Utazási blog-ot vagy videós csatornát érdemes elkezdeni?

Rohan az idő, most már közel három évtizede készülnek utazási weboldalak, blogok írása kezdenek minden nap többen (egyesek főállású blogger-ré válás céljával). Hogyan lehet vagy érdemes elkezdeni?

Ma már, sőt már több mint tíz éve alapvetően videókkal érdemes, baráti, tényleges támogatói közösséget építve. A YouTube, az Instagram és a Tik-Tok közössége együtt már komoly tömgeket tud megmozgatni, amiből kialakul egy belső támogatói kör (tagság). Ezen felül vannak jutalékos értékesítési programok, amikkel a bevételt meg lehet növelni vagy többszörözni, hiszen ahhoz előfizető (rendszeresen támogató) tagnap sem kell lenni.

A lényeg, hogy nem egyszerű, fenntartható módon és hosszútávon szinte lehtetlen. Én legelőször 1999-ben vágtam bele. Aztán 2005-ben kezdtem bele újra, amikor egymást követte egy spanyolországi és egy görögországi tengerparti nyaralásom. Folytonossá, rendszeressé 2009. nyarától vált, amikor még mindig a spanyol terület vonzott, de akkor már harmadik alakalommal jártam Londonban. Az utazási kedv sokat nem csökkent, de 1-2-3-4-5 éves szünet be-becsúsztak az elmúlt 25 évben munka, betegség vagy pénztelenség miatt.

Az eredeti kérdésre visszatérve fontos, hogy hosszútávú legyen a tervünk, 5-10 év minimum, akkor valamilyen formában megtérülhet a befektetett munka, és sok a későbbiekben is fennmaradó emberi (élő) kapcsolatunk születhet belőle. Erre jó példa a sok digitális nomád közösség, sokan évekig együtt béreltek lakást vagy villát, a kisebb tételekben játszók/gondolkodók pedig hostel ágyakon húzták meg magukat hónapokig.

Aki nem tud és szeret történeteket, hosszú szövegeket írni, az igyekezzen egyre jobb fotókat és videókat készíteni, és ezeket publikálja rengeteg tesztelssel/tanulással. Komoly segítséget nyújt ebben nekünk a YouTube, a rengeteg fotó megosztási oldal, a nagy forgalmú blog portálok, vagy az ingyenesen használható WordPress tartalomkezelő rendszer egy független domain címen. Nekem sikerült négy hét után újra egy számítógépet szereznem az eláztatott laptopom, MacBook helyett. Egy több mint 14 éves laptop volt a megmentőm, mert Spanyolországban töltök sok időt 18+ éve. Tegnap újra meglátogattam a Parque rural de Anaga mesés erdőit és völgyeit, a körülötte lévő kerteket és legelőket is megcsoldálva, hát bizony elgondolkodik az ember, hogy hol szeretné tölteni a nyugdíjas éveit, és akkor ez a térség előkelő helyen pályázik az időmre.

Írtam már sok dologról, pl.: tömegközlekedés, fenntarthatóág, tudatossági szintek, bevásárlási lehetőségek, környezetvédelem parkolás, éttermek érintőlegesen, programok, kiemelt események. Talajmegújító mezőgazdaság, vegyszermentes konyhakertek/kertészkedés, komposztálás, talajtakarás, esővíz megtartása a talajban és tárolókban, társastánc, tömegsport, szabad tánc áramlás, kontakt tánc, fitnesz, futás, túrázás. Permakultúra. Minden mindennel összefügg, és csodálatos felismeri a túlélés esélyét.

Idősek és fiatalok szórakozási lehetőségei. Igen ez fontos, mert amikor már a hetvenes korosztály is az internetes játékok függőségében szenved (50 éves gyermekkel), akkor bizony kell a közösségek megszűnéséről és hiányáról beszélni Európában.

Ami külön nagy fejezetet érdemel, az például a helyi termelői piacok. Természetesen, ezek az igények körülbelül 20 %-át tudják csak kielégíteni jelenleg, de jó tudni, hogy nem is olyan régen ez 80% körül volt, és még korábban természetesen 100% közelében.

Nem véletlenül sok a vegán és a vegetáriánus a szigeten, hiszen mindenki számára elegendő tej és tejtermék nincs, vadhús a vad nyulak kipusztulása óta (szinte teljes) szinte teljesen elérhetetlen, a csirkék biztosíthatnak elegendő tojást apróbb falvaknak, és itt se teljesen ismeretlen fogalom a jó ünnepi tyúkhúsleves. A kubaiak szeretnek Tenerifén (a Kanári-Szigeteken) jól élni, habár annál picit hűvösebb az éghajlat, amit otthon megszokhattak a karibi térségben.