Belgium – adatok, tudnivalók

Belga Királyság
Belgique, Royaume de Belgique (francia)
België, Koninkrijk België (flamand)
Belgien, Königreich Belgien (német)

Terület: 30 518 km2
Népesség: 10 339 300 fő (2003) 10 839 905 (2010)
Népsűrűség: 339 fő/km2
Főváros: Brüsszel (Brussel. Bruxelles) 981 200 (1 750 600) fő
Államforma: szövetségi alkotmányos monarchia
Nemzeti ünnep: júl. 21. (a függetlenség napja, 1831)
Közigazgatás: 10 tartomány (province/provincie), 1 régió (region/gewest)
Fontosabb települések: Antwerpen / Anvers 450 000 (952 600) fő, Gent / Gand 226 900 fő, Charleroi 201200 fő, Liége 185 700 fő
Városi lakosság aránya: ~97%
Pénznem: euró (1 euró=100 cent)
Nyelvek: flamand (holland), vallon (francia), német
Népcsoportok: flamand 58%, vallon 31%, német 1%, külföldi 10% (olasz 3%, marokkói 2%, francia 1%, holland 1%, török 2%, egyéb 1%)
Vallások: római katolikus 75%, szabadgondolkodó 12%, mohamedán 1%, protestáns 1%, felekezeten kívüli 10%, egyéb 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 75 év, nők 82 év
Népességnövekedés: 0,15%
Csecsemőhalandóság: 4,64%o
Írástudatlanság: 2%
Férfiak/nők aránya: 0,96
Legmagasabb pont: Botrange, 694 m
Legfőbb folyók: Meuse, Schelde, Sambre
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 29 000 USD (2002)
Munkanélküliség: 7,2%
Munkaerő: 4,44 millió fő
Infláció: 1,7% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 1%, ipar 24%, szolgáltatások 75%
Exporttermékek: műszaki és gépipari berendezések, vas, acél, textil (csipke), üveg, drágakő, energia
Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, gabona, gyümölcs, élelmiszer, textília
Főbb kereskedelmi partnerek: az Európai Unió országai

A két természetföldrajzi nagytáj, a Holland-Német-Lengyel-síkvidék és a Közép-európai-rögvidék határán fekvő ország felszíne az Északi-tengertől DK-i irányban lépcsőzetesen emelkedik, a Brabanti-dombságon keresztül, az Ardennek tetőszintjéig.
Az ország mai területe az 5-9. században a frank állam része, majd a 15. századig a Német-római Birodalom hatalmi harcainak színtere volt. A spanyolok 1555-tól 1714- tg uralták, majd azt követően 1794-ig a Habsburgok uralma alatt állt. Franciaország 1794 és 1815 között birtokolta majd Hollandia része volt 1830-ig, amikor egy népfelkelés felszabadította Belgiumot, és a nagyhatalmak is elismerték az ország függetlenségét.
Az ország északi, alföldi tájain a holland nyelvű flamandok, délen a franciául beszélő vallonok élnek. Vallóniát hatalmas nehézipari övezet jellemzi, amelyet az Ardennek feketeszén- és vasérckincse hívott életre. Mára a bányák jórészt kimerültek, jelentős szén- és vasércbehozatalra szorul. A helyi kohászat válságát éli, bár az egy főre jutó nyersvas- és acéltermeléssel még mindig a világ élvonalában van. Jelentős a térség színesfémkohászata (Liége), fegyver- és gépgyártása, építőanyag-ipara és a Hollandiából behozott földgázra épült vegyipara. A terület mezőgazdaságára az erdőgazdálkodás, juh- és szarvasmarha-tenyésztés jellemző. Északon a tenger és a folyók által feltöltött Flandriai-síkság az ország fő mezőgazdasági területe. Az óceáni éghajlat a sokoldalú takarmánytermesztésnek, rét- és legelőgazdálkodásnak, valamint a tejelő szarvasmarha-tenyésztésnek kedvez. Jelentős ipari növényei a len, a cukorrépa, a komló és a sörárpa. A lenfeldolgozás a középkor óta fontos tevékenysége volt a városoknak (brüsszeli csipke). A főként külföldi nyersanyagokat feldolgozó kőolajfinomítás, színesfémkohászat és elektronikai ipar a kikötővárosokban (Antwerpen, Gent) telepedett meg. A kétnyelvű főváros, Brüsszel több nemzetközi vállalat és intézmény (NATO, EU) központja.

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés