Szófia
София cirill betűkkel, Bulgária fővárosa egy sor igazi látványossággal vár minket. Folyamatosan kulturális programok, sport vagy éjszakai szórakozás biztonságos vagy veszélyes körülmények között, alább az útikalauz blog-fórum részlet.
A város keleti peremét az Iszkár folyó szeli át. Szófiában számos említésre méltó múzeumot lelünk, melyeket a kultúra barátai nem hagyhatnak ki a látnivalók sorából. A Régészeti Múzeum kő és bronzkori anyaga, de antik és középkori gyűjteménye is kiváló, itt valóban megismerhetjük a Bulgária területén egykor megfordult népek életét, eszközeit. A Bolgár Nemzeti Galériát és az Etnográfiai Múzeumot a régi cári palotában találjuk. A modern művészetekre kíváncsiak látogassanak el a Bolgár Képzőművészek Szövetségének Galériájába is, ahol kortárs képzőművészek alkotásait szemlélhetik meg.
Szófia Európa egyik legősibb fővárosa. Történetéből röviden:
Területén Kr. e. a 8. században telepedtek meg először. A trák Serdi törzs Serdicának keresztelte el. A római hódítás során bár Moesia provincia központjává lett, továbbra is így nevezték. A város központjában ma is számos római korabeli romot találunk, mi több a helyi metróállomás neve is megőrizte ókori formáját. A népvándorlás idején a bolgár fővárost a hunok dúlták fel. Az újjáépítési munkálatok a keletrómai császárra, I. Justinianusra hárultak. A hunokat, a szlávok követték, majd a 9. században bolgárok érkeztek Szófia területére, akik Szredecnek nevezték el a várost. A Szófia név a 14. századból származik, a törökök elől menekülő görög népességtől ered. A főváros a 14. századi ötszáz éves török uralom idején vált közigazgatási központtá, Rumélia néven. A bolgárok az oroszoknak köszönhették felszabadulásukat, melyre 1878-ban került sor, Szófia ekkor lett Bulgária független fővárosa is. A 20. század elején emelt, neves bolgár székesegyház is orosz hadvezér nevét viseli, tiszteletből Alekszandar Nevszki székesegyháznak hívják. Szófia a második világháború után indult igazán fejlődésnek, a lakótelep építéseknek köszönhetően ekkor lassan milliós nagyvárossá fejlődött. A város jelenleg 24 kerületből áll, néhány agglomerációs település is tartozik hozzá. Minden kerület saját polgármesterrel bír, akárcsak az agglomerációs települések.
A turisták nemcsak a hívogató Fekete-tenger megfizethető, bolgár tengerpartját, vagy a bolgárok különös, fordított fejcsóválását tarthatják érdekesnek, Szófia belvárosában is megannyi nevezetesség vár rájuk, melyeket egytől-egyig érdemes felkeresni. A város néző túrát ildomos a főváros leghíresebb nevezetességével, a Balkán félsziget egyik legimpozánsabb műemlékével, a fentebb már említett Nevszki székesegyházzal kezdeni. A monumentális, bizánci-bolgár stílusú templomot a 18. századi orosz-török felszabadító háború hősi halált halt orosz katonáinak emlékére építették a 20. század elején, Pomerancev szentpétervári építész tervei alapján. A templombelsőt jelentős orosz és bolgár festők keze alól kikerült festmények ékítik, köztük Kiszelov utolsó ítélete. A torony legsúlyosabb, 12 tonnás harangjának hangját 30 kilométeres távolságból is hallani.
A főváros névadó templomát, a bizánci stílusú Szent Zsófia templomot, mely beltere a református templomok puritán jellegét tükrözi, a katedrálishoz hasonlóan, szintén a belvárosban találjuk. A templom első épülete I. Justinianus császár idejére nyúlik vissza, igaz, a török uralom idején az egészet dzsámivá alakították át.
