Subiaco már állt, amikor Néró ide építette villáját. Ez ama három mesterséges tó egyikére nézett, amelyet a császár az Anio folyó vizéből alakított ki. A gátat és a villát megépítő rabszolgák alapították a várost. Öt évszázaddal később egy Norciából származó gazdag ifjú érkezett ide, hogy a világ elől elvonulva imádkozzon istenhez. Benedek három évet töltött el itt egy barlangban, amelyet ma Sacro Speco (szent barlang) néven ismer a világ. Subiacót tekintik a nyugati kolostori kultúra első hajtásának. Ma több kolostor is áll itt, kerengőkkel, templomokkal, harangtornyokkal, freskóval díszített kápolnákkal és a hegyoldalba vájt barlangokkal, melyeket festői lépcsők kötnek össze egymással. A kolostoregyüttes a környék egyik legérdekesebb látványossága. I. sz. 529 körül Szent Benedek és hű szerzetesei elhagyták Subiacót, és Montecassinóba költöztek, hogy létrehozzák a középkor egyik legjelentősebb vallási és kulturális intézményé. Öt évszázaddal Benedek 543-ban bekövetkezett halálát követően élte fénykorát az apátság, a világ egyik leggazdagabb egyházi létesítménye. Az apátság illuminált kódexei, freskói és mozaikjai olyan mesteri művészettel készültek, hogy ezeket utánozták Európa-szerte.
A második világháború idején Montecassino ismét a világ figyelmének középpontjába került. Miután az amerikai csapatok elfoglalták Nápolyt, itt húzódott a német front (az úgynevezett Gusztáv-vonal), amely Róma környékét védte. Amikor az apátság a Szövetségesek ismételt támadására sem esett el, lebombázták. Montecassino a földdel lett egyenlővé. Ma csupán szeretettel és hitelesen helyreállított másolatát láthatják.
Római látnivalói itt, részletesebb útikalauz.