Chile – Norte Grande és Chico

A fenséges Andok hegység és a nyugati Csendes-óceán között fekvő Chile az egyik legszebb Dél-Amerikai ország

Adél-amerikai kontinens Ny-i partvidékén fekvő hosszú, keskeny ország egy hatalmas állat gerincére emlékeztet. A Csendes-óceán partján húzódik D felé, szélessége sehol nem haladja meg a 400 km-t, de átlagosan 200 km alatt van. Éghajlata É-on sivatagi, középen mediterrán, D-en hűvös óceáni. Az ország legbarátságosabb része a középső rész, a főváros, Santiago környéke – partvidéki síkságok és az Andok két lánca között fekvő nagy völgy. Az ország É-i részét a barátságtalan Atacama-sivatag foglalja el, amely 132 000 km2 sivár homok és kavics. A D-i országrész ennek pont az ellentéte. Az ország legváltozékonyabb éghajlatú része: hatalmas kiterjedésű hegyvonulatok, erdők, tűzhányók, lakatlan szigetek világa ez, ahol állandóan jelen van a három elem, a tűz, a víz és a jég.

A chileiek Nobel-díjas költője, Gabriela Mistral (1889-1957) úgy jellemezte országát, hogy az a bolygónkon fellelhető sokszínűség „teljes szintézisét” adja. Az ország öt, egymástól jól megkülönböztethető tájegységre oszlik: a Norte Grande, a Norte Chico, a Központi-völgy, a Tóvidék és a Távol-Dél területére.

A Norte Grande

Jóllehet a Norte Grande sivár terület, a föld értékes ásványkincseket rejt magában, amiért érdemes harcolni. Ezt tette Chile is, amikor a csendes-óceáni háborúban (1879-1883) Bolíviától elhódította a területet. Az Atacama-sivatag gazdag lelőhelye a salétromnak, amely ma növényvédő szerek, korábban pedig a lőporgyártás alapanyagául szolgált. A 20. sz. elejéig – az olcsóbb, szintetikus úton előállított salétrom megjelenéséig – Chile bevételének jelentős részét a salétromkivitel biztosította. Mialatt ömlött a pénz az országba, a sivatagi homokból sorra nőttek ki a konjunktúravárosok. Iquique és Pisagua, a két legészakibb város még saját operaházzal is büszkélkedhet. A salétromra épített iparág már összeomlott, a bányászat azonban megmaradt, s a réz új jólétet hozott az országnak – 1996-ban a teljes kivitel 40%-át a réz adta. Chile a világ legnagyobb rézérckitermelő országa. A feltevések szerint a világ teljes rézkészletének 20%-a Chilében van. Chuquicamata ma a világ legnagyobb külszíni fejtésű rézbányája. Ez biztosítja a város 30 000 lakosának a megélhetését. A rezet Antofagasta kikötőjéből szállítják el.

Az óceán part menti vizet rendkívül gazdagok halakban, főleg tonhalban és szardíniában. Feldolgozásuk a környék megszámlálhatatlanul sok halfeldolgozó üzemében történik. A partvidéki városok éghajlata forró és száraz, de az Andok lejtőit elérve a magaslatokon lehűl a levegő, s az itt élő emberek narancsot, citromot és mandarint termesztenek.

A Norte Chico

Norte Chico bozótos vidék, Copiapótól Illapelig terjed470 kmhosszúságban, odáig, ahol a sivatagi homokot lassan kezdi felváltani az ország középső részére jellemző gazdag termőföld. Itt is folyik réz- és vasércbányászat, de a völgy D-i része felé haladva a lakosság egyre inkább gyümölcs-, olajbogyó-, paprika- és árpatermesztésből él. Az állatok takarmányozására lucernát termesztenek.

Norte Chico két nagyobb településén, Atacamában és Calchaquíban mintegy 4000 ember él. A kőből épült kis falusi települések lakói kukorica- és dohánytermesztésből tartják fenn magukat. Néhányan kitanulták a kézműves mesterségeket, s többek között díszes ezüst- és réztárgyakat készítenek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük