Brugge (Bruges) város története a Karoling-ház egy családi botrányával vette kezdetét. Karl der Kahlen nyugati frank király 862-ben elveszítette leányát. A szép Judith kisasszonyt megszöktették egy apácakolostorból, s ő hamarosan nőül ment az emberrablóhoz. E férfiú Vaskezű Balduinként írta be nevét a történelembe. Apósa kénytelen volt őt száműzni birodalma legtávolabbi sarkába, egy mocsaras, azidőtájt szinte teljesen lakatlan vidékre. Balduin lett Flandria első grófja.
A hagyománynak megfelelően azon a helyen, ahol várát fel akarta építtetni, meg kellett ölnie egy medvét. A helyet ma is Burgnak (vár) hívják, ezen a téren áll több mint 600 éve a bruggei városháza (Stadhuis) gyönyörű, fából épített, boltíves gótikus termével. A várkápolna megnövelésével épült Donatus-templom alapkövei a városházával szemközti Holiday Inn szálló pincéjében tekinthetők meg, tölgyfacölöpökkel és a várárok maradványaival egyetemben. A vitrinekben az ásatások során felszínre hozott leletek láthatók, többek között egy medvekoponya.
A flandriai grófok a középkor későbbi szakaszában Gentbe tették át székhelyüket, de a vár körül időközben már virágzó kézműves- és kereskedőtelepülés alakult ki, annak idején még a Rei folyócska torkolatánál, az Északi-tenger egyik földnyelvén. Valószínűleg már a vikingek – akik rendszeresen felkeresték ezt a vidéket a korai középkorban – megsejtették, hogy itt egyszer majd világkereskedelmi kikötő lesz. ’’Bryggja” – a név, amit a városnak adtak – kikötőhidat jelent az óészaki nyelveken.
A falakon belül a Rei folyócska – melyet az évszázadok során szabályoztak, és csatornákba terelve körbevezették a városon – a hajózást szolgálta. Ezen az úton jutottak el a kisebb dereglyék a piactérre, ahol egy fedett csarnokban rakodták áruikat. Az ’’Észak Velencéje” közkedvelt elnevezés a hirdetések szövegében azonban megtévesztő, mivel Brugge nem vízre épült város. A folyócska csak a legszebb helyeken bukkan elő.
Magas fákkal körülvéve – melyek mögött középkori lépcsős oromzatú házak rejtőznek kormoránokkal, kacsákkal és szárcsákkal benépesítve terül el az óváros déli szélén a Minne-water Ez a csendes tavacska volt egészen a múlt századig Brugge városi kikötője.
