Magassága: 4477 m
Kora: 50 millió év
Első sikeres mászás: 1865
SVÁJC/OLASZORSZÁG
A Matterhorn enyhén meghajló piramisformája rögvest elárulja, hogy miképp keletkezett. A csúcs, avagy a szarv (horn) az a pont, ahol négy felfelé futó gerinc (arétes) összetalálkozik. E gerincek között látványosan föltorlódott jég és hó gleccsereket alakított ki – letörve a sziklákat és lekerekítve a medencét, e jelenség franciául cirques, skót nyelven corries, welshiül cwms. A Matterhornt jellegzetes alakja a világ egyik legismertebb hegyévé tette, amely a jég formálta kárpiramisok iskolapéldája. A hegyet alkotó sziklák az alapi kéregmozgások következtében mintegy 50 millió évvel ezelőtt emelkedtek a magasba, melynek eredményeként az afrikai kontinens nekiütközött Európának.
Napjainkban a Matterhorn jelöli ki a határi Svájc és Olaszország között. Évente mintegy 2000 ember jut fel a csúcsára, és egy időben 100 ember tartózkodhat a hegyen, a halásos balesetek száma mégis eléri az évi 15-öt. Az első sikeres mászás Edward Whymper brit fafaragó nevéhez fűződik 1865-ben, de az expedíció tragikus véget ért. Ő és csapata a svájci oldal felől rohamozott, és pár órával hamarabb ért fel, mint a másik oldalról próbálkozó olasz csoport. Lefelé jövet a társaság egy része megcsúszott és lezuhant. Négy ember zúzta magát halálra az 1200 méteren fekvő Matterhorn-gleccseren.
