A legendás szépség és dicső múlt földje küzdelmesen tör előbbre a modern világban
Mintegy 2500 évvel ezelőtt Görögország volt a nyugati világ központja, ahol az európai civilizáció és a kormányzás demokratikus formája megszületett. A modern Görögország azonban véres polgárháborút, súlyos politikai megrázkódtatásokat és gazdasági nehézségeket szenvedett. E két végpont között az ország történelme igen viharos volt. Bármilyen haladók és sikeresek voltak is az ókori görög városok, túlságosan éles volt közöttük a verseny ahhoz, hogy képesek lettek volna egyetlen állam keretében egyesülni. Különösen Athén és Spárta állt készen arra, hogy a hatalomért folytatott harcban bármikor egymás torkának essen – kisebb versenytársaik örömére. Mindemellett Görögország még a Római Birodalom Kr. e. 146-tól tartó fennhatósága idején is virágzott, s még inkább a 395-ben kezdődő bizánci korszakban. 1460-ra azonban, vagyis 7 évvel azután, hogy Konstantinápoly török kézre került, Görögország legnagyobb része már a Török Birodalom egyik tartományává vált. A csaknem 400 éves török uralom mindmáig érződő hatással árnyalta a görögség szellemi beállítottságát, magatartását és külpolitikáját. Görögország egy 9 éves háború (1821-30) megvívása után független királyság lett, határai azonban csak a II. világháború után váltak véglegessé.
A háború utóhatása
Az I. világháború idején Görögország az antant oldalán állt, s további területeket nyert vissza a törököktől, akik viszont Németország szövetségesei voltak. Ezért Macedónia és Trákia igen sok török lakosa elhagyta az országot, s keletebbre költözött. A II. világháború során olasz és német csapatok szállták meg Görögországot, de a görög ellenállók folytonos támadásaitól zaklatva, miután a brit csapatok is partra szálltak 1944 novemberében, végleg visszavonultak az országból. A háború után a kommunista partizánok évekig harcoltak a hegyekben a nemzeti erők ellen, s a véres polgárháború 120 000 ember életét követelte. Az amerikai és a brit segítség nagyban közrejátszott a partizánok leküzdésében, s az is, hogy Tito elnök és Moszkva szakítása után megszűnt a partizánok jugoszláv támogatása.
A polgárháború 1949-ben véget ért, de a politikai instabilitás még évekig visszatérő jelenség maradt, mígnem 1967-ben Georgiosz Papadopulosz ezredes sikeres katonai puccsot hajtott végre. A fiatal királyt II. Konstantint Rómába száműzték, majd 1973-ban Papadopulosz kezdeményezésére megfosztották trónjától, s az „ezredesek rendszere” kikiáltotta a köztársaságot. Papadopuloszt téve meg elnöknek. Néhány hónap múlva azonban őt is megfosztották tisztségétől, és egy másik katonai junta vette át a hatalmat.
Közben a Ciprus feletti vita során tovább romlottak a kapcsolatok Törökországgal. Amikor Törökország 1974-ben benyomult Észak-Ciprusra, a görög kormány megbukott, s polgári demokratikus rendszer jött létre.
Görögország 1980-ban a NATO, majd 1981-ben az Európai Gazdasági Közösség tagja lett, amely – a jelentős költségvetési támogatás mellett – számos mezőgazdasági terméke számára nyújtott piaci lehetőséget.
Az óriások gerincéhez hasonló hegyláncok és az öblökkel, félszigetekkel erősen tagolt partvidék az ország legszembetűnőbb fizikai jellemzői. A Píndosz-hegység É-on az albán határtól választja el Görögországot, majd D-re fordulva a Korinthoszi-öbölig terjed; legmagasabb csúcsa a Szmólikasz (2637 m). Egy másik hegylánc előbb D-re, majd K felé vonul egészen az Égei-tengerig, legmagasabb csúcsa az Olimposz (2917 m).
Az ország mintegy 70%-a hegyvidék, ám a zord hegyi éghajlat és a sovány termőtalaj ellenére a mezőgazdaság a legfontosabb tevékenység. 1950-ig a lakosság legnagyobb része önfenntartó földműveléssel foglalkozott, vagyis csak annyi élelmet termelt, amennyi a család megélhetését biztosította, eladásra már nem maradt felesleg. Azóta szinte állandósult a lakosság városokba vándorlása, de az aktív népesség 25%-a így is vidéken él.
Macedónia, Trákia és a Píndosz-hegység felföldjeinek hatalmas területeit erdők borítják. Az alacsonyabban fekvő területek erdőségei a hosszú, forró nyarak erdőtüzei, a fakitermelés és a legelőterület növelését szolgáló irtások miatt erősen megritkultak.
Görögország D-i és középső részét száraz mediterrán növényzet borítja: bokrok és gyér berkek. Kréta szigetének növényvilága azonban meglepően változatos: nagyon sokféle vadnövény és -virág terem, több mint 100 fajnak gyógyhatása is van.
A Dodekániszosz szigetek parti vizei mentén tengeri szivacsot halásznak. A part mentén haladó hajókat gyakorta delfinek kísérik.
