Vilnius szállás, hotel és utazás/nevezetesség ajánló

Vilnius

Litvánia fő-, és egyben legnagyobb városa. Az ország délkeleti sarkában, a Vilnia és a Neris folyók találkozásánál fekszik, 40 kilométerre a belorusz határtól. Lengyelül Wilno a város neve. Teljes, 401 km²-es területén az állandó lakossága 545280 fő volt 2017 elején.

A piros linken keresztül megkapjuk a foglalható szálláshelyek listáját bármely konkrét dátumra keresve: Vilnius szállások, hotel és apartman árak leírással ITT – közeli, kertvárosi üdülő kemping, panzió és apartman (kiadó ház, lakás és nyaraló villa) ajánló. Kis csoportok részére a hotelkereső kínálja a szabad szobákat. Az utazás élménybeszámolók sokat segítenek a fotók mellett a döntésben az online egyéni szállásfoglalásban. Az árak gyűjtőhelye, garantáltan jól működő szálloda, szálláskereső online rendszerekből. Önellátó, reggelis, félpanziós és all-inclusive csomagok, kedvező napi, heti és havi árak.

Szállás keresés, jó szoba árak, vélemények és leírások a képek és az elhelyezkedés térkép mellett: Vilnius hotel lista, minden online akciós ár összegyűjtve – Minden szállás kategória, a jobb online árak sokszor még kis csoportoknak. Kiadó apartman (privát konyhás lakás), olcsó szobák, turista ágyak és luxus szálloda lakosztályok keresése egy helyen gyorsan. Jó szálláshelyek például név szerint: Stikliai, Grotthuss Hotel, Rinno, Ratonda, Shakespeare Boutique és Centrum Uniquestay Hotel mindegyike nagyon elismert. A belvárosi luxus megfizethető sokszor, így érdemes az utazást jó előre lefoglalni. Narutis, Ramada, Mabre Residence, Barbacan Palace vagy az Algirdas City hotelek neve sokaknak ismerős már. A nagy szállodákról általában jobban megoszlanak a vélemények, ilyen a Panorama vagy az Ambassador, a kicsiknél sok újat és szépet találunk, mint pl.: City Gate, Grybas House, Centro Kubas és Gile stb.

A belvárostók Vilnius repülőtere (VNO) távolsága 5.2 km a központtól, légvonalban a legközelebbi másik a Kaunas repülőtér (KUN) 82.3 km-re.

Városok, települések a közelben, környéke szállás ajánlóval online: Nemežis 8.0 km 1, Dvarčenai 8.7 km 1, Avižieniai 10.3 km 2, Dedeliškes 14.2 km 1, Trakai 22.3 km 19, Maišiagala 23.7 km 1, Karvys 23.8 km 3, Sližiunai 28.5 km 2, Vievis 31.5 km 2, Kernave 34.6 km 1, Esperanza 35.0 km 1 és Dubingiai 43.6 km 2. Továbbá: Zujūnai, Nemėžis, Naujieji Verkiai, Dėdeliškės, Gineitiskes, Dvarčėnai, Avižieniai, Bendoriai, Vosyliukai, Ežeraičiai és Bezdonys.

Története, látnivalói, kultúra és nevezetességei útikalauz magyarul:

Katolikus és ortodox érseki székhely, itt található Kelet-Európa egyik legrégebbi egyeteme, melyet 1579-ben Báthory István alapított. Részben ma is fallal övezett történelmi belvárosa 1994. óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Az ország legfontosabb kikötője, Klaipeda, Vilniustól 312 kilométerre helyezkedik el. A városban olyan multinacionális vállalatok székelnek, mint a Coca-Cola Company, a Shell vagy a Motorola, de a hagyományos könnyűipari üzemek is megmaradtak.

Területén már a kőkorban letelepedtek. A város első írásos említése 1323-ból származik, a feljegyzés arról tesz bizonyságot, hogy Gadiminas nagyfejedelem Litvánia fővárosában favárat épített egy dombon. A város neve Európa-szerte 1325-ben vált ismertté, mikor Gediminas levelet küldött a Hanza-városok német és zsidó polgáraihoz és iparosaihoz, hogy Vilniusba invitálja őket.

