Mielőtt dióhéjban áttekintenénk az egyes történelmi korszakokon átívelő építészeti stílusokat és azok meghatározó stílusjegyeit, magát, az építészet fogalmát kell definiálnunk. Eszerint építészetnek azt a tevékenységet hívjuk, mely épületek és építmények létrehozására, az épített környezet alakítására irányul. Az épületek felépítésén túl belsőépítészetnek nevezzük a belső terek kialakítására irányuló konstruktív tevékenységet, városépítészetnek pedig a városi léptékű építészetet. A szekértők az épületek funkcionális jellege szerint magát a tervezést is különböző kategóriákba sorolják. Így a lakóépületek, a munkahelyi, kereskedelmi és üzleti célú épületek, a középületek, az ipari- és gazdasági épületek csoportját különböztetik meg, valamint a felosztásban külön kategóriát képvisel még a műemlékvédelem is. Az építészeti stílusok meghatározásában viszont közel sem alakult ki egységes nézet, Angliában és a tengeren túl is más meghatározásokat és elnevezéseket használnak, mint nálunk, vagy Európa más országaiban. Mi most a magyar stílus meghatározásokat fogjuk áttekinteni a megalitikus építészettől kezdve az úgynevezett öko-építészetig bezárólag.
Megalitikus építészet – Antik – Archaikuskor – Klasszikus kor – A hellenizmus kora – Római művészet – Ókeresztény építészet – Bizánci építészet – Román stílus – Gótikus stílus – Reneszánsz – Barokk stílus – Rokokó és Copf – Klasszicizmus – Romantika – Historizmus/Eklektika – Historizmus/Eklektika Magyarországon – és külföldön – Szecesszió – Bauhaus – Organikus, vagy szerves építészet – Bioépítészet
Megalitikus építészet
A megalitikus kultúra az európai és afrikai kultúrák sajátja volt, mely a neolitikum rézkorától annak csaknem bronzkoráig virágzott. A kultúra emlékeivel az Atlanti-óceán partvidékén találkozhatunk, behálózzák Skóciát, Portugáliát, Szenegált és Máltát is. A kultúra görög neve szó szerint nagy köveket jelent, hiszen emlékei impozáns kövekből készültek. A megalitikus építészet azért is fontos, mert ez jelenti az európai építészet kezdetét. A kövek formái szerint a kor emlékeit több csoportba osztják. Egyfelől megkülönböztetik a menhireket, melyek függőlegesen felállított, többnyire magányos kövek. Ilyen menhirt találunk Bretagneban is, mely mára ugyan csak romos formájában tekinthető meg, fénykorában mégis 22 méter magas volt, tömege mintegy 320 tonnát nyomott. Hogy az óriás kövek fallikus szimbólumok, esetleg az ősök lelkének jelképei lennének? – számos más alternatívával együtt a kérdés máig a tudósok vitáinak tárgyát képezi. Külön csoportot alkotnak a leginkább asztalra emlékeztető, feltehetőleg sírként használt dolmenek is, melyek 3-4, vagy akár több lábon támaszkodó széles kőlapokból épülnek fel. E barlangszerű képződményeknél már megjelenik a belső és a külső tér elválasztása is. A sok kőtömbből álló, kör alakú megalitok ismét új csoportot alkotnak, cromlecheknek nevezik őket. A legendás Észak-Anglia Stonehange is idetartozik, köralakban elhelyezett menhirek alkotják. A négyszögletes kőszálak itt már fedőlappal vannak lezárva. A máltai megalitkultúra az európainál sokkal fejlettebbnek mutatkozik, errefelé lóhere alaprajzú templomokat emeltek, melyekhez csiszolt köveket használtak. Az építményeken a díszítések is megjelentek, jelesül az életfa és a spiráldísz. Szenegálban szintén a körökbe rendezett megalitok terjedtek el, az építmények mellett a kutatók gyakran tömegsírokat tártak fel.
Antik
Az antik építészeti stílust minimum öt alstílusra bonthatjuk. A görög kultúrát és építészetet megelőző krétai, vagyis égei civilizáció kultúrájára és építészetére, az archaikuskor építészetére, a klasszikus kor, majd a hellénizmus korának építészetére és végül a görögből építkező római kultúrára. Az égei civilizáció építészetét a kereskedelmi központként funkcionáló paloták, legfőképp a mészkőből emelt knósszoszi palota együttese fémjelzi, mely dúsan színezett, díszes falaival, vízvezetékeivel, csatornáival, világító udvaraival, pilléres termeivel és míves szökőkútjaival az Ariadnéról szóló mítoszok szerzőit is megihlette. Emellett Mükénében mindenféle habarcsanyagot nélkülözve hatalmas fellegvárakat is emeltek a védelem miatt. Ami az épületek alaprajzát illeti, ott a téglalap alakúak domináltak.
Folytatás a többi cikksorozat többi részében.