Etna vulkáni hegy, Szicília gyárkéménye

Taorminától délre a táj képét az Etna ez a fenséges, hófödte (3323 m magas) tűzhányó uralja. Felszínét mintegy 200 kúp, kisebb kráterek, felgyűlt lávarétegek, hasadékok és völgyek tagolják. A hegy története többé-kevésbé romboló hatású kitörésekből áll, kezdve az i. e. 396-oson, amely megállította a punokat. A vulkán 1999 óta ismét igen tevékeny. Az utolsó kitörésre 2002 októberében került sor. Hogy mire számíthatunk a továbbiakban, az ugyanolyan bizonytalan, mint mindig. Aki az Etna közelébe szeretne kerülni, annak a Linguaglossán átvezető északi útvonalat ajánljuk. Vegyék fel a kapcsolatot az Etna Hegymászó Központtal (Via Marconi 98, Linguaglossa; tel: 095 643613). A helyzetről és a túraútvonalakról Nicolosiban, az Etna Nemzeti Parkban tájékozódhatnak (Via Etnea; tel: 095 821111), de a cataniai vagy taorminai információs központot is felkereshetik.

Az Etna déli lábánál elterülő termékeny síkságra épült Catania. A jelentős görög-római település aztán a szigetet uralmuk alá hajtó és egymást váltó hódítók fennhatósága alá került. Kétszer is lerombolta egy-egy heves földrengés (1169-ben és 1693-ban), mi több, 1669-ben teljesen elborította a láva, amely még a tengerbe is beömlött mintegy 700 méteren.

Catania a sziget legtehetősebb körzetének gazdasági központja, amely elsősorban a citrusfélék és szőlő termesztésének, s a kertészetnek köszönheti fejlődését, noha emellett a kereskedelem és az elektronika is virágzik. A városatyák hozzáértő igazgatása és polgáriasult gondolkodása mellett a város élénk forgalmú bárjaival és mozgalmas éjszakai életével is biztonságos.

Méltán mondhatja modernnek magát a 18. században kialakított széles, barokk utcáival. Fő tengelyét az elegáns, komor Via Etnae alkotja, ahová korzózni és kirakatot nézni gyűlnek a népek. A város barokk lelkéhez azonban akkor férkőzhetnek közelebb, ha végigmennek a kisebb Via Crociferin, ahol a templomok és kolostorok úgy nyílnak ki, akár a színházi díszletek. Az utca barokk árkádjai a San Benedetto óriási, befejezetlen Benedek-rendi apátságához vezetnek.

A barokk újabb gyöngyszeme a San Niccoló-templom, amelyet a Via Gesuitin végighaladva érhetnek el. A város megtekintése nem volna teljes a Castello Ursmo nélkül, melyet még II. Frigyes (1239-1250) emeltetett, majd később helyreállították. A sváb kastélyban művészeti múzeum működik. Ha ezt is megnézték, megpihenhetnek a Villa Bellini angolkertjében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.