Fribourg

Németül: Freiburg (nem egyedüliként) a svájci Fribourg kanton és a Sarine kerület székhelye. A Sarine folyó két partján terül el a Svájci-fennsíkon, jelentős gazdasági, adminisztratív és oktatási központ Németország és Francia-Svájc kulturális határán. Berntől mindössze 28 kilométerre fekszik.

Fribourg hotel szállások, kereső és foglalás ajánlóval: Fribourg, Svájc népszerű szálláshelyek ITT: hotel kategória mind megtalálható itt, kedvezményes napi árak. Apartman, panzió és 2-3-4 csillagos szállodák. Kiadó lakások, diákszállás, olcsó panzió (vendégház) és minden szabad drága luxus szálloda lakosztály egy helyen kereshető online. Azonnali díjmentes visszaigazolást kapunk, és a korábbi vendégek véleményét is olvashatjuk, utólag (moderálják) fórum szerűen a mi véleményünk is megjelenik.

Városok és szállások a környéken: Givisiez 2.7 km, Marly-le-Grand 3.7 km, Düdingen 6.7 km 1, Pont-la-Ville 11.2 km, Avenches 12 km 3, Avry devant Pont 13.5 km 3, Ueberstorf 13.6 km, Schwarzenburg 14.4 km, Murten 14.5 km 7, Muntelier 15.2 km, Bad-Schwarzsee 18 km és Sugiez 18.9 km.

Konferencia-központ a Forum Fribourg. Nevezetességek közül egy sportos a Sí felvonók: Les Planchettes.

Repülőterek távolsága a belvárostól: Belp (BRN) 29.3 km (Bern), Les Eplatures (ZHV) 41.7 km és Basel–Mulhouse (BSL) 91.9 km.

Képek, szöveges élménybeszámoló előtt és helyett egyszerre:

Történelem, története:
Területén már a neolitikumban megtelepedtek, igaz ennek csak kevés nyoma maradt fenn, néhány kovakő és bronz szerszám, melyet Bourguillon mellett találtak. A Római Birodalom szintén kevés megfoghatót hagyott maga után, egy városfal nyomvonalát a síkságon, Pérolles közelében. A várost 1157-ben IV. Berchtold von Zähringen alapította. Fribourg neve a német frei (szabad) és Burg (erőd) szavakból született. Amikor Zahringen hercege 1218-ban meghalt, a város a Kyburg család kezére került. Freibourg nekik köszönheti városi jogait, melyet írásba is foglaltak 1249-ben. 1277-ben a várost eladták a Habsburgoknak. Ipar és kereskedelme ekkor, a 13. század közepén indult fejlődésnek. A város virágzásának köszönhetően Fribourg terjeszkedni kezdett, gazdasága még jobban fellendült. A 14. században aztán a kereskedelemmé lett a főszerep, bőr és ruhaneműit Közép-Európa szerte keresték. Bernnel kötött szerződését a város 1403-ban újította meg.

A város vezetése további területek megszerzése mellett döntött, több közeli birtok került felügyeletük alá. 1442-re a város uralt minden szomszédos területet 20 kilométeres körzetben a Sarine folyó mindkét partján. A 15. század közepét különböző háborúk árnyékolták be. Az első vereséget Savoy ellen szenvedték, minek következtében a savoyiak befolyása meg is nőtt, olyannyira, hogy a Habsburgok 1452-ben át is engedték nekik a várost. 1477-ig, a burgundiai háborúkig, ez így is maradt. 1478-ban Fribourg szabad birodalmi város lett. 1481-ben beléptek a Svájci Államhatalomba (Konföderáció). A 16. században a város Bern segítségével fejlődhetett tovább. Fribourg politikai életében jelentős mérföldkövet jelentett 1627, mikor a nemesek kinyilatkoztatták, hogy csak ők képesek a város vezetésére és minden szavazati jogot felügyeletük alá vontak. Ezzel megszilárdították az oligarchiát, melynek kezdeti jelei már a 15. században megmutatkoztak. 1803 és 1809 között lett Fribourg az azonos nevű kanton székhelyévé. 1830-ban a nemesek elvesztették befolyásukat, 1848 óta minden polgárnak szabad szavazati joga van. A város kultúrájában a 20. század hozott drasztikus változásokat. 1848-ban a városfalakat részlegesen ledöntötték, új híd épült a Sarine folyón. 1862-ben a vasúthálózat is kiépült, mely az iparosodásnak kedvezett. Az Egyetem 1889-es felavatása fontos esemény volt Fribourg életében. Manapság a város közel 100 ezer lakossal büszkélkedhet.

