Az első európaiak számára a rengeteg hal is nagy vonzerőt jelentett, s a halászat mind a mai napig megőrizte jelentőségét. Egészen a legutóbbi időkig kb. 30 000 halász dolgozott a K-i partvidéken, az Atlanti-óceánon, és további 15 000-en szálltak rendszeresen hajóra Ny-on, hogy a Csendes-óceánon keressenek zsákmányt, ami itt csaknem egyet jelent a lazaccal. A túlhalászás miatt azonban a kanadai kormány 1993-94-ben meghatározatlan időre betiltotta bizonyos halfajok – köztük a – halászatát, s a tilalom föltehetően legalább 2000-ig érvényben marad. Az új szabályozás következtében kb. 27 000 atlanti-óceáni halász maradt munka nélkül.
Kanadában az aranytól a volfrámig szinte minden ásványi anyag megtalálható; ezek közül a kőolaj, a földgáz, a kőszén és a vasérc a legértékesebb. Albertában hozzák felszínre az ország kőolajtermelésének 90%-át, és az évi kb. 70 millió t-s kőszéntermelés felét. Ebben az ásványkincsekben gazdag tartományban igen sok földgáz is rejlik a föld mélyén, s további nagy mennyiségű kőolajat lehet kitermelni az Athabasca folyó bitumenes-kátrányos homokjából. A második legnagyobb kőszéntermelő állam Brit Columbia, itt bányásszák az összes kőszén 40%-át. Kanada kőszenet és földgázt is exportál, kőolajból azonban némi behozatalra szorul.
Vasércet főként a Felső-tó ÉNy-i részénél, valamint Quebec és Labrador határán bányásznak. A világ második legnagyobb nikkellelőhelye az ontariói Sudburynél van; a 220 km-re É-ra fekvő Timminsben Kanada legnagyobb aranybányái működnek. Quebecben azbesztet bányásznak. Ontarióban és Brit Columbiában rezet. Kanada a világ egyik legnagyobb cink- és titántermelője, de sok urániumot, ezüstöt és molibdént is bányásznak az országban. Újabban az Északnyugati területeken jelentős gyémántkészleteket találtak.
Az áramot régebben szinte kizárólag vízerőművekben termelték, és még ma is ezek a létesítmények adják az ország elektromosenergia-termelésének 60%-át; a világ egyik legnagyobb vízerőműve a labradori Churchill-vízesésnél működik. Az újabb erőművek építésére alkalmas helyek azonban már többnyire a messzi É-on vannak, távol a felhasználóktól, ezért Kanada nagy erőket fordít a nukleáris erőművek technológiájának fejlesztésére. Ma már hét nagy atomerőmű működik az országban, amelyek a teljes termelés 16,4%-át adják.
Ipar és idegenforgalom
Kanadában a foglalkoztatottak csaknem egyötöde az iparban dolgozik. Az üzemekre a nagyfokú gépesítettség jellemző; többek között kőolajszármazékokat, gépkocsit, élelmiszereket és fémtermékeket gyártanak. Ontarióban van az autógyárak többsége, ez a tartomány az ország fő acéltermelője, és jelentős az itteni repülőgépgyártás, elektromos és elektronikai ipar is. Quebec gyáraiban textíliát, papírt és fából készült termékeket, ruházati cikkeket, vegyszereket és gépeket állítanak elő.
A kanadai ipari üzemek több mint egyharmada amerikai kézben van. Az elmúlt években Kanada és az Egyesült Államok szüntelenül az egymás közti kereskedelem bővítésén és megkönnyítésén fáradozott: 1992 októberében Kanada, az USA és Mexikó aláírta az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), amely 1994. január l-jén lépett életbe. Az egyezmény célja az volt, hogy kiaknázza a kanadai és amerikai tőke, tapasztalat és műszaki tudás, valamint az olcsó mexikói munkaerő egyesítéséből adódó előnyöket. Évekig tartott azonban, mire a kanadai választókat sikerült meggyőzni arról, hogy az egyezmény előnyei nagyobbak, mint a hátrányai; a mexikóiak ezzel szemben örömmel fogadták a tőke beáramlását, jóllehet a kevésbé kiváltságos helyzetben levők tömeges tiltakozásba kezdtek az egyezmény hatályba lépésének napján.
Az Egyesült Államok és Kanada egymás közti kereskedelme évek óta nő. Az idegenforgalom utóbbi időkben tapasztalható fellendülése is elsősorban az amerikaiaknak köszönhető; a turizmus ma már Kanada nyolc, legnagyobb exportbevételt hozó ágazata közé tartozik, s a munkaerő egytizedét foglalkoztatja.
A hatalmas nyílt terek nagy vonzerőt jelentenek a vadászat, a horgászat, a vadvízi evezés és a túrázás szerelmesei számára. A különösen szép területek védelmének szükségességét már régen felismerték, így már 1885-ben létrehozták az ország első nemzeti parkját Banff környékén. A Niagara-vízesés és a Sziklás-hegység messze földön híres, de a turistákat nagyon vonzza Quebec, Montreal óvárosa, valamint a modern Toronto is a CN-toronnyal, amely jelenleg a világ legmagasabb önhordó építménye – nem beszélve a K-i tengerparti tartományok falvairól és halászkikötőiről.
Az országon belüli utazás fő eszköze a gépkocsi és a repülőgép. A vasutat elsősorban teherszállításra használják, a személyszállító vonatok a Montreal-Toronto-Windsor területen kívül ritkák. Ez alól csak a Sziklás-hegységen átvezető népszerű vasútvonalak jelentenek kivételt, pl. a Jasper-Vancouver vonal.
Lássunk is egyet a híres és óriási halakból, illusztráció képek:
