Catania széles síkságától induljanak el Siracusa felé.
Klasszikus szépségű tájon hajtanak majd át, amelynek régészeti leletek alkotják nemes ellenpontjait. A várost korinthoszi földművesek alapították i. e. 734-ben, akik letelepedtek Ortigia kis szigetén. Siracusa olyan gyorsan fejlődött, hogy rövidesen újabb telepeket hozott létre Szicília partjai mentén. I. e. 485-ben azonban legyőzte Gelon türannosz. Siracusa ezután vált a Földközi-medence egyik legvirágzóbb és művészileg is legnagyobb hatású városává. Legyőzte a punokat, etruszkokat, sőt az athénieket is, végül pedig meghódította egész Szicíliát. Rövid ideig a demokráciával is kacérkodott. A város aranykorában Dionüsziosz, a legfelvilágosultabb türannosz uralkodott Siracusa felett. Nagyszerű műemlékek hirdetik e letűnt korszak dicsőségét Ortigia szigetén, a város ősi, ám máig lüktető szívében. Megcsodálhatják itt a Tempio di Atenát (i. e. 5. század), a későbbi dómot. Hagyják el Ortigiát a Ponté Nuovón keresztül, és keressék meg északon a Neapolisnak nevezett terjedelmes régészeti parkot (nyitva naponta 9-től, bezár két órával napnyugta előtt). Itt van a Teatro Greco, a hellén világ egyik legnagyobb színháza (átmérője 138 m, 15 000 férőhelyes). Napjainkban minden páros évben rangos antik előadásokat tartanak itt. A közelben húzódik a Latomie méhkaptárra emlékeztető ókori kőfejtője. Később ide hajtották ki az Athénben kényszermunkára ítélt rabokat. Van itt egy ember vájta barlang, amelyet Dionüsziosz fülének neveznek, mivel fantasztikus visszhanggal rendelkezik. A falak a leghalkabb suttogást is felhangosítják, Dionüsziosz így kihallgathatta a rabok beszélgetését. Ha kedvelik az ősi történeteket, álljanak meg az Aretusa-forrás bárjainál, még Ortigián. Egy helyi legenda szerint a szépséges nimfa Alpheus folyóisten elől menekülve a tengerbe ugrott, és az itt látható forrássá változott. Siracusából érdekes kirándulást tehetnek a közeli Notóba A város az Iblei-hegység gerincén épült, egy hosszú, egyenes út mentén, amely gyönyörű, lejtős terekre nyílik. A templomok, paloták, kolostorok és terek a spanyol barokk fényűzésében pompáznak, s valamennyien aranyszínű terméskőből épültek. Noto legszebb pontja a Piazza Municipio. A barokk teret gyámoszlopok erdeje, ablaksorok, loggiák, teraszok és harangtornyok szegélyezik. A város másik nevezetessége a Palazzo Villadorata. A palota homlokzatába jón oszlopok és barokk balkonok épültek, s mindent elborít a faragott oroszlánok, kerubok, medúzák és szörnyek sereglete.