1386-ban Jagello nagyfejedelem lett Lengyelország királya, így a litvánok is felvették a katolikus hitet. 1387-ben felépült Vilnius katedrálisa és a város a városi jogokat is megszerezte. A 15. századra az ország politikai, gazdasági és kulturális központjává vált. A város fővárosi rangját 1569-ben a lengyel-litván államközösség szüntette meg. A városban megindult a lengyelesítés, a litván nyelv és kultúra visszaszorítása, csak Vilnius vallási jelentősége maradt változatlan. 1579-ben Báthory István megalapította a Vilniusi Egyetemet, mely a térség legfontosabb oktatási központjává vált. A 18. században Lengyelország harmadik felosztásakor Vilnius az Orosz Birodalom részévé lett a Vilnai Kormányzóság központjaként. Az orosz megszállás alatt a városfalakat lerombolták, mindössze a Hajnal-kapu maradt fenn mementónak.

Vilnius 1811-ben Szentpétervár és Moszkva után az Orosz Birodalom harmadik legnagyobb városának számított. A 19. század második felében, és a 20. század első éveiben Vilnius a nemzeti mozgalmak központja lett, egyes zsidó vezetőkben még egy új zsidó állam megalapítása is felmerült, melynek Vilniust tették volna központjává. A litván fővárost ekkor Észak Jeruzsálemének hívták. Az orosz uralomnak 1915. szeptemberében a német seregek vetettek véget. A litván parlament 1918. februárjában nyilvánította ki Litvánia függetlenségét, Vilniust a független Litvánia fővárosának nevezték ki. Ezután ismét orosz, bolsevik, majd lengyel megszállás következett. A második világháborúban a Vörös Hadsereg foglalta el a várost, majd a német Wermacht. A felszabadulást Vilnius ismét a szovjeteknek köszönhette, 1991. január 13-ig a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa volt.

Vilnius világörökség részét képező óvárosa a maga nemében az egyik legnagyobb és leglátványosabb egész Európában. A városnézést érdemes a díszburkolattal ékített Katedrális téren kezdeni, annál is inkább, mert innét az összes nevezetesség elérhető legfeljebb 10-20 perces sétával. A tér nem pusztán Vilnius egyik fő látványosságáról, magáról az ókori görög templomra emlékeztető, Szent Stanislaus Katedrálisról nevezetes, de mégiscsak ez fő emlékműve. A már ősidők óta szentélyként használt helyen egykor gótikus templom állt, mely csak a XVIII. században nyerte el mai formáját. A szovjet érában a katedrálist még koncertteremmé is átalakították. Altemplomában nyugszik többek közt Nagy Vytautas herceg, a litvánok egyik legfontosabb történelmi uralkodója, és érdemes felkeresni a barokk oldalkápolnákat is.

A Katedrális tér díszburkolatába helyezett kőlapot, mely a harangtorony és a Katedrális közt félúton található, a helyiek csak a „titokzatos csodajelként” emlegetik. Ha ráállunk, és behunyt szemmel háromszor körbefordulunk, kívánságunk biztosan teljesül majd.

A téren találjuk továbbá az eredetileg erődtoronyként épített, különálló harangtornyot és a városalapító, Gediminas nagyherceg szobrát, illetve a Katedrális mögött emelkedik az uralkodói palota is, melyet épp átépítenek.

A 15-16. század gótikus építészeti öröksége, az az épületegyüttes, melyet a három templom, a Szent Anna, a Bernhardiner kolostor és a Bernhardiner templom fémjelez. Kétségkívül a Szent Anna a leghíresebb, Vilnius és a Baltikum egyik legszebb épülete, melyet a fáma szerint Napóleon is tenyerén hurcolt volna Franciaországba. A város egyik legnagyobb attrakciója, a „lángoló-gótika” stílusában épült, vöröstéglás épülete az Északon elterjedt téglagótika egyik első remeke. A 20 méter hosszú templom báját apró mérete csak tovább emeli, harangtornya és a templombelső ugyan már nem annyira látványos, nem a 15., a 19. század gyermeke.

A Bernardin templomot a Szent Anna templom mögött találjuk. Bár kívülről kifogástalan állapotnak örvend, belülről igen lepusztult, ami a szovjet uralomnak köszönhető. Az épület struktúrája és megmaradt falfestményei azonban még így is érdemessé teszik rá, hogy felkeressük. Különösen érdekesek a templom síremlékei, az elhunytak szobormásai ugyanis oldalra dőlve könyökölnek, mintha ők bámulnának a kíváncsi turistákra s nem fordítva.

