Oulu
Finnország hatodik legnagyobb városa a Botteni-öbölben, éghajlatilag a tajga északi határán fekszik. Bár a város IX. Károly svéd király nevéhez fűződő, hivatalos alapítása, mely az Oroszországgal kötött előnyös békeszerződés után történt, az 1600-as évekre tehető, Oulu már az 1555-ös években létezett. Stratégialag fontossá egy sikertelen expedíció, bosszúhadjárat tette. A karéliaiak 400 finnt mészároltak le területén, mire a finnek segítségére a svéd király, Wasa Gusztáv sietett 200 fős seregével.
Kedvezményes hotel árak: Hotel szállások Ouluban ITT – összegyűjtött napi árakért nézzen körül! Radisson, Holiday Club, Best Western márkanevei mellett más gyönyörű 3-4 csillagos hotelek is várnak, Scandic mellett a Hotel Lasaretti és a repülőtéri Airport Hotel is.
A város a középkorban jelentős nemzetközi kikötőként funkcionált, az adómentességet élvező, kiváltságos városok közé tartozott. Ma már jelentőségét vesztett kikötője a 19. században igazi nemzetközi súlyra tett szert, ekkor Arhangelszk mellett a legfontosabb észak-európai fakátrány-kikötőnek számított.
A város 1776 óta Oulu tartomány fővárosa. 1809 és 17 között orosz megszállás alatt állt, a krími háború idején, 1854-ben, pedig az angolok próbálták a tenger felől szétlőni a várost. Oulut az 1820-as években súlyos természeti katasztrófa is sújtotta, a tűzvészben csaknem az egész, főként faházakból álló város leégett. Csonkjait a Helsinki szerte megfigyelhető, neoklasszicista stílusban építették újjá, egyazon építész, Carl Ludvig Engel tervei alapján. Ugyancsak az ő tervei érvényesültek az Oulu katedrális újjáépítésekor is, melyet 1845-ben fejeztek be. A katedrális különlegessége, hogy falai közt őrzik a legrégibbnek tartott finn portréfestményt.
Nevezetességei, tudnivalók:
Az orosz forradalom után Finnország ugyan függetlenné vált, területén mégis polgárháború tört ki. A téli háborúban pedig ismét fontos stratégiai pontként szolgált, a szovjetek innét szerették volna kettévágni a finn csapatokat. A városnak, mintha kevés lett volna a folyamatos sorscsapásokból, még a második világháború bombázásait is el kellett szenvednie, területén német csapatok szálltak meg. Az ellenséges haderőt a Lappföldi-háborúban sikerült kiűzni, melyre a világháború után került sor.
A múltszázadban még kátrányexportjáról híres Oulu, mára egyetemi és információs technológiai központként működik, többek közt a Nokia bír tekintélyes telephellyel, illetve területén, híven Finnország jelzőjéhez „az európai papírgyártás fellegvára” hagyományos papírmegmunkálás és fakitermelés is folyik.
Ami a finn városokban általában közös, az áll Oulura is, megkapó keveréke a réginek és az újnak. A háztartások a folyóparti kisvárosokra jellemzően például a szőnyegmosást a folyónál végzik, ahol külön, számukra kialakított, úgynevezett „mosó-lyukakkal” ellátott stégek állnak, segítve munkájukat. A régi és az új kontrasztja legjellemzőbben a nyüzsgő piactéren rajzolódik ki, melyen a városi színház ultramodern épületével a régi sóházak osztoznak, melyek ma hangulatos kávézóként, ajándékboltként működnek, ahol a finnekre jellemző szaunázási kellékek mellett még rénszarvasbőrt is beszerezhetünk. Ugyancsak a piactéren található a vasból készült, köpcös rendőrszobor, mely Oulu egyik jelképe is.
Nemcsak a piactéren érdemes végigsétálni, Ouluban és a város körül számos látnivaló akad, melyeket nem érdemes kihagyni. Az interaktív kiállításairól nevezetes tudományos múzeum, a Tietomaa („tudás-ország”), az egész család számára érdekes lehet. A város közepét a Rotuaari alkotja, mely tulajdonképp egy kereszt alakú sétáló utca övezet a legexkluzívabbnak számító boltokkal. A város híres szülöttének, Frans Michael Franzen költőnek és püspöknek, a svéd romantikus költészet megalapítójának egykori otthona, ma szintén vendéglőként üzemel, emlékművét a központban, a Franzen parkban csodálhatjuk meg. A Toppelius kultúrház Zacharias Toppeliusról kapta nevét, aki Ouluban töltött ifjú éveit is sikerrel aknázta ki. Nemcsak finnül tanult meg, de komoly részt vállalt a finn történetírás és a vidéki környezet leírásában is. Aki a kulturális örömök után, a testének is megadná, ami jár, látogasson el a Nallikari-strandra, ahol mesterségesen dúsított homokpart kínál az adottnál trópusibb hangulati úszási, röplabdázási lehetőséget.
Mivel a finn sokkal természet közelibb nép a miénknél, nem meglepő, hogy az emberek az utakon is gyalogosan, futva, vagy kerékpárral közlekednek a legszívesebben. A horgászat és a jéghorgászat kedvenc hobbijuk, sok hivatásos és amatőr halász él a város környékén.
Hacsak nem kifejezetten az Északi fényre vagyunk kíváncsiak, Oulut nyáron érdemes meglátogatnunk. A helyi kávézókban, kocsmákban is ilyenkor van csak igazi élet. Az adó miatt drága helyi sört, vagy a Finnlandia vodkát még a hosszú sorban állás dacára is érdemes megkóstolni, ahogy a fagylaltot is. De ha már Ouluban járunk, a barna foltoktól tarka árpakenyeret se hagyjuk ki, ínyencek a savanykás mártásokkal, gyümölcsökkel tálalt rénszarvashúst is megízlelhetik.
Díjmentes szállodakereső, ingyenes foglalás egyénileg: Szállás ajánlatok, hotelek a városban ITT – magyarul is gyors foglalás.
Közeli, Oulu környéke települései szállás ajánlóval: Kemi 5, Kempele 4, Raahe 3, Yli-Ii 2, Haukipudas 1 és Liminka 1.
Időjárása, előrejelzés: www.fmi.fi/weather/local.html?kunta=Oulu.
Oulu zoomolható térképe:
Utazás Oulu: Finnországban járva találunk jó szálláshelyeket, és szép látnivalókkal a közelben.