Zeusz unokája, Büzasz a delphoi jósdában azt az útmutatást kapta, hogy alapítson települést azon a földnyelven, amely összeköti az Aranyszarvat a Márvány-tengerrel. A települést róla Bizáncnak nevezték el. Így szól a város alapításának legendája, a városé, melyet Kr. e. 660-ban létesítettek görög telepesek. Erődjüket a hét domb közül a legelsőn építették fel, ahol ma a csodálatos Topkapi palota áll. II. Mehmed a hódító építtette a XV. század második felében, hogy ezzel ünnepelje meg az Oszmán Birodalom győzelmét a bizánci uralom felett Ő maga az „Üdvözülés palotájának” nevezte, csak később lett a neve Topkapi szeráj – Ágyútorok palota. Évtizedekkel később Nagy Szulejmán lett a palota lakója. Ő volt az ura annak a hatalmas kiterjedésű területnek, mely Marokkótól Jemenig és a Kaukázustól Magyarországig terjedt. Evlija Cselebi így ír történelmi munkájában: „Ő volt a világ ura, tizennyolc monarcha hódolt be előtte. Ő szabta meg a törvényt és a rendet országaiban.” Ezért a „Törvényhozó” névvel is illették. A palota négy udvarra tagolódik, melyeket házak és pavilonok alkotnak – ezek összessége mintegy a nomád vezérek egykori sátortáborainak kőből épített utóda. Az első udvar termei töltötték be a kórház szerepét, itt volt a fegyvertár és a pénzverde, és ez volt az őrség és a személyzet lakhelye. Ide még mindenki beléphetett – ez mindmáig így van. Csak a második kapunál kell fizetni, hogy a látogató beléphessen a Topkapi Múzeumba. A második udvar körül helyezték el a birodalmi hivatalokat, itt voltak az istállók és a konyhai traktus, melyben 1200 szakács gondoskodott a szultán és udvartartása étkezéséről. Ma megtekinthetők itt a vert díszítésű rézlábasok, fazekak és más konyhai eszközök. A körben hátrébb elhelyezkedő tíz helyiséget legnagyobb részben a világ egyik legválasztékosabb porcelángyűjteménye foglalja el. Az „Üdvözülés” kapuja mögötti; harmadik udvarban találjuk a múzeum legérdekesebb kiállítási anyagát. Aki belép a négy kincstárba, az Ezeregyéjszaka mesevilágában találja magát. A 60-as években készült „Topkapi” című filmből már közismertté vált, a második kincstárban kiállított, smaragddal kirakott tőr ebben a ragyogó környezetben sokkal szerényebbnek tűnik. A harmadik kincstárban látható rengeteg smaragd mellett a körte formájú, aranyba foglalt és 49 gyémánttal körbevett „kanálkészítő gyémánt”, mely 86 karátjával a világ egyik legnagyobb darabja. Nevét annak a régi híresztelésnek köszönheti, amely szerint a gyémántot egypár fakanálért vették egy zsibárustól. Egyébiránt tudni lehet, hogy ez a gyémánt Indiából származik, és Napóleon anyja adta el egy török kormányzónak. A kincstár mindegyik termében látható egy uralkodói trónszék. A negyedik teremben található, úgynevezett Nadir sah trónt az iráni uralkodó ajándékozta a XVIII. században a török szultánnak. A műalkotás 223 szétszedhető darabból áll, melyeket százszámra díszítettek smaragddal, rubinnal és gyönggyel.
