A távol-dél
Puerto Mont-tól D-re fekszik az ország ötödik nagy tájegysége. A hatalmas hegyek, erdő borította vadonok nagy része lakatlan. A tájkép lenyűgöző, különösen akkor, ha a fjordok és sziklás szigetek között közlekedő hajóról tekinti meg a látogató.
A lakosság túlnyomó része szarvasmarha- és juhtenyésztésből tengeti életét ezen az esős, kietlen vidéken. A II. világháború idején olajat és földgázt találtak a legdélibb tartomány, Magallane területén. Ma ezek a lelőhelyek adják az ország üzemanyag-szükségletének mintegy 50%-át. A tartomány székhelye, Punta-Arenas a világ legdélibb fekvésű városa. A Panama-csatorna megnyitása előtt a Magellán-szoros fontos üzemanyag-felvevő helye volt. Az őslakosság, a tűzföldi indiánok zömükben nomád életmódot folytatnak.
A körzetben található legnagyobb sziget, a Chiloe-sziget Puerto Mont-tól 50 km-re DK-re fekszik. Mérete nagyjából megegyezik Korzika méreteivel. Halászok és kisparcellákon gazdálkodó földművesek lakják. Az itteniek kénytelenek elviselni a szélsőséges időjárási viszonyokat, az örökös ködöt és a viharokat. Legfőbb táplálékuk a burgonya, amely vadon is bőségesen megterem a vidéken. Az ország területe nem ér véget a Tűzföldön. Még három csendes-óceáni és déli-sarki sziget is Chiléhez tartozik. Ezek közül talán a legérdekesebbek a Juan Fernández-szigetek, mintegy 650 km-re a chilei partoktól Ny-ra és a Húsvét-szigetek különleges kőszobraival, 3780 km-re az ország partjaitól a Csendes-óceánon.
SZÁMOK és egykori TÉNY adatok
Hivatalos név: Chilei Köztársaság
Terület: 736 950 km2
Lakossága (1995-ben 14 419 000), 17 millió 2010-ben
Népsűrűsége: 19 fő/km2
Fővárosa: Santiago
Államforma: elnöki köztársaság
Pénzneme: 1 peso=1000 centavo
Nyelv: spanyol (hivatalos), indián nyelvjárások
Vallás: keresztény (római katolikus 90%), zsidó
Éghajlat: változó – É-on száraz sivatagi D-en sarkvidéki, Santiagóban a júniusi középhőmérséklet 8 C, a januári 20 Celsius fok.
Földhasznosítás: legelő 16%, erdő 21%, művelt terület 7%, egyéb 56%
Elsődleges nyersanyagforrások: búza, kukorica, rizs, cukorrépa, burgonya, bab, fa, gyümölcs, szőlő, hal, réz, szén, vas, salétrom, molibdén, cink, mangán, ólom, olaj, arany, ezüst
Fő gazdasági ágak: acél-, cellulózgyártás, faipar, cementgyártás, élelmiszer-feldolgozás, kerámia-, üvegipar, erdőgazdálkodás, halászat
Fő exportcikkek: réz és más fémércek, gyümölcs, zöldség, bor, gyapot, papír, hal
Nemzeti jövedelem/fő: 3685 USA-dollár
Természetes szaporodás: 15 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 71 év, nők 77 év
A tóvidék
Az elmúlt évek drámai politikai fordulatait talán legkevésbé a ritkán lakott D-i területeken érezték meg. A Bío-Bío folyótól 600 km-re D- re, Puerto Mont irányában található lenyűgözően szép tájegység a tavak vidéke, hegyekkel, vizekkel, vízesésekkel és kialudt tűzhányókkal. A két legszebb tó a Llanquihue- és a Todos Los Santos-tó. Hófödte csúcsával fölöttük magasodik az Osorno tűzhányó.
A még megmaradt indián népcsoportok többsége ezen a területen él. A 19. sz. végén északabbra kényszerültek, ahol azóta is közösségben élnek. A mai napig ősi nyelvüket, az araukán nyelvet beszélik a spanyol helyett.