Kína látnivalók: neveztességek és történelme

Kína történetéből magyarul:

A papír és a puskapor őshazájaként emlegetett Kínai Népköztársaság, köznapibb nevén Kína, Kelet-Ázsia legnagyobb országa. A világ legősibb civilizációja, mely már az ókorban is önálló kulturális egységet képezett. 1949-ben két részre osztották, egyfelől a Kínai Népköztársaságra, mely fővárosa Peking, másrészről Tajvan szigetvilágára, a Kínai Köztársaságra, melynek fővárosa Tajpej. 1970-től fogva Tajvant nem tekintik önálló államnak, de Amerika nem engedi, hogy a Népköztársaságba olvasszák. Az ország a világ harmadik katonai, második gazdasági hatalma, 1,3 milliárd lakosával pedig a világ legnépesebb állama. Kína turizmusa is jelentős, a WTO előrejelzése szerint 2020-ban már az első számú turistacélpont lesz a világ idegenforgalmában. Legmagasabb pontja a maga 8848 méteres magasságával a Mount Everest. Az országban 187 működő nemzeti parkot és számos hozzájuk tartozó, természeti világörökséget találunk. Emellett a kínai zene is páratlan, hangskálája különbözik az európai nyolcfokútól, helyette ötfokú, azaz pentaton skálát használnak.

Területén már az i. e. 6. évezredben letelepedett a földművelést folytató lakosság. Az első kínai államot i. e. 2100-ban Huang Di császár alapította meg Peking mai területének környékén. Az egységes kínai állam megszületése i. e. 221-re tehető, Zheng fejedelem nevéhez köthető. A kínai Nagy Fal építéséhez az i. e. 5. évszázadban kezdtek hozzá, hogy megfékezzék a nomád népek támadásait. A fal egységesítése szintén az államalkotó Zheng érdeme volt. Kína prosperáló időszakának i. sz. 316-ban a hunok hódítása vetett véget, az ország 589-ig részekre szakadva létezett. Az ismételt egységesítés a Song-dinasztiára várt. Az egyes dinasztiák kora 1127-ben ért véget a dzsürcsi hódítással. Előbb mongol, majd mundzsuk vezér lépett az elkövetkező dinasztiák élére. A 17-20. század között uralkodó Quing-dinasztia idején alakult ki Kína jelenlegi határa is. Nemcsak Tajvant és Tibetet hódították meg, határszerződést kötöttek az oroszokkal is. Kína egészen a 18. század végéig terjeszkedett, ekkor bomlásnak indult. A 19. századi ópiumháborúkban sorsa Angliától vált függővé, a britek lényegében félgyarmati sorba taszították. Az 1911-es polgári demokratikus forradalmat követően köztársaság lett. 1925-ben kitört a polgárháború is, mely 24 éven át zajlott, még a második világháború idején is. 1949-ben aztán a szárazföldön ismét beköszöntött az egység, Mao Ce-tung vezetésével megalakulhatott a jelenleg is fennálló Kínai Népköztársaság, a kommunista ellenzéket Tajvan szigetére száműzték. Kína merev, elzárkózó politikájával csak a ’70-es években szakított, gazdaságpolitikája ekkor kapitalista irányba fejlődött tovább, felhagytak az erőszakos kollektivizálással is. Létrejött a szocialista piacgazdaság, mely 20 év leforgása alatt megnégyszerezte az ország GDP-jét. Az uralkodó pártállam persze így is megőrizte hatalmát, az 1989-es diáklázadást, mely a demokráciát tűzte zászlajára, is vérbe fojtották. Kína Tajvant is beleértve jelenleg 23 tartományból, 5 autonóm területből, 4 önálló közigazgatási egységből és 2 különleges státusú területből áll. 2008-ban az ország adott otthont a pekingi olimpiának is.

Kína kultúrtörténeti emlékein túl, elsősorban természeti adottságainak köszönheti népszerűségét a turisták körében. Az ország délnyugati peremén emelkedő Himalája mellett, mely a világ legmagasabb hegysége, itt találjuk a világ legmagasabban fekvő fennsíkját, Tibetet is. Belső-Ázsia földrajzi formavilágát gazdagítja továbbá a Takla-Makán sivatag és a Szecsuáni-medence, mely hegyvonulataival és szemkápráztató növényzetével emelkedik ki a természeti képződmények sorából.

z ország legfelkapottabb turisztikai régiói közé tartozó Észak-Kelet-Kína legkeresettebb turistacélpontja a főváros, Peking. Nemcsak üzleti turizmusa, kulturális vonzereje is kiemelkedő. A Tiltott városon és a Császári Palotán túl, az ország jelképének számító, 6400 kilométeres Nagy Falat is itt találjuk. Egy kis részét restaurálták, nagy részét viszont az enyészet pusztítására bízták.  Nemcsak a graffitisek kedvelt célpontja, tégláinak egy részét a helyi lakosok hordják el építkezés céljából. Becslések szerint a Ming-kori falnak 37%-42%-a tűnt el ez ideig. A kínaiak szent hegyének számító Taj-san Konfuciusz templomáról nevezetes, mely akárcsak a fal, vagy a főváros az UNESCO világörökség részét képezi. Nagy Hszinganban vadászni, Harginban még síelni is lehet.

Belső-Kína leghíresebb nevezetessége a Hszianban található, világhírű terrakotta agyaghadsereg, mely az első Csin uralkodó síremlékét ékíti. A szoborhadsereg szinte megeleveníti az egykori katonai erőket. Szintén keresett célpont a Tibeti-fennsíkon elhelyezkedő Lhásza Potala-palotája, mely nemcsak a buddhizmus és Tibet függetlenségi törekvésinek jelképe, 1959-ig a dalai láma székhelye is volt. Érdemes befizetnünk egy szervezett túrára is, mely az ősi Selyemút mentén vonul, érintve a Takla-Makán sivatag peremén elnyúló Makao-barlangokat. A közel 500 buddhista templomból álló műemlék együttes szobrainak és falfestményeinek köszönheti hírnevét.

él-Kínának gazdaságilag jelentős, központi nagyvárosai, Sanghaj, Kuangcsou, Hongkong és Makaó városa képezik legfontosabb látnivalóit. Az 1990-es években hozott reformok előtt a turisták egyedül Hongkongot látogathatták, de ez szemernyit sem csorbított a várost övező érdeklődésen. Ma is számos turista keresi fel, akiket rabul is ejt az a tradicionális és ultramodern stíluskavarcs és nyüzsgő utcai forgatag, mely a nagyvárost jellemzi. Az égbenyúló felhőkarcolók árnyékában, a környező szigeteken apró halászfalvacskák, érintetlen csónakvárosok várják, hogy felfedezzük őket. A sikló kilátójából pazar látvány tárul a városra. Ha szórakozni szeretnénk a La Kwai fong negyedet kell keresnünk, ahol számos bár és klub áll a turisták rendelkezésére.

csak „Kelet Monte Carlójának” nevezett, félmilliós lakosságú Makaó szintén igen látogatott kínai város, 1996-ban 8 millió turistával büszkélkedhetett, akiket elsősorban a szerencsejáték vonzott ide. Persze az évente megrendezett sárkányhajóverseny, tűzijáték-fesztivál és a Makaó utcáin zajló Forma-3 autóverseny is jelentős hajtóerőt produkál.

Tajvan megtekintése nélkül egyetlen kínai út sem lehetne teljes. A szigetország 4000 méteres hegységei és tengerpartja mellett, a főváros, Tajpej a legkeresettebb célpont a turisták körében. A főváros jelképének számító, 101 emeletes toronyházat, mely a világ legmagasabb lakóépületének számít, érdemes minden ideérkezőnek felkeresni.

A Kínában megrendezésre kerülő fesztiválok is látogatók százait vonzzák az országba. A Vejfangban tartott Nemzetközi Papírsárkány Fesztivál, a lojangi Bazsarózsa Vásár, vagy a Lampionünnep Cekungban, csak néhány a kiemelkedő ünnepségek sorából.

A kínai gasztronómia vitatott alapanyaga a kutyahús, melyet a hónap végén főként a hongkongiak fogyasztanak babonás célzattal, ettől várják ugyanis a következő év sikerét. Hasonló indíttatásból csak az kóstolja meg, akinek európaiként igazán gusztusa lesz rá.

A szállás keresés cikk: Szálláshelyek Kínában ITT.

Kínai turizmus: leírások és képek: hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna_turizmusa.