Az ország egy egészen biztonságos oázis a nyugtalan közel-keleten, és közvetíteni próbál szomszédai konfliktusaiban
A mai Jordánia egyetlen ember, Husszein király több mint 40 évig tartó uralkodása alatt alakult ki. Bátorsága az országot tartós politikai válságokon segítette át. Jordánia a szomszédos Izrael viszonylatában még mindig az arcvonal szerepét tölti be, és az arab-izraeli viszály végleges rendezése érdekében az arab országok közül senki sem lépett fel nála komolyabban. 1994-ben ezek az erőfeszítések végül gyümölcsözni látszottak.
A térség hosszú ideig az oszmán törököké volt. Az 1923-ban létrejött transzjordániai emirátus 1946-ig brit fennhatóság alatt maradt, mígnem Jordán Királyságként elnyerte teljes függetlenségét. Az új állam csaknem azonnal belesodródott az arabok 1948-49-es Izrael elleni háborújába, és az ezt követő fegyverszünetben annektálta a Jordán nyugati partvidékét, amelyet századokig palesztin arabok laktak. Jordánia ugyanakkor befogadta az Izraelből menekülő palesztinokat. Később, az 1967-es hatnapos háborúban Jordánia elvesztette Ciszjordániát Izraellel szemben, és még több menekült áramlott az országba.
Husszein király hozzájárult, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) menekült aktivistái jordániai bázisokról támadják Izraelt. Mivel azonban a gerillák nem fogadták el a kormány hatalmát, Husszein hadserege 1971-ben fellépett ellenük. Az éles konfliktus a gerillák kiutasításával vagy bebörtönzésével végződött, majd Husszein 1973-ban általános amnesztiát hirdetett valamennyi politikai fogoly és menekült számára. A következő évben Jordánia a palesztinok kizárólagos képviselőjének fogadta el a PFSZ-t. A királyság elismerte a PFSZ jogát az izraeliek megszállta Ciszjordániára, és 1988-ban Husszein király hivatalosan átengedte a területet a PFSZ-nek.
Rengeteg palesztin maradt a tíz jordániai ENSZ-menekülttáborban. Egy 1993. márciusi becslés szerint számuk 1 057 300, szemben a Ciszjordániában élők 476 300 fős létszámával. Valamennyiüknek megadták a jordániai állampolgárságot, és teljes jogú résztvevői a királyság politikai és gazdasági életének. Az utóbbi időben megnyilvánuló nemzeti érzület a palesztinokat a hazatérésre ösztönzi, amely törekvés éles ellentétben áll a király nemzeti megbékélést hirdető politikájával.
A gazdag arab államok, mint Kuvait és Szaúd-Arábia, Jordániának – mint Izraellel határos arab országnak – jelentős gazdasági segítséget nyújtottak. Husszein király és a palesztinok sajnálatosan készek voltak az Öböl¬háborúban az iraki Szaddám Huszeint támogatni, ezzel magukra vonva a közvetlenül fenyegetett Öböl-államok haragját, újabban azonban az uralkodó eltávolodott Iraktól. Ugyanakkor az állandósult libanoni polgárháború miatt a jordán főváros, Ammán a libanoni főváros, Bejrút helyett a térség pénzügyi központja lett. A jordániaiak elég magas életszínvonalon élnek, és a felnőtt lakosság 80%-a írástudó. Bár olajuk nincs, olajfinomítást végeznek, és hatékony mezőgazdaságuk van.
Jordánia területének csak egyötöde művelhető, a többi sivatag. A művelhető terület magában foglalja a vitatott Ciszjordániát és a Jordán völgyét A K-en elterülő bibliai dombok és hegyek ugyancsak termékenyek. Ezeket a területeket hideg tél és mérsékelt esőzés jellemzi.
Noha Jordánia továbbra is megmaradhat a közvetítő hálátlan szerepében az izraeli-arab konfliktusban, mégis ez az egyedüli állam, amelyik tőle telhetően újból közeledni próbál Izraelhez és a Nyugathoz. 1994-ben Izrael, a PFSZ aggodalmára, elismerte Jordánia szuverenitását Ciszjordánia fölött és szerepét Kelet-Jeruzsálemben. Az Izraelhez való közeledés kockázatos politikája, amelyet Jordániában sokan elleneznek, a kemény vonalas izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu megválasztása után még sebezhetőbbé vált miután az Ammán számára oly fontos békefolyamat megtorpant, és Husszein király könnyen politikai senki földjén találhatja magát.
SZÁMOK ÉS TÉNYEK
Hivatalos név: Jordán Hasimita Királyság
Területe: 97 740 km2, ebből kb. 5880 km2 Ciszjordániában
Lakossága: 5 581 000
Népsűrűsége: 57 fő/km2
Fővárosa: Ammán
Államforma: alkotmányos monarchia
Pénzneme: 1 jordániai dinár=1000 fil
Nyelve: arab (hivatalos), angol
Vallása: Keleti part: muzulmán (szunnita) 92%, keresztény és síita muzulmán 8%
Éghajlata: forró és száraz; télen hűvös; télen csak Ny-on van eső; Ammánhan a januári középhőmérséklet 8 oC, az augusztusi 25 oC
Földhasznosítás: művelt terület 4,5%, legelő 1%, erdő és fás terület 0,5%, egyéb 94%
Elsődleges nyersanyagforrások: zöldség, gyümölcs, olajbogyó, búza; foszfát, kálisó, paraolaj
Fő gazdasági ágak: mezőgazdaság, bányászat, műtrágyagyártás, vegyipar, cementgyártás, földgáztermelés
Fő exportcikkek: foszfát, vegyszerek, gyümölcs, zöldség, dohány, kálisó, cement
Nemzeti jövedelem/fő: 1095 USA-dollár
Természetes szaporodás: 50 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 70 év, nők 74 év