Hollandia alap adatok, útleírás bevezető információ

Holland Királyság – Nederland, Koninkrijk der Nederlanden (holland)

Alább magyarul egy útikalauz bevezetőt állítottunk össze. Hollandia sok szempontból tanulságos hely, mozgalmas az élete a mai napig, nem csak a focipályákról és a jó sportolóiról híres.

Területe: 41 526 km²
Népessége: 17 millió 184 ezer (2018-ban), 16 258 300 fő (2003), 16 491 461 (2006)
Népsűrűsége: 413 fő/ km² (2018), ez magas, rengeteg sűrűn lakott város.
Fővárosa: Amszterdam (Amsterdam) 737 900 fő (Randstad agglomeráció: 6 534 000 fő), Hága (’s-Gravenhage/Den Haag, kormányzati és királyi székhely) 465 900 fő
Államforma: alkotmányos monarchia
Nemzeti ünnep: ápr. 30. (Juliana anyakirálynő születésnapja, 1909)
Közigazgatás: 12 tartomány (provincie)
Fontosabb települések: Rotterdam 600 700 fő, Utrecht 263 900 fő, Eindhoven 206 900 fő, Tilburg 200 000 fő, Groningen 176 600 fő, Dordrecht (51.1 km², 217980 fő), Haarlem (35.6 km², 192925 fő), Heerlen (52.3 km², 174740 fő), Almere (42.5 km², 166645 fő), Den Bosch – s-Hertogenbosch (41.4 km² – 156595 fő)
Városi lakosság aránya: 89%+
Pénznem: euró (1 euró=100 cent)
Nyelvek: holland (Dutch), (hiv.), regionálisan: fríz
Népcsoportok: holland 83%, fríz 2%, egyéb európai 6%, egyéb (törők, marokkói, antillai, surinamei, indonéz) 9%
Vallások: római katolikus 30%, protestáns 21%, felekezeten kívüli 40%, muzulmán 5%, egyéb 4%
Születéskor várható élettartam: férfiak 75 év, nők 82 év
Népességnövekedés: 0,53%
Csecsemőhalandóság: 4,31%o
Írástudatlanság: 1%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Vaalserberg, 322 m
Legfőbb folyók: Rajna (Rijn), MaasHollandia
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 483460 (2017) 26 900 USD (2002)
Munkanélküliség: 3%
Munkaerő: 7,2 millió fő
Infláció: 3,4% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 26%, szolgáltatások 71%
Exporttermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, közszükségleti cikkek, ipari termékek, üzemanyag, élelmiszer
Importtermékek: műszaki felszerelések és közlekedési eszközök, vegyipari termékek, kőolaj, élelmiszerek, ruhaneműk
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA

A Nyugat-Európában fekvő ország területének túlnyomó része 100 m-nél alacsonyabb, a belföldi jégtakaró, illetve folyóvizek által formált síkság. Több mint 1/4-e a tenger szintje alatt fekvő mélyföld, amelyet részben mesterséges gátak, illetve a szél által felhalmozott dűnesorok védenek a tenger hullámaitól.

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római Birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati Frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A 14-15. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a hét északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett. A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az első világháború idején semleges volt, semlegessége ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (ma Indonézia).

Földgázvagyona a Föld legnagyobb készletei közé tartozik, amire vegyipar és timföldgyártás települt. Ásványkincsekben szegény, gyárai nagyrészt külföldi nyersanyagot dolgoznak fel, így a legtöbb ipari létesítmény a forgalmas kikötőkben (Rotterdam, Amszterdam) honosodott meg. Fontos iparágak a hajóépítés, a vaskohászat, a gyógyszergyártás, a kőolaj-finomítás, a vegyipar és az elektrotechnikai ipar. Európa egyik legforgalmasabb vízi útja a Rajna, a torkolatában fekvő Rotterdamot Európa kapujaként emlegetik. A tengertől elhódított, kiszárított területeken (polderek) mezőgazdasági termelést folytatnak, vagy egyéb módon hasznosítják (repülőtér, sportpálya, település). Az óceáni éghajlat hívta életre a takarmánytermesztésre, legeltetésre alapuló állattenyésztést (szarvasmarha, sertés, baromfi). A tejből kivitelre kerülő sajt, vaj, tejpor készül, és jelentős a hús és tojásexport. A holland földművelés sajátos, nagy hagyományokkal rendelkező ágazata a zöldség- és virágkertészet. Ma már jórészt földgázzal fűtött üvegházakban termesztik a zöldségeket, dísznövényeket, vágott virágokat (tulipán). A kisméretű, belterjes parasztgazdaságokban magas termésátlagokat érnek el.

Hollandia

Központi turisztikai, információs weboldal, események, hírek és látnivalók, szállodák és olcsó szállások, minden egy helyen: www.holland.com/, hivatalos turisztikai portál, teljes információ, úticélok, történetek, üdülés csomagok, kerékpározás, kalandok, munkahely, kereskedelem és ipari kapcsolatok.

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés