Észak-Ciprusi Török Köztársaság
Kuzey Kıbrıs, Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti (török)
Northern Cyprus, Turkish Republic of Northern Cyprus (angol)
Területe: 3355 km2
Népessége, lakosság: 224 300 fő, ebből mintegy 30 000 török katona és 120 000 törökországi telepes (2003) 232 371 (2006)
Népsűrűség: 66 fő/km2
Főváros: Lefkoşa (Nicosia – szétosztva) észak: 45 800 fő, dél: 197 600 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: február 13. (a függetlenség napja. 1975)
Közigazgatás: 3 körzet (kaza)
Fontosabb települések: Famagusta (Gazimağusa Ammochostos) 35 700 fő, Kirénia (Girne) 19 000 fő
Városi lakosság aránya: 51,2%
Pénznem: észak-ciprusi líra (1 észak-ciprusi líra=100 kuruş)
Nyelv: török (hiv.), angol
Népcsoportok: török ciprióta 33%, törökországi török 66%, egyéb 1%
Vallások: szunnita mohamedán 99%, egyéb 1 %
Legmagasabb pont: Selvili Tepe, 1024 m
Legfőbb folyók: Messaria
Születéskor várható élettartam: férfiak 86 év, nők 82 év
Írástudatlanság: 6,5%
Férfiak/nők aránya: 0,99
Gazdaság: agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 7000 USD (2000)
Munkanélküliség: 5,6%
Munkaerő: 86 300 fő
Infláció: 53,2% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 8%, ipar 21%, szolgáltatások 71%
Exporttermékek: citrusfélék, burgonya, textília
Importtermékek: élelmiszer, nyersanyagok, vegyipari termékek, műszaki berendezések és alkatrészek, iparcikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Törökország, Egyesült Királyság. Európai Unió
A Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Ciprus szigetének északi részén, Törökország partjaival átellenben helyezkedik el. A sziget 37%-át foglalja el. A Kiréniai-hegység 1000 métert is elérő vonulata húzódik rajta végig, amely északkeleten a Karpasz-félsziget keskeny földnyelvén alacsonyodik le.
Észak-Ciprus 1975-ben népszavazáson döntött az önállóság mellett, miután az előző évben, Makariosz elnök halálát követően, egy görög katonai puccskísérlet miatt felmerült a sziget Görögországhoz csatolása, amelyre válaszul Törökország megszállta a zömében törökök által lakott északi részt. 1983-ban kikiáltották a független Észak-Ciprusl Török Köztársaságot. Az országot Törökországon kívül egyetlen állam sem ismeri el. Az ENSZ határozatban szólított fel a török csapatok visszavonására, de erre nem hajlandóak. A két országrészt a fővárost is kettészelő demarkációs vonal (az ún. Attila-vonal) választja el egymástól, amit az ENSZ nemzetközi erői felügyelnek. A két Ciprus vezetői 1980 óta tárgyalnak a sziget újraegyesítéséről. Mivel a 2004. április 24-i népszavazás sem hozott eredményt, így csak a sziget déli, görögök lakta része lett május l-jétől az Európai Unió teljes jogú tagállama.
A sziget ipari üzemeinek többsége Észak-Ciprushoz került, de gazdasága így is inkább mezőgazdasági jellegű, bár jelentős bevételi forrás az idegenforgalom is. A külföldi befektetők számára – a politikai instabilitása miatt – nem túl vonzó ország, így elsősorban a Törökország által nyújtott támogatásokból él.
