Japán útkönyv útikalauz bevezető, adatok és történelem

Először valami izgalmasabbal kezdjük. Igen, most sikerült hét teljes napot együtt töltenem egy húsz éves japán lánnyal, aki elmesélte, hogy nem rózsás a helyzet Japánban. Ahol a lány lakik, ott napi átlagban kétszer esik az eső, és ennél vannak még változékonyabb időjárású helyek. Sok a szegény ember, és kevés gazdag próbálja a gondolataival irányítani a népet. A miniszterelnöküket egyenesen szerencsétlen bolondnak nevezte. Az egyetemi élet nekik nem megfizethetetlen, ami egy jó dolog, de az oktatás színvonala erősen kritizálható.

Egy pozitívabb része a történetnek, hogy manapság, 2019-ben roppant olcsó az oda-vissza repülőjegy egy-egy átszállással. Bécsből és Budapestről is indulhatunk, volt 140 ezer forint alatti ajánlat is, amit szerintem nem kell tovább ragozni, ilyen nagy útra jó lehetőség. Air China, Korean Airlines, LOT stb., hosszú a lista, hogy mely légitársaságok szolgáltatják ezt, és hol kell átszállnunk (Peking, Szöul, Kiev).

Japán útikalauz részlet

Japán Császárság
Nippon/Nihon, Nippon Teikoku (japán)
Japan, Japanese Empire (angol)
Hokkaidó

Területe: 377 812 km²
Népessége, lakossága: 127 708 000 fő (2003) 127 078 679 (2009)
Népsűrűség: 338 fő/km² (2003), 338 fő körüli most (2019-ben)
Fővárosa: Tokió 東京都 (Tōkyō) 2191 km²-es területén 2018-ban 13843403 fő volt az állandó lakossága (1995-ben még 12 millió alatti volt)
Államforma: alkotmányos monarchia
Közigazgatás: 47 prefektúra (ken)
Fontosabb települések (szállások Japánban ITT): Yokohama 3 494 900 fő, Osaka 2 597 000 fő, Nagoya 2 189 700 (8 610 500) fő, Sapporo 1 848 000 (2 253 200) fő, Kobe 1 529 900 fő, Ome 1 473 800 fő, Kyoto 1 470 600 fő…
Városi lakosság aránya: 77.6%
Pénznem: jen (1 yen=100 sen)
Nyelvek: japán (hiv.), angol
Nemzeti ünnep: dec. 23. (a császár születésnapja, 1933)
Népcsoportok: japán 99%. egyéb (koreai, kínai, brazil, filippínó, ajnu) 1%
Vallások: sintoista 44%, buddhista 40%, keresztény 1%, egyéb 15%, (a japánok többsége egyszerre több vallást is követ, leggyakoribb a sintoista-buddhista)
Születéskor várható élettartam: férfiak 78 év, nők 84 év
Népességnövekedés: 0,15%
Csecsemőhalandóság: 3,84%o
Írástudatlanság: 1%
Férfiak/nők aránya: 0,96
Legmagasabb pont: Fudzsi-jama, 3776 m
Legfőbb folyók: Tone, Kitakarni
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 28 000 USD (2002), 2019-ben $41418-ra jósolták
Munkanélküliség: 5.4% (2002), 3 % alatti volt 2018-tól
Munkaerő: 67,7 millió fő
Infláció: -0,9% (2002), 0,2% 2019-ben, de bizonyos termékek roppant drágák Európához képest
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 1%, ipar 31%, szolgáltatások 68%
Exporttermékek: gépkocsik, félvezetők, irodai gépek és felszerelések, vegyipari termékek, elektrotechnikai, híradástechnikai termékek
Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, üzemanyag, élelmiszeripari termékek, ipari termékek, vegyipari termékek, textil
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Tajvan, Dél-Korea, Kína, Hongkong, Indonézia és Ausztrália.

A Kuril-szigetektől és Szahalintól Tajvanig húzódó, mintegy 3900 szigetből álló Japán-szigetvilágban fekvő ország Japán. A szigetvilág óriási hosszúságú összességében, Szibéria csücskétől majdnem Tajvanig húzódó szigetláncok Ázsia szárazföldjével párhuzamosan. Közigazgatási szempontból 47 prefektúrára osztották. Egyes részein átlagban minden hétre jut érezhető földrengés, más nyugodtabb részein ez jóval ritkábban fordul elő.

