Egyiptom – utazás és szállodák

A világ egykori legjelentősebb nagyhatalma, mára a legnépesebb arab ország Észak-Afrikában, mely részben Délnyugat-Ázsiában, a Sínai-félszigeten fekszik.

Szállások egyéni utazáshoz, magyar ajánló: Egyiptom hotelei, Egypt hotels minden nyelven. Kairó, Alexandria, Sharm el-Sheikh. Népszerű egyiptomi városok: Dahab 27 szállás, El Gouna 11 szállás és Saint Catherine 1 szállás ajánlata volt elérhető 2011-ben. Angolul még 6th of October City, Abu Simbel, Ain Sukhna, Alexandria, Al-Qusair, Arish, Aswan, Bawiti, Borg El Arab, Dakhla Oasis, El Gouna, El-Kharga, Faiyum, Hurghada, Ismailia, Luxor, Madinat Makadi, Marsa Alam, Mersa Matruh, Nuweiba, Port Ghalib, Port Safaga, Port Said, Ras Sudr, Sahl Hasheesh, Siwa, Soma Bay, St Catherine, Taba, Umm Rus-i szállások kereshetőek: Egypiptom szállás ajánlatai összegyűjtve ITT – hotel, apartmanház, vendégház, szállodák kereshetően városok szerint.

Egyiptomi magyar leírás, történelmi nevezetességek és alap adatok:

Fő- és egyben legnagyobb városa Kairó, ahol megközelítőleg 20 millióan élnek, évszázadok óta kulturális, oktatási és kereskedelmi központ. Egyiptom nyugaton Líbiával, délen Szudánnal, északkeleten pedig Izraellel határos. Északon a Földközi-, keleten a Vörös-tenger övezi.

Az ország legértékesebb része a Nílus-völgy termékeny folyami oázisa és deltavidéke, mely a Líbiai-sivatag oázisaival, homokbuckáival szabdalt mészkőtábla-vidékre és a Vörös-tenger árkára szakadó Arab-sivatagra és hegyvidékre osztja területét. Gazdaságának meghatározó ágazatai a mezőgazdaság, a kőolaj-export, a turizmus és a média, de jelentős bevételi forrást képez a több mint 5 millió külföldön dolgozó egyiptomi által hazaküldött pénz is. Mezőgazdaságában főként a csemegeszőlő termesztés játszik szerepet, melyet exportálnak. Az országban kitermelt 6 milliárd barrel olajból mindössze 300 milliót dolgoznak fel, a többit eladják nyersolajként. Kőolajtermékeket, gyapjút, textilt elsősorban az EU felé exportálnak, de a vevők között van az USA és Törökország is. A gazdasági reform érdekében Egyiptom kormánya az elmúlt években főként az Egyesült Államok támogatásával jelentős hírközlési és infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett. Egyiptomban nem kevesebb mint 30 műholdas csatorna üzemel, évente több mint száz film készül, az ország új stúdiónegyedét „Kelet Hollywoodjának” nevezik. Az arab országok közül egyedül Egyiptomban található operaház. A 970 körül alapított egyiptomi Al-Azhar Egyetem a legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény.

