Bevezető: évente 7 millió tonna áru halad itt keresztül a konténerekben. A város gazdasága elsősorban mégis a turizmusra és a szolgáltatásokra épül, hisz a helyi ipar jó része nem élte túl az 1970-es évek válságát. Ez alól, csak a kerámiakészítés és az élelmiszeripar képez kivételt. Az előző cikkben a szálláshely Salernoban.
Látnivalók, nevezetességei:
Salerno az úgynevezett 3 P turistaháromszög földrajzi központjában fekszik, ahol a háromszög sarkait Pompei, Paestum és Positano képezik. Ez a sajátosság adja Salerno különleges turisztikai vonzerejét, melyet csak fokozni tud a számos, helyi idegenforgalmi látványosság, melyek közül nemcsak a Dóm és a Didattico Múzeum emelkedik ki. A történelmi központ felújítása az elmúlt években a rendkívüli kulturális és művészeti kincsek újrafelfedezésére irányult a városban.
Salernóban létesült az első középkori orvosi egyetem, a kora középkor legfontosabb egészségügyi oktatási intézménye, a Schola Medica Salernitana is. Jelentősége csak a 13. században kezdett hanyatlani, amikor a franciaországi Montpellier-ben is orvosi egyetem nyílt.
A Lungomare Trieste Salerno Promenádja. A tengerparti sétányt az 50-es években alakították ki, az egyik legszebb Olaszországban, a francia Riviérán található sétányok szintjén áll, azok utánzata. Közel öt mérföldre nyúlik, ritka pálmafajok szegélyezik.
Az Arechi vár masszív erődítménye egy 300 méteres dombon állva uralja a várost. II. Arechi uralkodása idején bővítették ki, egy korábban már meglévő római-bizánci építménnyel. Termeiben ma kongresszusokat és kiállításokat rendeznek. A várból fenséges kilátás nyílik a városra és a Salernói-öbölre, nem érdemes kihagyni.
Salerno óvárosa, középpontjában a Dómmal, egyike a legjobban karbantartott óvárosoknak az olasz félszigeten. Az egykori kereskedők utcája ma is híres bevásárló negyed.
Minerva kertje a Várnegyed peremén található, a régi Salernót uralja. Itt találjuk a középkori Hortus Sanitatist, Európa egyik első botanikus kertjét.
A Mercatello Park a város keleti részén fekszik, 1998-ban létesítették, 10 hektáros területével az egyik legnagyobb park Olaszországban.
A La Carnale vár egy középkori csatáról kapta a nevét, mely az arabok ellen irányult, ma egy sportkomplexum része úszómedencékkel, tenisz-, és hokipályákkal várja a turistákat. Alkalmakként kulturális központként is funkcionál.
A régi városháza kertje, a Villa Comunale di Salerno jelenleg pihenőközpont, a salernói Verdi Színházzal szemben találjuk, Don Tullio szökőkútját 1790-ben készítették. A Verdi Színházat 1872-ben emelték, Gaetano D’Agostino festményei ékítik. A színházépület az 1980-as földrengést követően megsérült, 1994-ben építették újjá.
A Colle Bellara-hegyről Amalfi tengerpartját is beláthatjuk egészen Clientóig.
A városháza, a Palazzo di Città di Salerno 1936-ban épült, fasiszta stílusban. A fasiszta uralom 1943-as bukása után főszalonjában ülésezett az Olasz Királyság első kormánya is.
A genovai kastély a 17. században épült, barokk stílusban, Ferdinando Sanfelice építette át. A kereskedők utcájának közepén magasodik a Pinto kastély, mely ma a tartomány Festmény Múzeumának ad otthont.
Salerno városa tele van palotákkal. A székesegyház mellett találjuk a De Ruggiero palotát, a nemes épületet a 16. században emelték. A város keleti falainak közelében épült „Terracena” kastélyt Robert Guiscard építette királyi kúriának 1076–1086 között. Mára csak maradványai láthatók, főleg tufaborította toronyházai, mivel az 1275-ös földrengés során megsemmisült. A 12. században emelt, középkori Fruscione palota II. Arcehi király rezidenciája volt. A 17. században újjáépített d’Avossa palotát freskói teszik páratlanná, melyet Tasso Megszabadított Jeruzsálem című műve inspirált. A székesegyházzal szemben magasodik a Morese palota, a 14. században épült, később barokk stílusban újították fel.
Látnivalók, nevezetességei:
Salerno történelmi belvárosát jellegzetes harangtornyával a Salerno Székesegyház uralja. Kriptájában Szent Máté evangélista sírját találjuk, a katedrális talán ennek is köszönheti, hogy a város fő turisztikai látványossága.
A 10. században emelt Chiesa di San Gregorio templomot a kereskedők utcájának közelében találjuk, ma a Salernói Egyetem Múzeuma működik falai között.
Salerno legszebb barokk temploma a Chiesa di San Giorgio. Festményit Andrea Sabatini, kiváló minőségű freskóit Francesco és Angelo Solimena készítette a 17. század végén. Ez a város egyik legősibb monostora, története a kilencedik század elejére nyúlik vissza, apszisa maradványainak freskói nemrégiben kerültek napvilágra.
A Szent Benedek templom eredetileg egy 7-9. századból származó kolostor része volt, mely egy hatalmas vízvezetékhez csatlakozott, aminek maradványai ma is láthatók. Miután a szaracénok 884-ben megsemmisítették, Angelarius apát építette újjá hajóját és két folyosóját. A bejárat négyes kapujának maradványai ma is láthatók.
A Chiesa dell’Annunziatella templom a régi római fórum közelében fekszik, és egy gyönyörű 16. századi szökőkút is tartozik hozzá.
Salerno múzeumai közül érdemes meglátogatni a Museo Diocesano di Salernót, a Salernói Székesegyház közelében található, a vallásos művészet értékes tárgyait őrzik itt. Valamint a Festészeti Múzeumot, ahol számos reneszánsz alkotást találunk, többek közt Andrea Sabatini munkáit, aki a Sixtusi kápolnán is dolgozott.
Salerno külvárosában fontos régészeti terület fekszik, a Fratte. Etruszk emlékeket kutatnak itt, tartozik hozzá egy hatalmas temető is.
A város nevezetes továbbá filmfesztiváljáról is, mely az olaszországi filmfesztiválok egyik legrégebbije. A 62. seregszemlének magyar vonatkozása is van, Sipos József Eszter hagyatéka című Márai feldolgozását e jeles alkalomból, Salerno városának díjával méltatták. A dologhoz hozzátartozik az is, hogy a Naplók szerzőjeként elhíresült író, Márai Sándor 1968 és 1980 között éppen Salernóban élt.
Történelem
Területét valószínűleg már a Kr. e. 9. és 6. század között is lakták. Az Irnó folyón túl fekvő szamnisz-etruszk Irna város, a mai salernói Fratte városnegyed helyén terült el. Poseidonia és Elea görög gyarmatokkal fontos támaszpont volt az etruszkok kereskedelmében. Jelentőségéből csak akkor vesztett, miután a rómaiak benyomultak Campaniába. Kr. e. 194-ben helyén alapították meg Salernum kolóniát. Az új város elvesztette katonai funkcióját, kereskedelmi központtá vált. Rómával a Via Popilia kötötte össze, amely innen délre Lucania és Reggio di Calabria felé haladt tovább.
Diocletianus császár uralkodása idején, a 3. század végén Salernum Bruttia és Lucania provincia közigazgatási központja lett és fontos központ maradt az 5. században is, amikor a keleti gótok uralták Itáliát. A következő évszázadban Bizánc legyőzte a gótokat, de uralma csak 15 évig tartott, Lombardia hódította meg majd az egész félszigetet. Mint más déli tengerparti városokat (Gaeta, Sorrento, Amalfi), az új hódítók kezdetben Salernót is elkerülték. Csak 646-ban esett el, majd a Beneventói Hercegség része lett. Második nápolyi hadjárata alatt, 1350 nyarán I. Lajos magyar király négy napot töltött a városban. Az iparosodás időszaka a 19. század. Olaszország újraegyesítése után a város lassú fejlődése folytatódott, sok külvárosi területtel bővítették, nagy állami és magánépületeket emeltek. A fejlődés a második világháborúig tartott. Lakossága ekkor 20 ezerről 80 ezerre nőtt.
A 19. században külföldi iparosok is Salernót választották székhelyükül: 1830-ban a svájci vállalkozó, Züblin Vonwiller alapította meg az első textilgyárat, melyet a Schlaepfer-Wenner’s textil- és festékgyár követett. Ezzel egyidejűleg létesítették a malomipari Dini liszt és tésztagyárat is. 1877-ben a város több mint 21 textilgyárában, mintegy 10 ezer munkavállalót foglalkoztattak, míg Torinóban csak négyezer munkavállalót kötött le a textilipar. 1943-ban, a második világháború idején, ide menekült az olasz király miután különbéke tárgyalások kezdődtek Olaszország és a Szövetségesek között. Itt alakult meg a rövid életű „déli kormány” is. A háború utáni időszak minden olasz város életében nehézségeket okozott, de Salernónak apránként ezen is sikerült javítania, hogy elérje célját, és modern európai várossá legyen. Ennek megfelelően az elmúlt években a városi közigazgatás nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy átértékelje a város jelentőségét. A város lakossága megkétszereződött.
Szórakozóhelyek: www.frommers.com/destinations/salerno/4147010030.html, éjszakai szórakozóhelyek, klubok. A híres olasz színházak és kávézók világa az első.
Hasznos információk, eseménynaptár és turisztikai portál: www.turismoinsalerno.it/salerno_e.htm .