A többség (78%) városokban él, ami nem egészséges, ráadásul a városi ingatlan árak szinte megfizethetetlenül magas szintre emelkedéséhez vezetett. Az egygyerekes családmodell elfogadott lett, pedig korábban a 3-4 gyermek volt az erős és egészséges nők fejében. Kis városi lakásokban természetesen egy gyermeknél többnek nincs több tér, levegő.

Sok tekintetben ráláthatunk a japán kultúra elemeire, hogy az ország közelében sem jártunk, sok kép és film mutatta már be a harcművészeteiket / háborúikat, kimonóikat, kertjeiket, templomaikat, palotáikat, buddhista szerzeteseik, ételeik, számítógépes játékaik, autóik vagy éppen a csúcstechnológiai fejlesztéseik. Hogy lehet ennyire sokszínű ez az elszigetelt ország? Mi az egyetemen a 90′-es években tanultuk, hogy ott a mérnöki problémák megoldásához teljesen másképpen állnak hozzá, több focipálya méretű csarnokokban például összegyűjtötték a terítéken lévő frissen megoldott és még megoldatlan feladatokat (fizikai, mérnöki), és nem véletlenül így előrébb tudtak jutni Európa és USA nagy részénél jelentős külső segítség nélkül is. Száguldó gyorsvasutak, három szintes szövevényes városi útrendszer, sűrű erdők és magas hegyek.

Ténylegesen óriási kontrasztok jellemzik a szigeteik, társadalmuk, gazdaságuk és a földrajzi viszonyaik egyaránt. Már az 1970-es évekre a világ egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezett. A gazdasági válságok idején óriási extra erőfeszítésekkel lendültek át, aminek a mai napig vannak negatív hatásai, például a túlórázás, túlóráztatás területén (lásd. a Suzuki).
A lényeg, hogy az ő világukban az ősi hagyomány, a régi családi értékek és a modern világ őrülete megfér egymás mellett. Ma már belátják többségében, hogy a tengerek lehalászása, a világ kirablása nem fenntartható. Például belátták, hogy a rengeteg földrengés miatt összetörő napelemek környezetszennyezőek, ipari hulladék gyártássá vált az az iparáguk.

Japánban vannak szinte élhetetlen, világ szinten extra sűrűn lakott városok. Ezzel ellentétben több szegény vidéki területen jó a termőföld, és szerény körülmények között nyugodtan fenn tudják magukat tartani a földdel rendelkező farmerek.
A japán kultúrában a takarékosság gyakori jelenség, más országokkal szemben itt ezt vitték túlzásba a gazdasági elemzők szerint. Fiatalon a házasság előtti gyűjtögetés, később pedig szinte megmagyarázhatatlan okokból olykor nyugdíjas korukig végig gyűjtögetik a pénzt, amit utána természetesen nem tudna elkölteni életük végéig. Mai magyar szinten, mintha 150-250 millió Forint készpénz megtakarítással rendelkeznénk 65 évesen, amihez az államilag járó valamekkora nyugdíj még hozzájön.
A munkanélküliségi számaik az európai országok számára hihetetlenek, ott statisztika hamisítás nélkül igaz volt sokáig, hogy 2.5 % vagy alacsonyabb szinten a nem foglalkoztatottak száma.

Náluk a férfi és a nő jóval kevesebb időt tölt együtt, ez igényektől függően nekünk vonzó vagy taszító egyaránt lehet, az azonos neműek töltenek sok időt együtt, ami a napjainkban változik, mert ma már vegyes társaságok szórakoznak együtt, és bizonyos táncok szintén divatosak lettek egy-egy helyen, amit a nemzetközi képzések segítenek az egyetemi életben. A férfiuralomnak Japánban volt kulturálisan jó hatása, ma már természetesen nőként lehet vezető az ember több jól menő cégben, más cégek a mai napig nem szívesen alkalmaznak nőket. Sok Japán turista számára Európa sokszínűsége lenyűgöző, ilyenkor mi is érezhetjük, hogy milyen szerencsések vagyunk, és nem minden a GDP növekedése, amiből se Japánban, se Magyarországban nem érez semmit egy szegény falusi ember. A gazdasági fejlődés hatásai az apró falvakban gyakran 15-25-50-70 évvel később kezdenek apró pozitív, életszínvonal növelő hatást gyakorolni.

