Istenek földje, Szicília

Szicília az Istenek földje.

Az elhanyagolt bányavidéken átlábolva a gyönyörű, napsütötte Agrigentóba jutnak, melyet Pindarosz görög költő a halandók legszebb városának nevezett. A város emblémája a völgyet elfoglaló fenséges templomcsoport. Agrigento (görögül Akragasz) kezdetei i. e. 581-re nyúlnak vissza. A város az i. e. 5. században érte el fénykorát, ekkor létesültek fő templomai.

Agrigentót később leigázták a punok, majd a rómaiak. Jelentősége meg-fogyatkozott a bizánci és az ezt követő mór uralom idején, ám ismét megnövekedett a normannok érkezésével. Az antik városmagban nagyszerű templomok és sírok sorakoznak. Közülük is a legszebbek a Tempio di Giove (az Olümpiai Zeusz temploma), a legnagyobb ismert dór templom; a Tempio di Giunone (Juno/Héra temploma), ahonnan belátni az egész völgyet; végül a Tempio della Concordia, a világ egyik legépebben megmaradt antik temploma.

Selinunte nagyszerű templomai már messziről láthatók. A templomváros egy földnyelven foglal helyet egy folyótorkolat és egy lapály között egy névtelen öböl közepén. A testes, mégis karcsú oszlopok a sötétvörös talajt tarkító sziklatengerből törnek az ég felé. Selinunte olyan, akár egy kövekből építkező kirakós játék: meghasadt oszlopok, levágott oszlopfők, fehér és szürke kőtömbök halmozódtak itt fel egymás hegyén-hátán, mintha egy óriás kéz szántszándékkal összekeverte volna a kirakós játék kockáit. Ezek a kövek azonban hét nyelven beszélnek, könyvtárnyi tudást sűrítenek magukba. Tudjuk, hogy valamikor raktárépületek, törvényszékek, templomok álltak itt; virágzó város egy termékeny vidék közepén. Az ősi kövek közt nő a selinon, a vadpetrezselyem, amely nevét adta a hatalmas görög gyarmatvárosnak.

Selinunte rajtavesztett, amikor Segesta rovására próbált terjeszkedni: i. e. 409-ben 16 000 lakóját mészárolták le pun vetélytársaik. Ha teljessé kívánják tenni az időutazást, látogassanak el a rivális Segestába. A hellének és punok közt dúló gyakori háborúskodás ellenére fennmaradt itt egy tekintélyt parancsoló dór templom. A szentély szélfútta domboldalon áll, s 36 oszlop támasztja alá. Néhány száz lépéssel odébb találják a színházat, amely az i. e. 3. században épült a Barbaro-hegy tetején. Páratlan kilátás nyílik innen a Castellamarei-öbölre.

Tempio di Giunone romok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük