Lakodalmi ostorozás
A pompeji-i lakóházak meglepő sajátsága a falaikat borító színes és sokszor fölöttébb kifinomult díszítés. A legszebb falfestmények ugyan átkerültek a Nápolyi Régészeti Nemzeti Múzeumba, helyben maradt azonban a Villa dei Misteri tíz jelenetből álló freskóciklusa, amely szemlátomást azt ábrázolja, miként avatnak be egy jegyespárt Dionüszosz misztériumaiba.
E képek – amelyek egyikén például egy fiatal arát korbácsolnak meg – jelentése távolról sem világos, noha abban egyetértenek a szakemberek, hogy a végső jelenet palástos hölgye a ház úrnője, aki egyúttal talán Dionüszosz papnőjeként is ténykedett. Pompeji telis-tele van apró részletekkel. A sokszögű utcakövekbe például kis falloszokat véstek, amelyek a városközpont felé mutatnak. Egyesek szerint rontáselhárító szerepük lehetett, míg mások úgy vélik, a bordélynegyedet jelezték. A város falait és műemlék épületeit is a legkülönbözőbb feliratok borítják, a színházműsortól a boltosok számláiig, választási értesítőktől a szerelmes levelekig. „Csoda, ó, fal, hogy nem omlottál össze ennyi ostobaság súlya alatt” – véste a falra az egyik cinikus ókori graffitiművész. Pompejivel ellentétben Herculaneum (Ercolano) „kéjlakokból” állt. A pompeji üzletemberek szűkösebb lakóházaival szemben az itteni tágasabb villákat jómódú patríciusok lakták. A falakat szép freskók díszítik, amilyen az Európa elrablása a Casa Sannitica falán, a padlót pedig szőnyegként borítják be a mozaikok. Különösen érdekesek a Casa dell’Atrio a Mosaico fekete-fehér padlómozaikjai. A legérdekesebb épület mégis a Casa dei Cervi (Faun-ház) nagyszerű freskóival és szobraival.
Herculaneum jó kiindulópont, ha egy délutánt rászánnak a Vezúv megmászására. A hegy közvetlenül Ercolano modern városa fölött magasodik. Többé nem hordszéken hurcolják fel a turistát 15-en, mint Dickens idejében. A kisvasút Ercolano Scavi megállójától buszok visznek fel a hegyre. A kocsiút végétől kb. 20 perces mászás következik jól kitaposott ösvényen.
A vulkán első kitörése óta, ami kb. 10 000 évvel ezelőtt következett be, a Vezúv aktív és nyugalmi időszakai egymást váltják. Közvetlenül a balszerenecsés i. sz. 79-es kitörést megelőzően egészen a csúcsáig erdők és olajfaligetek borították be a hegyet (Pompeiinél) ó. A 20. században 1944-ig a kráterben lévő kúp állandóan füstöt eregetett, míg azután az utolsó kitörés tönkretette ezt a kúpot. Most csupán a kráter pereme körüli fumarolák (füstcsíkok) emlékeztetnek arra, hogy a vulkán máig aktív, és bármikor kitörhet.
