A Campaniai Partvidék
Ékkőként szikrázó öblöcskék végtelen sora követi egymást a nápolyi part mentén, míg Pompeji és Herculaneum a parttól távolabb kínálja kincseit.
A görög gyarmatvárosok idejében Nápoly tejfelesszájú suhanc volt befolyásos atyja, Cumae árnyékában; az utóbbi település 30 kilométerre Nápolytól nyugatra fekszik. A települést kis-ázsiai aiolok alapították i. e. 750 körül, s i. e. 600-ra lett a partvidék vallási és kulturális központja, amely uralma alatt tartotta a Nápolyi-öblöt és szigeteit.
Aeneas itt kérte ki a sybilla tanácsát, mielőtt alászállt az alvilágba. A híres Antro della Sibilla Cumanát (a cumae-i sybilla barlangját) a közelmúltban tárták fel a régészek, amely 44 m hosszú, trapéz alakú dromosból (folyosó) áll, amelyet hat szellőzőnyílás tagol. Távolabbi végében egy téglalap alakú kamrában ülőfülkék láthatók; vélhetőleg itt jósolt a sybilla. A barlang szájából felmászhatnak a fellegvárba, amelynek romos, gyíkoktól hemzsegő templomai közül szép kilátás nyílik a partvidékre és a tengerre.
A Cumae és Nápoly közötti partszakasz neve Campi Flegrei (égő földek), mivel itt mindig élénk vulkáni tevékenység zajlott. A váratlan morajlások és gázkitörések a mitikus görög alvilággal, Hadésszel hozták kapcsolatba e tájékot. Aeneas is a Lago di Averno (Avemus-tó) komor krátertavából, e „sötét medencéből” kezdte meg alászállását a holtak országába. A régiek úgy tartották, hogy egyetlen madár sem repülhet át a tó felett, mert megölik a tükréről felszálló mérgező gázok. Éveken át kegyetlen próbának vetették alá ezt az elméletet a közeli Lago di Agnano Grotta dél Canéjában. A kutyák addig szívták be a barlang földjéből előtörő szén-dioxid-párákat, amíg ki nem múltak; ha sokáig bírták, megölték őket. „Egy kutya másfél percet bír itt ki, egy csirke egy pillanatot” – háborodott fel Mark Twain. A kísérletet naponta 9-10-szer is elismételték a turisták okulására.
