Canada (angol/francia)
Kanata (inuit)
A Föld második legnagyobb területű országa. Hozzá tartozik a Jeges-tenger Franklin- és Inuit-szigetvilága amelynek nagyobb tagjai: Baffin- (476 065 km2), Ellesmere- (212 687 km2) és Victoria-sziget (212 128 km2). Az ország középső részét a belföldi jégtakaró által átformált, ősi kristályos és átalakult kőzetekből álló, tavakban (Nagy-Medve-tó, 31 000 km2; Nagy-Rabszolga-tó; 28 900 km2; Nagy-tavak) és vízfolyásokban (Mackenzie, Szent Lőrinc-folyó) gazdag Kanadai-pajzs foglalja el.
Területe: 9 958 319 km2
Népesség, lakossága: 31 720 400 fő (2003) 32 960 400 (2007)
Népsűrűség: 3,18 fő/km2
Fővárosa: Ottawa 852 100 (1 089 100) fő
Államforma: alkotmányos monarchia
Nemzeti ünnep: júl. 1. (Kanada napja, 1867)
Közigazgatás: 10 szövetségi tartomány (province), 3 szövetségi terület (territory)
Fontosabb települések, illetve nyaralóhelyek szállás ajánlóval: Toronto 4 494 200 (5 508 000) fő, Montréal 3 248 000 fő, Vancouver 1 865 300 fő, Calgary 921 600 (997 900) fő, Edmonton 810 000 (966 200) fő, Qualicum Beach, …
Városi lakosság aránya: 76,7%
Pénznem: kanadai dollár (1 dollár=100 cent)
Nyelvek: angol, francia (mindkettő hiv.), inuit (eszkimó)
Népcsoportok: európai származású angol nyelvű kanadai 69% (brit eredetű 28%, egyéb európai 15%, vegyes származású 26%), francia nyelvű kanadai 23% (80%-uk Québecben él), indián 2%, mesztic 1%, kínai 3%, egyéb (ázsiai, afrikai, arab) 2%, eszkimó (inuit) 25 000 fő
Vallások: római katolikus 46%, protestáns (többsége anglikán) 36%, keleti ortodox 1%, zsidó 1%, mohamedán 1%, nem hívő 10%, egyéb 5%
Születéskor várható élettartam: férfiak 76 év, nők 83 év
Népességnövekedés: 0,96%
Csecsemőhalandóság: 4,95%o
Írástudatlanság: 3%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Mount Logan, 6050 m
Legfőbb folyók: Szt. Lőrinc-folyó, Béke (Peace)-folyó, Mackenzie, Churchill, Nelson, Kolumbia, Atapaszka, Yukon
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 29 400 USD (2002)
Munkanélküliség: 7,6%
Munkaerő: 16,4 millió fő
Infláció: 2,2% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 27%, szolgáltatások 71%
Exporttermékek: közlekedési eszközök és alkatrészek, gépek, repülőgép, távközlési berendezések; vegyipari termékek, műanyagok, műtrágya, fa, kőolaj, földgáz, elektromos áram, alumínium
Importtermékek: gépipari termékek és berendezések, közlekedési eszközök és alkatrészek, nyersolaj, vegyipari termékek, elektromos áram, közszükségleti cikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Dél-Korea, Hollandia, Kína.
A Kanadai-pajzshoz délkeleten az Appalache-hegység erősen-lepusztult rögei, nyugaton az 1000-1200 m-ig emelkedő egyhangú Préri-fennsík csatlakozik. Az ország nyugati részén a fiatal Pacifikus-hegységrendszerhez tartozó Kordillerák tágas fennsíkokkal (Yukon-, Stikine-, Fraser-fennsík) tagolt több párhuzamos lánccal húzódik észak-déli irányban. A hegységek jelentős része eljegesedett a Parti-hegységből gleccserek ereszkednek a csipkés, fjordos part öblei felé.
Kanada első felfedezői a normannok voltak a 10-11. században. Kanada „igazi” felfedezője a francia Jacques Cartier volt, aki az Ázsiába vezető északnyugati átjáró keresése közben a Szent Lőrinc folyón a mai Montréalig hajózott fel 1534-ben. A terület Új-Franciaország néven történő gyarmatosítása a 17. század elején kezdődött. Huron Indián eredetű neve „falu”-t, „közösség”-et jelent. A területszerzés során a franciák nagy vetélytársai az angolok voltak, akik az atlanti parton, dél felől nyomultak előre, a Hudson-öböl Társaság megalapításával (1670) pedig a mai Kanada középső és keleti részeit foglalták el. A francia-angol hatalmi vetélkedés a franciák vereségével zárult és a párizsi békében, 1763-ban Franciaország lemondott kanadai birtokairól, de az ott élő francia lakosság megőrizhette nyelvét, vallását és kultúráját. Ma Québec tartománynak hívják az egykori francia gyarmatot. Kanada egységes gyarmattá csak 1867-ben vált Felső-, és Alsó-Kanada (Ontario és Québec), valamint Új-Skócia és Új-Brunswick egyesülésével. 1870-ben Kanada megvette a Hudson-öböl Társaságtól a mai Északnyugati területeket. Manitoba pedig szintén ugyanabban az évben csatlakozott a gyarmathoz. A következő évben Brit Kolumbiát, majd két évvel később az Edvárd herceg szigetet is megszerezték. Yukon, amely eredetileg az Északnyugati területek része volt, 1898-ban csatlakozott a domíniumhoz. Alberta és Saskatchewan 1905-ben lett Kanada része. A brit alsóház 1931-es döntése értelmében Kanada elnyerte teljes függetlenségét, államfője azonban a mindenkori brit uralkodó, akit főkormányzó képvisel. Kanada utolsóként csatlakozó tartománya az addig brit gyarmat, Új-Fundland volt 1949-ben. Az eszkimó lakosság autonómiájának biztosítása érdekében 1999-ben egy új szövetségi területet (Nunavut) hoztak létre az Északnyugati területek főként eszkimók által lakott részén.