Az ország ókori neve „fekete ország”, mely a Nílus által lerakott termékeny fekete földre utal, hisz az ókor egyik legfejlettebb civilizációja, az ókori Egyiptom, a Nílus völgyében alakult ki, miután Kr. e. 3000 táján Ménész egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. A birodalom háromezer évig állt fenn, az utolsó dinasztia hatalmát a perzsák Kr.e. 525-ben döntötték meg. Kr. e. 332-ben a lázongó tartományt Nagy Sándor csapatai foglalták el, majd I. Ptolemaiosz Szótér vezetésével ismét függetlenné vált. A hellenisztikus Egyiptom központja Alexandria lett, mely idővel az ókor egyik legnagyobb, legpezsgőbb kultúrájú városává nőtte ki magát. A Kr. e. 3. században Egyiptom a Római Köztársaság szövetségese és fő gabonaellátója lett, majd mindinkább annak alattvalójává vált, végül Kr. e. 30-ban Augustus foglalta el. Ettől kezdve a Római Birodalom részét képezte, mint a császárok magánprovinciája. A kereszténység a 3. században terjedt el a tartományban, több szerzetesi mozgalom is itt bontakozott ki. Kr. u. 395-ben Egyiptom aztán a Keletrómai Birodalom része lett, noha számos konfliktus árnyékolta be viszonyát Konstantinápollyal.  Az arabok a 640-es években hódították meg a tartományt, központjául a mai Kairó részét képező al-Fusztátot tették meg. Az iszlamizáció lassan haladt, a helyi keresztény kopt lakosság a középkor végéig megőrizte fontosságát az államéletben. 868-ban Ahmad ibn Túlún emír függetlenedett Bagdadtól, Szíria nagy részét is befolyása alá vonva. Egyiptom 905-ben ismét központi irányítás alá került, igaz rövid időre csak. 969-ben az iszlámita síita Fátimádák foglalták el a tartományt, megalapítva az új fővárost, al-Káhirát, Egyiptom számára ez az időszak a gazdasági és kulturális virágzás ideje volt. A Fátimidák uralma egész 1171-ig tartott, ez alatt Egyiptom a keresztes háborúk egyik főszereplőjévé vált. A következő uralkodó Szaladin lett, az Ajjúbida-dinasztia megalapítója, akit a mamlúkok követtek, a 13. század végére meghódítva Szíriát is. Fénykorukat a 14. század első fele, an-Nászir Muhammad uralma jelentette. Hanyatlását elsősorban az 1347-ben kitörő pestisjárványnak köszönhette a dinasztia. 1517 elején végül az Oszmán Birodalom kebelezte be Egyiptomot. 18. századi gyengülésük vezetett Egyiptom függetlenségéhez, amikor egyébként Napóleon francia hadai is a területre sereglettek. 1869-re elkészült a Szuezi-csatorna is, ezzel Egyiptom a világkereskedelem fontos központja lett, de egyidejűleg pénzügyi válságba is került. Így 1882-ben a Brit Birodalom vette át a helyi kormányzást, hivatalosan viszont Egyiptom 1914-ig az Oszmán Birodalom része volt, 1922-ben nyert részleges, s csak a második világháború végén teljes függetlenséget. 1953-ban kikiáltották az Egyiptomi Köztársaságot, melynek első elnöke Mohamed Naguib volt. Őt Gamal Abdel Nasszer követte, aki Szovjetuniót tartotta legfőbb támogatójának, az egyiptomi nép birtokába vette a Szuezi-csatornát, mely az 1956-os szuezi válság kirobbanásához vezetett. 1958-1961 között Egyiptom és Szíria unióra lépett egymással, Egyesült Arab Köztársaság néven.1968-ban kitört a hatnapos háború, az izraeli haderő megszállva a Sínai-félszigetet súlyos vereséget mért az egyiptomira. Az 1978-as Camp David-i egyezményben Egyiptom elismerte Izrael állami létét, Izrael pedig kivonult a Sínai-félszigetről. A jelenlegi köztársasági elnök 1981. októberében Mohamed Hoszni Mubarak lett, a Nemzeti Demokrata Párt vezetője, aki immár ötödik elnöki ciklusát tölti. A miniszterelnök 2004. óta Ahmed Nazif. A kormányzás egyébként félelnöki rendszerben történik, a végrehajtó hatalom az elnök és a miniszterelnök között oszlik meg.

