Lago di Garda

A Garda-tó a legtisztább és legnagyobb olasz tó. Különösen Észak-Európa turistái kedvelik, akik vitorlázni és szörfözni járnak ide. Kellemes éghajlata miatt megterem itt a Soave és Valpolicella szőlőfajta. Kellemes helyi borokat kóstolhatunk, előtte érdeklődjünk persze szakszerűen. Kis történelmi betekintést is olvashatunk az alábbiakban, a tudnivalók közül néhány fontos.

A tó partján találják a fasizmus hivalkodó emlékét, az II Vittorialét. A lakot nagy rajongója, Mussolini adta Gabriele d’Annunzio szecessziós olasz költőnek és hazafinak. A Gardone Riviérán, a tó egykor leglátogatottabb fürdőhelyén álló II Vittoriale több egyszerű épületnél, d’Annunzio szentélye ez, amelyet megálmodott az olasz imperializmus dicsőségére. A birtokon a domboldalba építették be a Puglia hadihajó orrát. Az auditóriumban pedig az a repülőgép lóg alá a mennyezetről, amelyen d’Annunzio repült az első világháború idején. Mussolini teljes szívéből hitt költője eszméiben, és magas polcra emelte a fasiszta Olaszországban.

Salóból és Gardone Riviéráról alig egy óra alatt be lehet érni Sirmionéba. A középkori városka a tóba nyúló földnyelvre épült. A város bejáratánál azonnal szembetűnik a Rocca Scaligera mesekastélya. A kastély a Scaligeri család tulajdonában volt, akik a Garda-tó urai voltak a 13. században, és úgy hírlik, hogy Dantét is vendégül látták itt. Néhány kellemes órát eltölthetnek a helyi butikok és templomok felderítésével, majd a félsziget végében megtekinthetik egy római kori fürdőhely kiterjedt romjait, a Grotte di Catullót.

A nevezetes borról olaszul: it.wikipedia.org/wiki/Soave_%28vino%29. Fehérbor, rozé és vörösbor is készül ezen a vidéken.