Görögország kolostorai és rejtett kincsei

Görögország az európai kultúra bölcsőjeként számos kulturális és természeti nevezetességet rejt. Bejegyzésünkben mégis főleg a kevésbé ismert csodákra helyeztük a hangsúlyt.

Itt található Európa legtisztább vizű folyója: ez a Voidomatis, amely a túrázók és a raftingolók körében egyaránt közkedvelt. Extraként az ország egyik legszebb vidékén, a Vikos Aoos Nemzeti Parkon halad át. A park nevét két szurdok adta, ezek mellett barlangok, hegyek, kanyonok és egyéb folyók formálják az arculatát. Többféle életközösségnek: lomb- és tűlevelű erdőknek, füves területeknek és bozótosnak ad otthont. Legmagasabb pontja a Tymfi—hegyen található, és egyúttal itt fekszik a Zagoria régió legszebb falvának tartott Papingo. A település a Voidomatis hídján átkelve érhető el, érdekesség, hogy jellegzetes kőházai erkély nélkül épültek. A falu közelében néhány természetes kőszökőkút kínál felfrissülést a kirándulóknak.

Az egyik legnépszerűbb látványosság a Meteorák (görögül: Μετέωρα); a szó „levegőben lebegőt” jelent. A régiót 100–150 méter magas csúcsok csipkézik, torony- és csipke alakú sziklák, ezekre épült az UNESCO Világörökség részét képező kolostoregyüttes. A 14. században alapított Nagy Meteora a csoport legnagyobb és a legidősebb tagja, benne a főtemplomon kívül három kápolna és egy múzeum kapott helyet. Az Ypapantit nem sorolják a hat fő kolostor közé, mégsem érdemes kihagyni: érdekessége, hogy a sziklába vájva épült. Hosszas lépcsősor vezet a sziklák csúcsáig: ha túlságosan fárasztónak találnád, gondolj arra, hogy ugyanezt az utat egészen a 20. századig kötélhágcsón tették meg.

Szintén a Világörökség listáját gazdagítják a Daphni (Haidári – Chaidari – Χαϊδάρι), a Hosziosz Lukasz (Steiri – Στείρι) és a Nea Moni Híosz/Chios-szigetén (Νέα Μόνη görögül, Χίος) kolostorok. Mindhárom a közép-bizánci művészet szülötte, kiemelkedő értékük a 11-13. századból származó mozaikok. Egymástól távol fekszenek: Athén környéke, Delphoi és Khiosz szigete ad otthont nekik.

A görög vidéket átszövik a mitikus legendák. Thászosz/Thassos szigetéről például úgy tartják, hogy a szirének rejtekhelye (görögül: Θάσος). A zöldellő sziget egy természetes tavat rejt, a Giolát, amely a tenger hullámverésének köszönhetően sós vízzel töltődik fel. Symit a gráciák, a szépség és kellem istennői lakóhelyének tette meg az ókori görögök képzelete. Az apró sziget a török partok közelében található, és a lenyűgöző táj mellett festői kikötővel (Yialos) büszkélkedhet. Hajóácsairól és a helyben halászott tengeri szivacsról nevezetes, központi városát (Ano Symi) neoklasszicista épületek jellemzik. A kefalóniai Melissani-barlangot a nimfák rejtekeként ismerik. Belsejében egy földalatti tó és egy kis sziget rejlik, utóbbi a mükénéi korban kedvelt szentély volt. Az évezredek alatt megkopott mészkövön, cseppköveken és a vízen a napfény csodálatos színjátékot hoz létre. A barlang csónakkal látogatható.

Praszoníszi/Prasonisi, Rodosz-szigetén ritka természeti jelenségnek lehetünk tanúi: az Égei-tenger itt találkozik a sokkal kékebb Földközi-tengerrel. Az árnyalatkülönbségnek hála az egybeolvadás igencsak látványos! Az állandó erős szél a kitesurf kedvelőit vonzza a területre. A zakynthosi Kék-barlang neve egyáltalán nem költői túlzás. A ragyogó türkizszínű víznek köszönhetően a fürdőzők és a búvárok felkapott célpontja. Csónakkirándulás során a figyelmes utazók tengeri teknősöket is észrevehetnek! Nikea falu közelében terül el a Stefanos—kráter, amely még mindig aktív. Ennek ellenére biztonságos lemenni az aljára, ahol látványos környezet fogadja a látogatókat: a falak a kigőzölgések eredményeképpen a fehér és a sárga árnyalataiban pompáznak, a talajból kénes gázok törnek fel. Ezek forrók, úgyhogy óvatosan közlekedj! Ugyancsak a vulkáni tevékenységnek köszönhetően jöttek létre az Agios Fokas üdülőhely forrásai, amelyek elérhetik az 50°C-ot. Ugyanitt kénforrások enyhítik a bőrpanaszokat.

Az Athos-hegy gyakorlatilag különálló államként működik, sajátos szabályokkal. Nők évszázadok óta nem tették be a lábukat, a férfiak pedig csak nehezen megszerezhető engedéllyel tehetik meg ezt, főleg vallási célból. A nőtilalom olyan szigorú, hogy még nőnemű állatot sem hozhatnak ide. A Világörökséghez tartozó miniállam 20 kolostorában mintegy másfélezer szerzetes él.

Ha csak ilyen kevés rejtett kincs, műemlék épület és kolostor lenne Görögországban, akkor elkezdeni se lett volna érdemes egy ilyen cikket. Akik már párezer kilométert autóztak mellékutakon errefelé, azok tudják mire gondolok, ha mindezt egy szakértő idegenvezető mellett tették, akkor főképpen.

Kiemelten goldolok itt a görög és észak-macedóniai vagy a törökországi határvidékre, mert mindkettő csodálatos, és a viharos történelmükhöz sem fér kétség. Egy ilyen hely a sok közül a 2500 méter felett található kápolna a Kajmakčalan úton, ‘Prophet Elias Church’ angolul, ‘Капела Светог Илије’ macedónul, WQJP+7C Petalino, Észak-Macedónia. A légvonalban közeli Vegoritida-tó vidéke is egy ilyen. Jó kutakodást mindenkinek! Ma már a GoogleMaps és a StreetView sok ilyen csodát feltár, és ott a vendég véleményeket, a jó tanácsokat is láthatjuk. Néha a szinte lakatlan területekre is érdemes elmenni a kilátó pontok miatt, és remek fotókat készíteni. Onnan az első kávézóig sokszor 10-20 km gyaloglás vagy autózás vár ránk. Albániában is vannak olyan eldugott hegyi falvak, ahol semmilyen vendéglátó egység nincs, ötven lakos alatt ezen meglepődni sem érdemes, az első terepjáróval járható út (földút) is nemrég épült meg.