A Három Kereszt Hegyére, mely a Neris folyó partján található, már csak a fenséges kilátás miatt érdemes felkapaszkodni. A dombocska nevét a tetején álló három nagy keresztnek köszönheti.

A Három Kereszt Hegye mellett álló Gediminas-dombon emelkedik a Gediminas – torony, Vilnius szimbóluma. Az egykori várkastélyból csupán ez az egy torony maradt meg, a XX. században restaurálták. A háromszintes építményből szintén szép kilátás tárul a városra. Bent fegyver és páncélkiállítás várja az érkezőket.

A Három kereszt hegye mögött egy másik jelentős kilátópontot emelkedik, a Békés hegy. Nevét Békés Gáspárról kapta, aki Báthory István hadvezéreként került Vilniusba, akinek sírhelyéül Báthory István személyesen jelölte ki a város fölé emelkedő magaslatot. Emlékére emlékmű épült, mely 1838-ban összedőlt. A romok között talált sisakot és koponyát mint Békés Gáspár ereklyéit a Vilniusi Történelmi Múzeumban őrzik.

Az óváros déli szélén, a Hajnalpír utca végén találjuk a középkori városfal egyetlen épen maradt kapuját, a Hajnalpír-kaput, mely a Gediminas-torony után a lengyelség második legszentebb helye. Nemcsak történelmileg, építészetileg érdekes. A kapu melletti kápolna szentélye ugyanis a kapu fölé került, itt őrzik az Irgalmas Szűz Mária kegyképét, melyre az utcáról hatalmas franciaablakon keresztül lehet rálátni. A kép előtt, az utca fölött rendszeresen miséznek, a hívek zöme pedig az utcáról követi a szertartást. A bal oldali bejáraton át felmehetünk egész a festményig.

A városnézés persze nem lehetne teljes, ha nem keressük fel a híres Vilniusi Egyetem építészeti együttesét. Épületei közül kiemelkedik a 17. században kialakított, impozáns árkádokkal körülvett Nagy udvar, a közel 5 millió kötetet őrző 435 éves Egyetemi könyvtár és a Szent János templom 68 méter magas harangtornyával.

Az Óváros ellenpontját a Neris folyó északi oldalán elnyúló Snipiskes-negyed adja Manhattant idéző felhőkarcolóival, merész formájú, monumentális épületeivel. A modern házak tövében, a folyóparton kialakították a Vilnius-plázst, ahol a tavaszi, nyári 30 fokos hőségben napozni, fürdőzni lehet.

Ami Vilnius kulturális életét illeti, nevezetes a város Zeneakadémiája és Képzőművészeti Akadémiája. A Litván Nemzeti Operaház és a Nemzeti Filharmónia mellett további kilenc színházat találunk. Vilnius a központja a litván televíziózásnak és a litván filmgyártásnak. A múzeumok sorából kiemelkedik a Borostyán múzeum, mely a Baltikum alighanem legnagyobb természeti kincsét, az egykor az arany értékével vetekedő borostyánt mutatja be, melyet a tengerből mai napig gyűjtenek. A földszinten egy üzletet találunk, ahol borostyánból készült ékszereket, dísz- és használati tárgyakat vásárolhatunk. Ha valami igazán jellegzetes emléket akarunk vásárolni, itt megtehetjük, igaz borostyánt árusító bódékba Vilniusban szinte minden utcasarkon bele fogunk botlani.

Ha a helyi specialitásokra vagyunk kíváncsiak, kóstoljuk meg a cepelianit, mely leginkább a knédlire emlékeztet. A burgonyatésztába hol disznóhúst, hol túrót töltenek. A nagyméretű gombócokból rendszerint kettőt szolgálnak fel, tejszínes szósszal szervírozzák. Kicsit még így ízetlennek tűnhet, érdemes hozzá a helyi sört kortyolgatni.

Hotelek gyors foglalása, visszaigazolás azonnal közvetlen elérhetőségekkel, szállodakereső: hotel szálláshelyek kedvezményes árak és online szobafoglalás:
Vilnius, a litván főváros hotel listája, minden online ár összegyűjtve
, akciók, kedvezmények. Kezdje itt a keresést és a foglalást!

Vilnius zoomolható térképe, GoogleMaps műholdképek:

Egyetemi oldalak pl.:
www.vu.lt
mif.vu
Város turisztika info oldala (angol): www.vilnius.lt.

Képek, utazás fotók:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük