Kuvait Állam Al-Kuwayt, Dawlat al Kuwayt (arab) Kuwait, State of Kuwait (angol) Területe: 17 818 km2 Lakossága, népessége: 2 014 100 fő (2003) Népsűrűség: 113 fő/km2 Főváros: Kuvaitváros (Al-Kuwayt) 32 600 (1 709 800) fő Államforma: alkotmányos örökletes monarchia Nemzeti ünnep: febr. 25. (a nemzet napja, 1950) Közigazgatás: 5 kormányzóság (muhāfaẓat) Fontosabb települések: As-Salimīyah 146 […]
Mongol Köztársaság Mongol, Mongol Uls (mongol) Mogolistan, Mogolistan Respublikasy (türkmén) Mongolija, Reszpublika Mongolija (orosz) Terület: 1 564 160 km2 Népessége, lakosság: 2 511 400 fő (2003) 3 041 142 (2010) Népsűrűsége: 1,6 fő/km2 Főváros: Ulánbátor (Ulaanbaatar) 804 200 fő Államforma: parlamentáris köztársaság Nemzeti ünnep: júl. 11. (a függetlenség napja, 1921) Közigazgatás: 18 tartomány (ajmak), 4 […]
Szaúd-arábiai Királyság al-‘Arabīyah as-Sa’ūdīyah, Al-Mamlakah al-‘Arabīyah as-Sa’ūdīyah (arab) Saudi Arabla, Kingdom of Saudi Arabia (angol) Területe: 2 149 690 km2 Népesség, lakossága: 22 735 900 fő (2003) Népsűrűség: 10,6 fő/km2 Főváros: Rijád (Ar-Riyāḍ) 3 724 100 fő Államforma: örökletes abszolút monarchia Nemzeti ünnep: szept. 23. (az egyesítés napja, 1932) Közigazgatás: 13 tartomány (minţaqa) Fontosabb települések: […]
Iraki Köztársaság Al-‘Irāq, Al-Jumhūrīyah al-‘Irāq (arab) İraq, Komara İraqȋ (kurd) Terület: 434 128 km2 Népesség, lakossága: 26 298 900 fő (2003) 28 945 000 (2008) Népsűrűség: 60,5 fő/km2 Főváros: Bagdad (Baghdād) 5 772 000 (6 777 300) fő Államforma: átmeneti kormányzat (köztársaság) Nemzeti ünnep: július 17. (a forradalom napja, 1968) Közigazgatás: 18 kormányzóság (muhāfazat) Fontosabb települések: […]
Észak-Ciprusi Török Köztársaság Kuzey Kıbrıs, Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti (török) Northern Cyprus, Turkish Republic of Northern Cyprus (angol) Területe: 3355 km2 Népessége, lakosság: 224 300 fő, ebből mintegy 30 000 török katona és 120 000 törökországi telepes (2003) 232 371 (2006) Népsűrűség: 66 fő/km2 Főváros: Lefkoşa (Nicosia – szétosztva) észak: 45 800 fő, dél: 197 […]
Braga Észak-Portugália fontos vallási központja. A portugálok úgy tartják, Lisszabon szórakozik, Porto dolgozik, Braga imádkozik, nem véletlenül, hiszen majdnem 300 templom található. Számos temploma közül a legimpozánsabb a Sé (katedrális), amely több stílust ötvöz magában. Leg említésre méltóbb ezek közül amánuel stílus. A piros linken keresztül megkapjuk a jó áron és ténylegesen foglalható szálláshelyek listáját […]
Ciprusi Köztársaság Ky’pros, Kypriakē’ Demokratía (görög) Kıbrıs, Kıbrıs Cumhuriyeti (török) Cyprus, Republic of Cyprus (angol) Terület: 9251 km2 (Észak-Ciprus nélkül: 5896 km2) Népesség: 935 400 fő (Észak-Ciprus nélkül: 711100 fő) (2003) 796 900 (2008) Népsűrűség: 101 fő/km2 (Észak-Ciprus nélkül: 121 fő/km2) Főváros: Nicosia (Lefkoszia, Lefkoşa) dél: 197 600 fő, észak: 45 800 fő Államforma: elnöki köztársaság Nemzeti […]
Kubai Köztársaság Cuba, República de Cuba (spanyol) Terület: 114 525 km2 Népesség: 11 822 800 fő (2003) 11 382 820 (2006) Népsűrűség: 103 fő/km2 Főváros: Havanna (La Habana) 2 343 700 (2 686 000) fő Államforma: elnöki szocialista köztársaság Nemzeti ünnep: dec. 10. (a függetlenség napja, 1898) Közigazgatás: 14 tartomány (provincia), 1 körzet (municipio especial) […]
A Közel-Kelet fogalma politikai szóhasználatból terjedt el, természetföldrajzi szempontból nagyjából megfelel az elő-ázsiai szubkontinensnek. Területe mintegy 7 millió km2. Délnyugati részén a Szír-Arab-táblavidék a Vörös-tenger partján még magas, kristályos hegytömegeket alkot, keletebbre viszont fokozatosan lealacsonyodó, különböző korú üledékekből álló táblákból, réteglépcsőkből áll, amelyeket kő- és homoksivatagok borítanak. Északi-északkeleti részét az Eurázsiai-hegységrendszer részben lefolyástalan fennsíkokat, medencéket […]
A Föld legnagyobb és legnépesebb kontinense, lakossága 3904,1 mllió fő (2003). Külön kontinensnek csak történelmi, néprajzi és gazdasági fejlődése alapján tekinthető. Területe 44 411 000 km2. Északon a Jeges-tenger, keleten a Csendes-óceán, délen az Indiai-óceán valamint ezek melléktengerei határolják. Európától a Földközi-, Égei-, Márvány- és Fekete-tenger valamint a Novaja Zemlja, az Urál hegység, az Urál […]