Az arab hadvezér alapította, sivatag szélére épült Kairó, Egyiptom fővárosa, jellegzetes arab város, ahol a múlt és a jelen, az álom és a valóság ad randevút egymásnak, mintha legalábbis szemünk láttára elevenednének meg az Ezeregy éjszaka meséi. A Nílus folyó partján és szigetein fekvő városban ülésezik az egyiptomi kormány, de itt található az összes állami és vallási központi hivatal is, valamint számos diplomáciai képviselet székhelye. A város sokszínűségéhez persze egyetemei, főiskolái, színházai, múzeumai és emlékművei is hozzátesznek. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. Az arab építészet csodái közül a legszebb a X. században épült Al Azhar, mely kezdetben vallási iskolaként, majd egyetemként működött. Érdemes felkeresni a városban található Egyiptomi Régészeti Múzeumot, melynek legfőbb látványossága az 1922-ben napvilágra került Tutankhamon sírlelet. A múzeum páratlan gyűjteményében ezenfelül 136 ezer tárgyat őriznek. Kairó egyik legmegdöbbentőbb része azonban vitán kívül a Halottak városa. A Citadella és a Muqattam nyomornegyedei között húzódó hatalmas temetők nemcsak 300 ezer megboldogult nyughelyét jelentik, a helyiek kedvelt találkozási pontját is. A Holtak Városában találunk üzleteket, iskolákat is. Vásárolni a színes kairói bazárok egyikében, a Khan el-Khaliliben vagy a Talat Harb bazárban érdemes. De jegyezzük meg, ha alkudozásba csöppenünk, a kiválasztott tárgyat meg is kell, vásároljuk, ellenkező esetben a legsúlyosabb íratlan szabály ellen vétünk. Ha elfáradtunk a városnézésben, keressünk fel egy ahwast, helyi teaházat, ahol olyan különlegességeket kóstolhatunk, mint a hibiszkuszvirágból főzött karkaday, vagy a sahleb, melyet fahéjjal és szerecsendióval ízesítve fogyasztanak.

A Szfinx, mely a földkerekség leghíresebb szfinxábrázolása és Khephrén piramisa a Kairó melleti Gízában található. Mindkettő az Óbirodalom idején épült. Egyes elméletek szerint a Szfinx egy csillagászati óra, ugyanis az óegyiptomiak már jóval az európaiak előtt csillagképekre osztották az eget és azokkal mérték az időt. Kefre fáraó piramisa a három gízai piramis, a Kheopsz, Khephrén és Menkauré piramis közül a második legnagyobbnak számít, Keopsz fáraóé után. A piramisok történelme megközelítőleg ötezer évre nyúlik vissza. Az ősi Egyiptom lakói a fáraók temetkezési helyéül építették ezeket a monumentális épületek. Hittek a túlvilági életben, s azt szerették volna, ha isteneik a túlvilágon sem szenvednek semmiben hiányt. Ezért ékszereket, élelmet, bútorokat, hangszereket, sőt még vadászfegyvereket is elhelyeztek a piramisok kamráiban. A piramisokat rendszerint a fáraó életében kezdték építeni, hogyha eljön halálának napja minden készen álljon a temetkezési szertatáshoz. A gízai piramist, mely az ókori világ hét csodájának egyike, 23 év alatt építették föl. Építéshez 2,3 millió több tonnás kőtömböt használtak fel, melyek közül nem egyet 147 méter magasra kellett emelni. A teljes piramiskomplexum a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és ezeken kívül több, a halottkultusszal kapcsolatos építményt is.

A görög hadvezér, Nagy Sándor alapította Alexandria, mely mára modern, kétmilliós világvárossá nőtte ki magát, a tenger partjára épült, mediterrán város. Előzetesen a főníciaiak által ismert és látogatott halászfalu volt. Hajdan a várossal szemben állt Pharosz szigete, melyen a híres Pharosz-i világítótorony, az ókor hét csodájának egyike magasodott. Érdemes megtekinteni a város jelképét képező Pompeius-oszlopot, illetve a déli városrészben található Cserepek dombját, ahol sziklába vájt ókeresztény temetkezési helyeket találunk.

