Fribourg Svájc, Freiburg szálláshely és látnivaló

Fribourg (németül: Freiburg) a svájci Fribourg kanton és a Sarine kerület székhelye. A Sarine folyó két partján terül el a Svájci-fennsíkon, jelentős gazdasági, adminisztratív és oktatási központ Németország és Francia-Svájc kulturális határán. Berntől mindössze 28 kilométerre fekszik.

Fribourg hotel szállások, kereső és foglalás ajánlóval: Fribourg, Svájc népszerű szálláshelyek ITT: hotel kategória mind megtalálható itt, kedvezményes napi árak. Apartman, panzió és 2-3-4 csillagos szállodák. Kiadó lakások, diákszállás, olcsó panzió (vendégház) és minden szabad drága luxus szálloda lakosztály egy helyen kereshető online. Azonnali díjmentes visszaigazolást kapunk, és a korábbi vendégek véleményét is olvashatjuk, utólag (moderálják) fórum szerűen a mi véleményünk is megjelenik.

Városok és szállások a környéken: Givisiez 2.7 km 1, Marly-le-Grand 3.7 km 1, Düdingen 6.7 km 1, Pont-la-Ville 11.2 km 1, Avenches 12.0 km 3, Avry devant Pont 13.5 km 3, Ueberstorf 13.6 km 1, Schwarzenburg 14.4 km 1, Murten 14.5 km 7, Muntelier 15.2 km 1, Bad-Schwarzsee 18.0 km 1 és Sugiez 18.9 km 1.

Konferencia-központ a Forum Fribourg. Nevezetességek közül egy sportos a Sí felvonók: Les Planchettes.

Repülőterek távolsága a belvárostól: Belp (BRN) 29.3 km (Bern), Les Eplatures (ZHV) 41.7 km és BaselMulhouse (BSL) 91.9 km.

Képek, szöveges élménybeszámoló előtt és helyett egyszerre:

Történelem, története:
Területén már a neolitikumban megtelepedtek, igaz ennek csak kevés nyoma maradt fenn, néhány kovakő és bronz szerszám, melyet Bourguillon mellett találtak. A Római Birodalom szintén kevés megfoghatót hagyott maga után, egy városfal nyomvonalát a síkságon, Pérolles közelében. A várost 1157-ben IV. Berchtold von Zähringen alapította. Fribourg neve a német frei (szabad) és Burg (erőd) szavakból született. Amikor Zahringen hercege 1218-ban meghalt, a város a Kyburg család kezére került. Freibourg nekik köszönheti városi jogait, melyet írásba is foglaltak 1249-ben. 1277-ben a várost eladták a Habsburgoknak. Ipar és kereskedelme ekkor, a 13. század közepén indult fejlődésnek. A város virágzásának köszönhetően Fribourg terjeszkedni kezdett, gazdasága még jobban fellendült. A 14. században aztán a kereskedelemmé lett a főszerep, bőr és ruhaneműit Közép-Európa szerte keresték. Bernnel kötött szerződését a város 1403-ban újította meg.

A város vezetése további területek megszerzése mellett döntött, több közeli birtok került felügyeletük alá. 1442-re a város uralt minden szomszédos területet 20 kilométeres körzetben a Sarine folyó mindkét partján. A 15. század közepét különböző háborúk árnyékolták be. Az első vereséget Savoy ellen szenvedték, minek következtében a savoyiak befolyása meg is nőtt, olyannyira, hogy a Habsburgok 1452-ben át is engedték nekik a várost. 1477-ig, a burgundiai háborúkig, ez így is maradt. 1478-ban Fribourg szabad birodalmi város lett. 1481-ben beléptek a Svájci Államhatalomba (Konföderáció). A 16. században a város Bern segítségével fejlődhetett tovább. Fribourg politikai életében jelentős mérföldkövet jelentett 1627, mikor a nemesek kinyilatkoztatták, hogy csak ők képesek a város vezetésére és minden szavazati jogot felügyeletük alá vontak. Ezzel megszilárdították az oligarchiát, melynek kezdeti jelei már a 15. században megmutatkoztak. 1803 és 1809 között lett Fribourg az azonos nevű kanton székhelyévé. 1830-ban a nemesek elvesztették befolyásukat, 1848 óta minden polgárnak szabad szavazati joga van. A város kultúrájában a 20. század hozott drasztikus változásokat. 1848-ban a városfalakat részlegesen ledöntötték, új híd épült a Sarine folyón. 1862-ben a vasúthálózat is kiépült, mely az iparosodásnak kedvezett. Az Egyetem 1889-es felavatása fontos esemény volt Fribourg életében. Manapság a város közel 100 ezer lakossal büszkélkedhet.

Fribourg kolostorai mindig is a vallási kultúra központjai voltak, beleértve az építészetet, a szobrászatot és a festészetet, és mindig is hozzájárultak a város kulturális fejlődéséhez. Az 1256-ban emelt franciskánus kolostor Jakob von Riggisberg tiszteletére épült. A kezdet kezdetén szorosan együttműködött a városi tanáccsal, hiszen ők adtak otthont a város archívumának és 1433-ig a városi gyűléseket is itt tartották. Hasonlóképp az augusztiniánus kolostor, melyet a 13. században építettek, hosszú ideig a nemes Velga család támogatását élvezhette. A Maigrauge apátságot 1255-ben létesítették, és a ciszterciekhez tartozott 1262-ig. Fontos intézménye volt a nyilvános kórház, melyet a 13. század közepén nyitottak, a szegények ellátását célozva meg.

Fribourg és Bern között a reformáció élezte ki az ellentéteket, míg előbbi katolikus maradt, utóbbi protestáns hitre tért át. A 16-17. században újabb kolostorokat alapítottak, valamint 1582-ben létrehozták a Fribourgi Egyetem elődjét is, a Szent Mihály Kollégiumát, ahol teológiai fakultáns is működött.

Látnivalók:
Fribourg egy egynapos túra célállomása lehet a város nevezetességeit felfedezni vágyó turisták számára. Kihagyhatatlan élményt nyújt az Óváros gótikus Szent Miklós székesegyháza, felújított üvegablakaival és a falai közt helyt kapott múzeummal. A Természetrajzi Múzeumot 1873-ban alapították, most az Egyetem természettudományi épületében található. A Művészettörténeti Múzeum a Ratzéhofon 1920 óta működik, jelentős gyűjteménye szobrokból, festményekből, érmékből és grafikákból áll. Érdemes még felkeresni a helyi sörmúzeumot, és a fribourgi ruhaipar egykori jelentőségére tekintettel, a varrógép múzeumot is.

Az egyik legjobban karbantartott város Svájcban. Óvárosa hegyen fekszik, mely csupán 100 méter széles és 40 méterrel magasodik a völgyfenék fölé. Városnegyedeinek zöme a Magas Fennsíkon található, hegyek övezik, melyek átlagos tengerszint feletti magassága 620 méter körül van. Legmagasabb pontja, a maga 702 méteres magasságával, a Schönberg-hegy.

Valódi kulturális élményt jelenthetnek Fribourg fesztiváljai is, melyek sorából az 1972 óta megrendezésre kerülő nemzetközi filmfesztivál és a jazz parádé emelkedik ki.

Akárcsak testvérvárosa, Bern, Fribourg is megőrizte középkori városmagját, mely az egyik legnagyobb Európában. Egy lenyűgöző félszigeten fekszik, három oldalról a Sarine-folyó folyja körbe. Az Óváros építészetére a gótikus stílus jellemző, meghatározó építményei a 16. század előtt keletkeztek. A házak többsége a helyi melasz kőből épült. Beleértve a szomszédos várakat, Augét és Neuvevillét, az óváros gazdag szökőkutakban és templomokban is, melyek többsége a 12-17. századra datálható. A 76 méter magas, gótikus székesegyház 1238 és 1490 között épült. A Fribourgi erődrendszer 14 tornyával, hatalmas bástyájával a legfontosabb középkori katonai épülete Svájcnak.

1933 óta október első vasárnapján rendezik meg azt a 17 mérföldes futóversenyt is, mely Morat és Fribourg között zajlik, és az egyik legnépszerűbb a svájciak körében. A sportos turisták persze Fribourg sípályáin is kiélhetik mozgásvágyukat, összesen 157 kilométer hosszú pálya, csupa-csupa siklásra szánt lejtő várja őket a hegyekben.

Szálloda kereső gyorsan: Fribourg, a svájci város népszerű szálláshelyek listája árakkal ITT – vendég vélemények fórum, értékelése is a fotó mellett.

Zoomolható várostérkép:
[geo_mashup_map]

Időjárása, előrejelzés, jelentések és webkamera:  weather.weatherbug.com/Switzerland/Fribourg-weather.htmlaz utazók webkamerája.

Ez volt a Svájcban Fribourg szép hotelei: NH, Best Western Hotel De La Rose, Au Parc, és a Du Faucon mellett egy-egy olcsóbb vendégházat, egyé szállást is találunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.