrehozását. Mivel a kurdok, illetve politikai pártjaik között nem sikerült egységes álláspontot kialakítani, ezért az Irak, Irán, Törökország, Szíria és Örményország területén élő népnek kevés esélye van az önálló államiságra. Irakban hosszú ideig bizonyos fokú autonómiát élveztek, de Husszein fokozatosan megvonta azt, sőt megtorló akciókat indított ellenük az ország északi részén. Törökország szintén harcot folytat a kurdok ellen, és attól sem riad vissza, hogy ennek érdekében a török hadsereg átlépje a török-iraki határt. Az 1991-es öbölháborús vereséget követően szinte teljesen független terület volt, az irakiak nem tudták érvényesíteni hatalmukat, ezért névlegesen teljes autonómiát kapott. A 2003-as amerikai megszállást követően a kurdok is részt kívánnak venni az ország politikai stabilitásának helyreállításában.
Gazdaságának alapja a kőolajbányászat, de fontos exportcikke a kén és a foszfát is. Fejlett nehézipara (vaskohászat) jórészt az utóbbi évtizedek háborúinak áldozatává vált. Az ipar vezető ága a szénhidrogének sokoldalú feldolgozása. A gépgyártás és a fogyasztási cikkek előállítása elmarad a lakossági igényektől. A textil- és az élelmiszeripar értéktermelésével még mindig a legtontosabb vezető ágazatok közé tarto¬zik. A hagyományos kézműipar (szőnyegszövés) háttérbe szorult. Mezőgazdaságára a külterjes állattenyésztés és az öntözéses gazdálkodás (Tigris és Eufrátesz völgye) jellemző. Fő terményei a búza, a kukorica, az árpa. a gyapot, a dohány, a datolya és a szezám.
Az ENSZ egyetértésével kialakították az ún. ’olajért élelmiszer” programot, ennek keretében szigorú ellenőrzés mellett az exportált kőolajért élelmiszereket és gyógyszereket vásárolhatott Irak, amelyek szétosztását humanitárius szervezeteket kísérték figyelemmel. A 2003-as amerikai megszállást követően amerikai és más külföldi segítséggel próbálják a gazdaságot helyreállítani.