Luxort, mely 70 ezres lakosságával kisvárosnak számít Homérosz Thébájának helyén találjuk.  Az egyik legősibb egyiptomi város, egyes becslések szerint 7 ezer éves is lehet. A híres Luxor Templom helyén már a középbirodalom idején Szentély állt, amelyre később hárem épült. II. Ramszesz hatalmas udvarral, III. Amenhotep pedig oszlopsorral bővítette a szentélyt, de építészeti remekmű Thutmozisz hármas kápolnája is. A templomot a szfinxek 3 kilométer hosszú útja kötötte össze a Karnak Templommal, mely több szentély összessége, s kétségkívül a világ legnagyobb műemlékegyüttese.  Területén negyvenszer fér el a római Colosseum. A ma Királyok Völgye néven ismert, alacsony hegyekkel övezett területre a XVIII. dinasztia fáraói temetkeztek először. Mára 64 királysír feltárása nevezhető befejezettnek, ezek közül 14-18 áll egyidejűleg nyitva. A turistabelépő 3 sírra érvényes. 2007. novemberétől ugyancsak Luxorban tették közre a látogatók előtt  Tutankhamon fáraó testét is.

Egyiptom Vörös-tenger tartományának székhelyét, Hurghadát, mely az egyik legrangosabb üdülőhelynek számít, Szueztől 395 kilométerre találjuk. A város kéttornyú mecsetjén és szerény kormányzósági épületén kívül legfontosabb nevezetességének a kairói egyetem Tengerbiológiai Intézetében berendezett múzeumot és akváriumot nevezhetnénk, melyet családosoknak érdemes felkeresni. Hurghada régi belvárosában bazársor hívogat vásárlásra. A város az állandó szélnek köszönhetően igazi szörfparadicsom, kristálytiszta tengervize 21 C alá sosem süllyed, így egész évben fürdésre és búvárkodásra is alkalmas. Köztudott tény, hogy a világ legszebb merülőhelyei a Vörös tengeren találhatóak, így érdemes itt kezdeni a búvárkodást. Egyiptomban több tanfolyamra is befizethetünk.

Asszuánban, mely egykor a Nílus hajózható szakaszának végét jelentette, érdemes felkeresni a Kitchener Lordról elnevezett Botanikus szigetet és a város régi gránitbányáját, ahol jól nyomon követhető az egykori fejtési technológia, sőt egy befejezetlen 35 méteresre tervezett obeliszk is árulkodik az ókori mesterek munkájáról. Aga kán mauzóleuma, mely kegyeleti okokból jelenleg nem látogatható, az UNESCO védnöksége alatt áll.

Az Egyiptomot az Arab félszigettől elválasztó Sínai-félszigetet, nemcsak a bizánci stílusban épült Szent Katalin Kolostor miatt ildomos felkeresni, mely egyébként a félsziget legfőbb látnivalóinak egyike, de mert a Mózes-hegyi napfelkelte is kihagyhatatlan látványt nyújt, mi több a térségben teve-és jeepszafarikon is részt vehetünk. Ezek a túrák ízelítőt adnak a sivatagi nomádok életéből. A megfáradt utasokat a dűnék között felhúzott sátortábor és szárított trágyából rakott tűzön készített, ízletes helyi specialitások várják.

A Hurgahadától mintegy 30 kilométerre található Safaga szintén dinamikusan fejlődő üdülőterület, mely kiváló sportbúvárkodási lehetőségekkel várja az érkezőket.

Ha Egyiptomba készülünk két jó tanácsot érdemes minden körülmények között megfogadnunk. Egyrészt, hogy csapvizet ne igyunk soha, másrészt, hogy fogat is ásványvízzel mossunk.

Egyiptom számos (rengeteg) szálláshelyet kínál, itt is a fontos, hogy előre tájékozódjunk, mert nagyon nagyok a különbségek a hotelek között. Akár egyénileg, akár utazási irodán keresztül foglaljuk, gyűjtsünk be referenciákat.

Szálláshelyek, a legjobb online hotel árak keresése/összehasonlítása:
Egypt hotels. Szállodakereső az ajánlatok összehasonlítására, online foglaláshoz azonnali visszaigazolással egyénileg.

Linkek:
Lap.hu.

Obama Kairó (Egyiptom): www.fn.hu/kulfold/20090603/kitakaritottak_kairot_obama_kedveert/.

Zoomolható mutatós Google térképe:

Pár piramis, képek, élménybeszámoló és szálloda fotók::