Nigériai Szövetségi Köztársaság
Nigeria, Federal Republic of Nigeria (angol)
Nijeriya, Jamhuriyar Tarayyar Nijeriya (hausza)
Területe: 923 768 km2
Népessége, lakosság: ~150 millió fő (2003) 149 229 090 (2010)
Népsűrűség: 163 fő/km2
Főváros: Abuja 165 700 (590 400) fő
Államforma: elnöki szövetségi köztársaság
Nemzeti ünnep: okt. 1. (a függetlenség napja, 1960)
Közigazgatás: 36 szövetségi állam (state), 1 szövetségi fővárosi kerület (federal capital territory)
Fontosabb települések: Lagos 8 349 700 (9 529 700) fő, Kano 3 329 900 (3 617 200) fő, Ibadan 3 139 500 (3 755 300) fő, Kaduna 1 510 300 fő, Port Harcourt 1 093 000 (1 233 500) fő
Városi lakosság aránya: 40%
Pénznem: naira (1 naira=100 kobo)
Nyelvek: angol (hiv.), hausza, joruba, ibo, fulani
Népcsoportok: összesen 434 népcsoport – hausza 22%, joruba 21%, ibo 18%, fulbe 11%, ibibio 6%, kanuri 4%, edo 3%, tiv 2%, idzsó 2%, bura 2%, nupe 1%, egyéb 8%
Vallások: szunnita mohamedán 50%, protestáns 26%, római katolikus 12%, afrikai keresztény 12%, törzsi vallású 10%
Születéskor várható élettartam: férfiak 51 év, nők 51 év
Népességnövekedés: 2,54%
Csecsemőhalandóság: 72,79%o
Írástudatlanság: 47%
Férfiak/nők aránya: 1,03
Legmagasabb pont: Chappal Waddi, 2419 m
Legfőbb folyók: Niger, Benue
Gazdaság: olajipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 840 USD (2001)
Munkanélküliség: 28%
Munkaerő: 66 millió fő
Infláció: 14,9% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 33%, ipar 39%, szolgáltatások 28%
Exporttermékek: nyersolaj és olajipari termékek, kakaó, gumi
Importtermékek: gépek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, iparcikkek, élelmiszer, élőállatok
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Spanyolország, India, Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Kína
A Guineai-öböl északi partvidékén fekvő ország Afrikában, 800 km hosszan mocsaras, mangrovés parttal érintkezik a tengerrel. Az országnak nevet adó Niger folyó által feltöltött deltavidék és parti síkság 50-100 km szélességben húzódik a part mentén. A síkságból kiemelkedő Felső-Guineai-küszöb fennsíkjai 300-600 m átlagmagasságúak, a legmagasabbra a Josi-fennsík (1780 m) emelkedik. Az ország keleti részén húzódó fiatal vulkáni hegyvidéken található az ország legmagasabb csúcsa. Az északi határvidék síkságai (Csád-medence, Sokotai-, Bornu-síkság) a Szudán vidékéhez tartoznak.
Az ország mai területén már időszámításunk kezdetén is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek. A hausza államok a 8. században alakultak ki. Jorubaföld, Benin, Bornu feudális szultánságai a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek. Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart), a terület a 15-19. században elsőként a portugálok, majd az angol rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált. Az angolok az első gyarmatukról, Lagosból kiindulva, 1855 és 1906 között egyre távolabb terjesztették ki hatalmukat. A mai Nigéria területe számos korábban külön igazgatású területből állt össze. A második világháború után megerősödött nemzeti felszabadító mozgalom hatására a britek önkormányzatot, majd függetlenséget voltak kénytelenek adni Nigériának, amit 1960-ban nyert el a brit Nemzetközösségen belül, majd a Nigériai Szövetségi Köztársaságot 1963-ban kiáltották ki. Az országban egyre nőtt az elégedetlenség, az északi tartomány mind nagyobb politikai hatalomhoz jutott. Az országban törzsi zavargások törtek ki, mire 1966 januárjában a katonák átvették a hatalmat. A katonai kormányzást rövid időre, 1979-től felváltotta a parlamentáris rendszer, de 1983-ban ismét a katonák vették át a hatalmat. Afrika legnépesebb országának 1999 óta újra civil elnöke van.
Ásványkincsekben (ón, kolumbit, vasérc) és energiahordozókban (barnaszén, feketeszén, kőolaj, földgáz) gazdag ország. A kőolaj és földgáz kisebb részét már feldolgozva (petrolkémiai ipar) exportálják. Az OPEC-tagállam olajkincsekben bővelkedik, a politikai instabilitás, a korrupció, a rossz makrogazdasági szabályzók, valamint az új civil kormányzat gazdasági támogatásrendszere tartja béklyóban. Nigéria korábbi katonai vezetői szinte kizárólag az olajszektort fejlesztették, ami a nemzeti össztermék 20%-át eredményezte. Ugyanakkor nem fordítottak kellő figyelmet a mezőgazdaság fejlesztésére és támogatására, a termelés nem tudta fedezni a jelentősen megnőtt lakosság igényeit. Míg korábban az ország élelmiszertermékeiből kivitelre is jutott, ma már importálnia kell azokat. A Niger deltájában rizst, gyapotot, kölest, a magasabb térszíneken földimogyorót, olajpálmát, kakaót és kaucsukfát termesztenek. Állattenyésztését a modernebb gazdaságoktól (hizlalók, tejgazdaságok) a háztartási hulladékon tartott állatokig és a nomád állattartásig bezárólag minden típus jellemzi. A nemesfák kitermelésében vezető helyen áll a kontinensen. A feldolgozóiparra még a hagyományos kézművesség a jellemző (textil, fazekasság). A korszerűbb iparágak inkább fogyasztási cikkeket állítanak elő.