Fribourg kolostorai mindig is a vallási kultúra központjai voltak, beleértve az építészetet, a szobrászatot és a festészetet, és mindig is hozzájárultak a város kulturális fejlődéséhez. Az 1256-ban emelt franciskánus kolostor Jakob von Riggisberg tiszteletére épült. A kezdet kezdetén szorosan együttműködött a városi tanáccsal, hiszen ők adtak otthont a város archívumának és 1433-ig a városi gyűléseket is itt tartották. Hasonlóképp az augusztiniánus kolostor, melyet a 13. században építettek, hosszú ideig a nemes Velga család támogatását élvezhette. A Maigrauge apátságot 1255-ben létesítették, és a ciszterciekhez tartozott 1262-ig. Fontos intézménye volt a nyilvános kórház, melyet a 13. század közepén nyitottak, a szegények ellátását célozva meg.

Fribourg és Bern között a reformáció élezte ki az ellentéteket, míg előbbi katolikus maradt, utóbbi protestáns hitre tért át. A 16-17. században újabb kolostorokat alapítottak, valamint 1582-ben létrehozták a Fribourgi Egyetem elődjét is, a Szent Mihály Kollégiumát, ahol teológiai fakultáns is működött.

Látnivalók:
Fribourg egy egynapos túra célállomása lehet a város nevezetességeit felfedezni vágyó turisták számára. Kihagyhatatlan élményt nyújt az Óváros gótikus Szent Miklós székesegyháza, felújított üvegablakaival és a falai közt helyt kapott múzeummal. A Természetrajzi Múzeumot 1873-ban alapították, most az Egyetem természettudományi épületében található. A Művészettörténeti Múzeum a Ratzéhofon 1920 óta működik, jelentős gyűjteménye szobrokból, festményekből, érmékből és grafikákból áll. Érdemes még felkeresni a helyi sörmúzeumot, és a fribourgi ruhaipar egykori jelentőségére tekintettel, a varrógép múzeumot is.

Az egyik legjobban karbantartott város Svájcban. Óvárosa hegyen fekszik, mely csupán 100 méter széles és 40 méterrel magasodik a völgyfenék fölé. Városnegyedeinek zöme a Magas Fennsíkon található, hegyek övezik, melyek átlagos tengerszint feletti magassága 620 méter körül van. Legmagasabb pontja, a maga 702 méteres magasságával, a Schönberg-hegy.

Valódi kulturális élményt jelenthetnek Fribourg fesztiváljai is, melyek sorából az 1972 óta megrendezésre kerülő nemzetközi filmfesztivál és a jazz parádé emelkedik ki.

Akárcsak testvérvárosa, Bern, Fribourg is megőrizte középkori városmagját, mely az egyik legnagyobb Európában. Egy lenyűgöző félszigeten fekszik, három oldalról a Sarine-folyó folyja körbe. Az Óváros építészetére a gótikus stílus jellemző, meghatározó építményei a 16. század előtt keletkeztek. A házak többsége a helyi melasz kőből épült. Beleértve a szomszédos várakat, Augét és Neuvevillét, az óváros gazdag szökőkutakban és templomokban is, melyek többsége a 12-17. századra datálható. A 76 méter magas, gótikus székesegyház 1238 és 1490 között épült. A Fribourgi erődrendszer 14 tornyával, hatalmas bástyájával a legfontosabb középkori katonai épülete Svájcnak.

1933 óta október első vasárnapján rendezik meg azt a 17 mérföldes futóversenyt is, mely Morat és Fribourg között zajlik, és az egyik legnépszerűbb a svájciak körében. A sportos turisták persze Fribourg sípályáin is kiélhetik mozgásvágyukat, összesen 157 kilométer hosszú pálya, csupa-csupa siklásra szánt lejtő várja őket a hegyekben.

Szálloda kereső gyorsan: Fribourg, a svájci város népszerű szálláshelyek listája árakkal ITT – vendég vélemények fórum, értékelése is a fotó mellett.

Zoomolható várostérkép, Google Streetview fotók, útvonal térképek egyre jobb minőségben érhetőek el online.

Időjárása, előrejelzés, jelentések és webkamera:  weather.weatherbug.com/Switzerland/Fribourg-weather.html – az utazóknak helyi webkamerák.

Ez volt a Svájcban Fribourg szép hotelei: NH, Best Western Hotel De La Rose, Au Parc, és a Du Faucon mellett egy-egy olcsóbb vendégházat, egyé szállást is találunk.