Ugyancsak a belváros szépségét emeli az 1920-as években emelt Ivan Vazov Nemzeti Színház, mely bécsi építészek keze munkáját dicséri, valamint a kapuit 1981-ben megnyitó Nemzeti Kultúrpalota, mely Dél-Kelet-Európa legnagyobb ilyen jellegű komplexumainak egyike. A színház előtt fekvő park, szép szökőkútjaival és enyhet adó fáival a szófiaiak kedvelt találkozóhelye.
Míg a Vásárcsarnokkal szemközt találjuk a 16. századi, török időkből származó Banya Basi Dzsámit, a Kr. u. 4. századból származó Szent György templom a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán bújik meg mint a késő római kor emléke. Szintén a mecset szomszédságában magasodik a Központi fürdő neobizánci stílusú épülete. A fürdő közel 50 fokos vízével kitűnő gyógyítója a gyomor és bélpanaszoknak, de a reumatikus bántalmakkal küzdők is enyhíthetnek kínjaikon, ha felkeresik.
Ha vásárolni szeretnénk, Szófia híres sétáló – és vásárlóutcáját, a Bulevard Vitosát keressük, mely a központi pályaudvar szomszédságában található Szent Vasárnap templomtól ered. A bankok mellett megtaláljuk itt a butikok, bárok és kávéházak, valamint az éttermek széles választékát is. A vásárcsarnok mögött megbújó Központi nagyáruház, a CUM öt emeletes komplexuma, ugyancsak a vásárlás megszállottainak kínál kitűnő alternatívát.
Ha egy hosszabb, rövidebb kirándulásra is kaphatóak vagyunk, látogassunk el a Vitosa hegyhez, melyet Szófiából autóbusszal, vagy lanovkával is megközelíthetünk. A hegy nemcsak a Balkán-félsziget legrégebbi természeti parkjával büszkélkedhet, nyáron népszerű kilátóhely, télen pedig kitűnő sportolási lehetőségekkel csábítja a sí és snowboard szerelmeseit. Sztenata, Zelena Piszta, vagy Laleto csak néhány város azok közül, melyek kiépített felvonókkal és szállodákkal várják a sportolókat. Természetesen túrázni is lehet, a tájat hatalmas erdők borítják, de olyan ritka természeti képződményeket is megcsodálhatunk errefelé, mint az erózió következtében kialakult gránit és bazalttömbök.
A tengerparton a sport őrültek az úszás mellett vízisízhetnek, jet-ski-zhetnek, megtanulhatnak, akár szörfözni is, de a strand röplabda és futball is nyitott lehetőségként áll előttük.
Bulgária és a Bolgár Ortodox Egyház legnépszerűbb és legszentebbnek tartott kegyhelye a rilai kolostor, melyet a Rila hegységben, Szófiától 65 kilométerre találunk. A templom nevét a bolgárok védőszentjéről, Rilai Szent Jánosról kapta. 1983. óta az UNESCO világörökség listáján is szerepel. A négyemeletes kolostort festői erdőségek övezik, melyek az 1992-ben alapított Rilai Nemzeti Park részét képezik. A kolostor múzeumában olyan kincseket őriznek, mint a14. századi Hrelju-templom míves faragású kapuja, vagy a 18. századra datálható Raphael-kereszt, mely 104 vallási jelenetet és 650 miniatűr alakot örökít meg 81 x 23 centiméteres fafelületén. Ugyancsak jelentős a kolostor 14-19. századi ikongyűjteménye, mely darabjainak többsége Szófia védőszentjét ábrázolja. A templom középkori kéziratgyűjteményben pedig olyan klasszikus keresztény szövegek találhatók, mint Aranyszájú Szent János Hexameronja, hogy csak a legnevesebbet említsük. Ha Szófiába vezet utunk, nem szabad kihagynunk a rilai kolostort sem.
Modern bevásárlóközpontok, új épületek, parkok teszik még európaibbá a várost mint az elmúlt évtizedekben, amikor a szegénység képe kissé nyomasztó volt.
A látnivalók után szállás, hotel, szálloda és hostel vagy kollégium ajánló: szálláshelyek Szófiában, díjmentes foglaláshoz hotelkereső.
Adatok, további leírások magyarul: hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3fia, illetve szép fotók.