Cseh Köztársaság
Česko. Česká Republika (cseh)
Területe: 78 866 km2
Népessége, lakosság: 10 290 000 fő (2003) 10 474 607 (2009)
Népsűrűség: 130 fő/km2
Főváros: Prága (Praha) 1 169 800 (1 378 700) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: október 28. (az államalapítás napja. 1918)
Közigazgatás: 13 körzet (kraj), 1 főváros (hlavni mesto)
Fontosabb települések, nagy és turisztikailag kiemelt: Brünn (Brno) 376 400 fő, Ostrava 317 700 (642 400) fő, Pilzen (Plzeň) 164 900 fő, Olomouc 102 900 fő, Liberec 99 600 fő, Karlovy Vary, Český Krumlov és Dolní Dunajovice.
Városi lakosság aránya: 66%
Pénznem: cseh korona (1 koruna=100 haler)
Nyelvek: cseh (hiv.), szlovák
Népcsoportok: cseh 81%. morva 13%. szlovák 2%, cigány 2%. lengyel 0.5%, egyéb 1,5% (közülük magyar 20 000 fő)
Vallások: felekezeten kívüli 40%, római katolikus 39%, huszita 3%, egyéb protestáns 3%, ortodox 3%, egyéb 12%
Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 79 év
Népességnövekedés: -0,07%
Csecsemőhalandóság: 5,46%o
Írástudatlanság: 0%
Férfiak/nők aránya: 0,95
Legmagasabb pont: Snĕžka, 1602 m
Legfőbb folyók: Morva (Morava), Elba (Labe). Moldva (Vltava). Odera (Odra)
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 15 300 USD (2002)
Munkanélküliség:8,5%
Munkaerő: 5,2 millió fő
Infláció: 2,2% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 40%, szolgáltatások 56%
Exporttermékek: gépek és közlekedési eszközök, szén, cipő, üveg, sör
Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, feldolgozóipari termékek, üzemanyag, élelmiszer, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Egyesült Királyság és Franciaország.
A Közép-Európában fekvő állam több évszázados osztrák (Habsburg) uralom után, az első világháborút kővetően lett újra független, Csehszlovákia néven, a Magyarországtól megkapott Felvidék (Szlovákia) és Kárpátalja odacsatolásával. A második világháború után Csehszlovákia néven két tagállamból álló szövetségi köztársasággá alakult Kárpátalja pedig a Szovjetunió része lett. 1993-ban az ország felbomlott és Csehország önálló állammá vált. 2004. május 1-jétól az Európai Unió teljes jogú tagállama.
Az ország túlnyomó része a Cseh-masszívumhoz tartozik, amely Európa legidősebb magjainak egyike. A masszívum peremén húzódik a Cseh-peremhegyvidék (Szudéták, Érchegység. Cseh-erdő, Šumava), belső részén pedig a Cseh-Morva-medencevidék, amelyet a Cseh-Morva-dombság tagol. Az ország keleti részébe a Kárpátok gyúrt hegyvidékének láncai nyúlnak be.
Nyersanyagokban gazdag ország, az Érchegység déli előterében barnakőszenet, az Ostravai-medencében feketekőszenet, Karlovy Vary/Karlsbad környékén kaolint bányásznak. A nehézipar hagyományai az Osztrák-Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza Csehország a birodalom „ipari műhelye” volt. Igen nagy hagyománya van az üveg- és porcelániparnak, a ceruzagyártásnak, a textiliparnak (lenfeldolgozás) és a bútorgyártásnak. A cseh ipar gerince a gépgyártás (jármű, kohászati berendezések, mozdonyok, mezőgazdasági gépek), aminek alapja a kohászat. A kontinentális éghajlaton magas színvonalú, de nem önellátó (gabonafélékből, takarmányokból, gyümölcsökből) mezőgazdaság alakult ki. A medencékben főként búzát, cukorrépát, burgonyát, komlót és sörárpát termesztenek, a hegyvidékeken főleg szálastakarmányokat. A hegységek erdőségei jó alapanyagot szolgáltatnak a bútor- és a ceruzagyártáshoz. A gyógyvizekre épült patinás fürdők (Karlovy Vary/Karlsbad, Mariánské Láznĕ/Marienbad, Františkovy Láznĕ/Franzensbad) messze földön ismertek, sok látogatót vonzanak.
