Geysir és Strokkur

SOUTHLAND, IZLAND
Geysir magassága: 60 m
Strokkur magassága: 30 m
Strokkur működésének gyakorisága: 10 perc
Izland délkeleti részén, egy több mint félszáz forró vizű forrást és sokszínű iszaptócsát tartalmazó geotermikus völgyben két gejzír működik: a Geysir és a Strokkur. A Geysirről először 1294-ben történt említés egy környékbeli földrengést követően, a Mount Hekla pusztító kitörésének idején. Ez a szeizmikus tevékenység számos új forró vizű forrást, valamint két szemet gyönyörködtető gejzírt – a Geysirt és a Strokkurt – hozott létre. A nagyobbik, a Geysir 1647-ben kapta a nevét, mely „természetes olajkutat” jelent, és a robbanásszerűen felszínre törő, forró vizű források általános elnevezése lett. Akkoriban a Geysirből egyre fokozódó erővel alig néhány perces időközönként többször is kilövellt a forró vízsugár, amíg a vízoszlop magassága végül elérte a 60 métert. Ekkor sisteregve felszállt a gőz, majd a gejzír lecsillapodott, és három órán át nyugalomban volt. Később a feltörések közötti időköz egyre hosszabbodott, és a 20. század elején a Geysir 30 évre teljesen megszűnt működni. A forrást földrengés élesztette újra 2000-ben, de ma már csak rendszertelen időközönként a tör fel. Az 1990-es feltörések előtt szappannal erősítették a gejzír működését, de környezet- védelmi okokból ezzel felhagytak. A Geysir kisebb szomszédja, a Strokkur, melynek neve „köpűt” jelent, 10 percenként örvendezteti meg a közönséget egy-egy 20-30 méteres vízoszloppal. A látogatók szeme előtt türkizkék vízbuborék emelkedik ki a gejzírből, és látványos, fehér gőzfelhőt lök ki magából.

A Geysir-vidék fennhatósága változatos történelemre tekint vissza. Eredetileg egy helyi farmer volt a terület tulajdonosa, ő a James Craig nevű whiskytermelőnek adta el 1894-ben. Craig magas kerítéssel vette körül a területet, és látogatóktól, akik meg akarták tekinteni a gejzíreket, pénzt kért. Egy évvel később viszont már nem kívánt foglalkozni a befektetéssel, és odaajándékozta egy barátjának, E. Craignek, aki megszüntette a belépti díjak szedését. James Craig később Észak-lrország miniszterelnöke lett. E. Craig unokaöccse, Hugh Rogers pedig 1935-ben eladta a területet Sigudur Jonasson filmrendezőnek, aki azt örök időkre az izlandi népnek adományozta.