A japán nyelv eredetét egy útikönyv ismeretlennek jelezte. Az urál-altaji nyelvcsoporthoz kapcsolás, a finn, mongol, török és koreai kapcsolódás már ismert, de nekem az a vélekedés tetszik a legjobban (hiszen ez áll a valósághoz a legközelebb), hogy egy másik bolygó/galaxis lelkei szálltak ide, és nem véletlenül hoztak létre egy ennyire különböző kultúrát, ahogy a magyarok is. Aki az albán nyelvet ismeri, az pedig biztos lehet benne, hogy a nyelvtudományok labirintusaiban még sok a feltáratlan járat. A japán nyelv nem rokon a kínaival. A története, területének történelme olyan régi, hogy belegondolni is nehéz, a jégkorszak előtti időkből származó leletekre bukkantak (kerámia figurák, tárgyak). Vadásztak, halásztak, gyűjtögettek, és ki tudja, hogy kik és mit tették még akkoriban.

A japán otthonokra hagyományosan jellemző a rend. Nyilván ez minden lázadó fiatal esetében nem igaz. Ami jó dolog, hogy figyelnek a szőnyegek és a burkolatok kíméletes használatára, így lehet a mai napig 100-150 éves szép, tiszta és higénikus néhány otthon, ahol pihe-puha papucsokban járnak kizárólag. Külön papucs lehet a WC-hez, a teraszra kijáráshoz és a lakás többi részéhez, ami nekem megdobogtatja a szívem, olyen szép, idilli vidéki élet képét vetíti elém a nyári gyümölcsöző időszakban. A hagyományos lakások hálószobájában nincs semmi, ott a szekrényben tartják a matracokat, amit éjszakára megvetnek.

A vallás kérdése számomra nem túlságosan izgalmas, de jól hangzik a következő leírás. A japánok sintoistának születnek, keretényként házasodnak, és buddhistaként kerülnek a temetőbe. Ehhez hasonló történeteket itthon is láttam, és valahol ezt a folyamatos változást tartom életszerűnek. A materialista gondolkodás már száz éve megbukott, a természettudomány méri a nem látható világot is napjainkban (~97% nem látható, sötét anyag), magában a gondolkodásban náluk is jelentős különbségek lehetnek, egészen szélsőséges módon is.

A japán mosoly gyakran a problémák leplezésére szolgál, ennek én észreveszem az apró pozitívumait, hiszen egy szelíd mosoly gyógyító ereje jó hatást gyakorol a pillanatra. Az állandó hazudosától ők roppant távol állnak, akikkel én találkoztam, ők inkább túlságosan is nyíltak voltak, nem igyekeztek elrejteni a vélekedéseiket.
Az étterembe járást hagyományosan kedvelik a japánok, a kiváló minőségű ételeikre méltán büszkék a világot járva.
Japán élővilága gazdag, a hideg északi és a trópusi növényeket leszámítva óriási sokféleség. Virágok és fák ezrei, 60%-ban erdő borította területek.

A huszadik század közepéig Japán mezőgazdasága volt a húzóágazat, a II. világhábrú után a parasztgazdaságoknak egy válságos időszak következett, beindult a bányaipar, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területei fellendültek.
A nemzetközi étel-ital kereskedelem feltehetőleg itt sem a legegészségesebb, a rengeteg például s feleslegesen importált gyümölcs. A tejtermékek kevéssé népszerűek, ami inkább jó hatást gyakorolt a közegészségre. A növényi eredetű ‘tejtermékek’, italkok egyre népszerűbbek, a szója amúgy is hagyományosan kedvelt. A halfogyasztás óriási (túlzó mértékű), és a felét importból fedezik.

Ez a szigetív, a Csendes-óceánt övező ún. tűzgyűrű részeként, Földünk egyik földtani szempontból legaktívabb övezete, ahol gyakran pattannak ki nagy erejű földrengések és erős a tűzhányó-tevékenység: mintegy 200 vulkánjából kb. 60 ma is működik. A szigetvilág több mint 80%-a hegyvidék. Négy fő szigete közül az északi, Hokkaidó nagy részét középhegységi jellegű hegyláncok hálózzák be. A Cugaru-szorostól (amely alatt a Serikan-alagút halad) délre fekszik a szigetvilág legnagyobb szigete, a változatos hegységekkel borított Honsú. Középső részét keresztirányban nagy árkos törésöv, a Fossa Magna szeli át. A bonyolult szerkezet következtében a domborzat változatos: az árok vonalában erősen összetört, medencékkel tagolt és vulkánokkal koszorúzott középhegységek emelkednek. A vulkáni övezettől keletre az ország legnagyobb síksága, a Kantó-alföld terül el. A beltengertől délre Sikoku fekszik, amelynek legnagyobb részét kis magasságú, gyűrt láncok hálózzák be, apró medencékkel tagolva. A legdélibb nagy sziget Kjúsú, amelyet a keskeny, híddal is átívelt Kanmon-szoros választ el Honsútól. Partvonala rendkívül tagolt, főleg nyugati oldalán számtalan öböl és kisebb-nagyobb sziget övezi. Az említett aktív vulkánosság a nagy szigetektől délre fekvő Rjúkjú (Nanszei)-szigeteken folytatódik. A szigetek többségén nagy tűzhányók magasodnak, de felépítésükben a korallmészkő is jelentős szerepet játszik.

A „felkelő nap országa” több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Történelme az i. e. 5. században kezdődött. Az i. sz. 400 körül a Jamato-klán szerezte meg a korlátozott uralmat, az első nagy birodalmat a Teuso család hozta létre. Japán őslakosai, az ajnuk ma már csak kis számban Honsú sziget északi részén élnek, őket a 7-8. századi birodalomépítő hódítások során igázták le a délről érkező japán törzsek. A buddhizmus elterjedése után Japán abszolút monarchiává alakult, élén a császárral, aki az akkori fővárosból, Narából gyakorolta korlátlan hatalmát. A birodalom hanyatlása után, a 12. században kezdődött a tartományi nemesség, a sógunok uralma. A császár 1867-ben visszaállította hatalmát, egyben óriási modernizációba fogott. A császárság székhelye Tokióba került át, az 1889-es alkotmány Japánt alkotmányos monarchiává tette. A 18. század végén, illetve a 20. század elején több hódító háborút folytatott szomszédaival, elfoglalta Koreát és Tajvant. A japán hadsereg 1931-ben megszállta Mandzsúriát. A második világháború során Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, valamint megkezdte uralma alá vonni a csendes-óceáni térséget. Pearl Harbour (Hawaii-szigetek) 1941-es bombázásával hadba lépett az USA-val, amely azonban visszafoglalta a korábbi japán területeket, majd 1945 augusztusában atomfegyvert vetett be Japán ellen, aminek következtében Japán kapitulált. Az ország amerikai megszállás alá került, a teljes függetlenségét csak 1950-ben kapta vissza. A második világháború után gazdaságilag összeomlott, a külbirtokait elvesztett ország napjainkra a világ gazdaságilag egyik legnagyobb országává küzdötte fel magát, részben az amerikai tőke, átgondolt gazdasági tervek és a japán emberek képzettsége, szorgalma révén. A világ egyik legnagyobb hitelezője és működőtőke beruházója.

Ásványkincsekben szegény ország (kevés kőszén van), a fontos nyersanyagok jelentős részét a külföldön létesített japán üzemeltetésű bányákból importálják. Az energiaellátásban az import kőolajra épült hőerőművek, a vízerőművek és az atomerőművek játszanak szerepet. Legfontosabb iparágai a gépgyártás, közlekedési-gépgyártás, ipari robotok gyártása, kőolaj-finomítás, műanyaggyártás, elektrotechnika, híradástechnika, élelmiszeripar, textilipar. A törpebirtokokra épülő belterjes mezőgazdaság a rizsen kívül nem tudja kielégíteni az igényeket, az élelmiszerek mintegy 40%-át importálják. A sík szántókon rizst, búzát, árpát, szóját és zöldségféléket, a lejtős térszíneken teát, búzát, északon burgonyát és cukorrépát termesztenek. Az új táplálkozási szokások előretörése miatt az állattenyésztés (baromfi, szarvasmarha, sertés) fejlődő ágazattá vált. A selyemhernyó-tenyésztés vesztett jelentőségéből. A lakosság állatifehérje-szükségletének nagyobb részét évszázadok óta a halászat adja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.