Feröer-szigetek, Faroe települések és szálláshelyek

Feröer-szigetek vagy Feröer (feröeriül Føroyar, dánul Færøerne, angolul: Faroe) egy középkor óta lakott vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között, mely a Dán Királysághoz tartozik, de 1948 óta széleskörű autonómiával rendelkezik. 18 szigete közül egy kivétellel mind lakott. Fővárosa és legnagyobb városa Tórshavn.

Szép hotelek, napi és csomag kedvezményes árak a fővárosban ITT. Garantáltan jó árak. Válasszon egyet jó lemondási és fizetési feltételekkel.
A repülőtér és a szállodák: FAE – Vágar Airport. 27 km-re a fővárostól.

Jó véleményekkel szálláshelyek, hotelek kiemelten:
– Hotel Føroyar **** (szép dizájn, jó szolgáltatások)
– Gjaargarður Guesthouse Gjogv ** (kiváló vendégház)
– Hotel Hafnia és a Hotel Tórshavn (kikötő mellett)

A szigeteken jellemzőek a 2-3-4 csillagos szállodák, panziók és az apartman kategória is online akciós árakkal.

Települések még: Sørvágur, Gjógv.
Repülőtere: Vágar (FAE).

Nevezetességei és története:
Neve magyarul Juh-szigeteket jelent. Nem tagja az Európai Uniónak. Az Északi Tanács keretei között viszont együttműködik a skandináv államokkal, különösen szoros kapcsolatokat ápol Izlanddal, Grönlanddal és Shetlanddal. Gazdaságának alapja a 19. század óta a halászat és halfeldolgozás, az éves fogás meghaladja a félmillió tonnát, és a halászati termékek adják az export 94%-át, de az ország juhtenyésztése és gyapjúfeldolgozása is komoly hagyományokkal rendelkezik. Sok vitát vált ki a Feröeren ma is folyó cetvadászat, amelynek évente átlagosan 6-700 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin esik áldozatul. Az ország madárvilága is híres, az ornitológusok mintegy 367 fajt figyeltek meg errefelé, melyek közül 40 rendszeresen Feröeren fészkel. Az ország nemzeti madara a fekete-fehér tollazatú csigaforgató. Hivatalos pénze a dán korona.

Történelem:
Története 625-re nyúlik vissza, területén elsőként ír szerzetesek telepedtek meg, majd a 9. században őket váltották fel a Norvégiából érkező telepesek. Később írországi és skóciai vikingek jöttek. A feröeriek 1000 körül vették fel a kereszténységet, mely II. (Szent) Olaf norvég király uralkodása idején erősödött meg, ezért is ünneplik őt halála emléknapján, Ólavsøka ünnepén. 1035-től az ország Norvégiához tartozott, ezután lett Feröer püspökének székhelye Kirkjubøur, ahol több műemlék is őrzi a kor emlékét, például a Magnus-dóm, mely az UNESCO Világörökség várólistáján is szerepel. 1298-ban kapták a feröeriek a norvég királytól alaptörvényüket, a Juhlevelet. Feröer a dán-norvég perszonálunió révén 1380-tól kötődik Dániához. A reformáció 1538-ban érte el a szigeteket. Az ezt követő időszak a dán nyelv egyeduralmát és Feröer történetének legsötétebb korszakát jelentette. Ezen még az 1814-es Kieli béke sem változtatott, hiszen a perszonálunió felbomlása után a szigeteket továbbra is Dánia uralma alatt hagyta. A dán királyi kereskedelmi monopólium csak 1856-ban szűnt meg. A feröeriek1852-ben alakították újjá ezeréves parlamentjüket, a Løgtinget.

A függetlenségi törekvések lassan megerősödtek, előbb kulturális, majd a 20. század elejétől politikai formában is. A II. világháború folyamán Feröer brit védnökség alá került, és minden addiginál szélesebb körű autonómiát kapott. 1948-ban Dánia törvényben szavatolta önrendelkezését. Azóta Feröer széleskörű autonómiát élvez a Dán Királyságon belül. Saját zászlóval rendelkezik, valamint 2005 óta saját kül-, és biztonságpolitikát is folytat. A politikai pártok részben a Dániához való viszony alapján határozzák meg magukat, de a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók is. Feröer jelenlegi államfője II. Margit dán királynő, kormányfője pedig az unionista Kaj Leo Johannesen. Az országnak nincs saját hadserege, de lakosai nem tartoznak a dániai sorkötelezettség hatálya alá sem, igaz, hivatásosként feröeriek is szolgálnak a dán hadseregben, többek között a királynő testőrségében. A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében.

Feröer közigazgatásilag 30 községre oszlik, melyekben mintegy 120 település található. A lakosság 98%-a dán állampolgár, azaz feröeri (92%), dániai (6%) vagy grönlandi születésű. A feröeri a legkisebb germán nyelv. A 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, így a dán már inkább csak közvetítő nyelvként játszik szerepet a helyiek hétköznapjaiban.

Feröer színvonalas oktatási rendszerrel rendelkezik. A több tudományágat oktató Feröeri Egyetem mellett két főiskola és a Feröeri Népfőiskola alkotják a felsőoktatás gerincét. A feröeri művészet legátfogóbb gyűjteményének a Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum) ad otthont.

A turistáknak azért is érdemes Feröerre látogatni, mert sehol máshol nem láthatnak ilyen sok, több száz méter magas sziklafalat, sehol máshol nem tapasztalhatják meg testközelből a tenger és az elemek erejét. Megkapó C)lmény �elfede�ni a főváros, Tórshavn középkori, fűvel benőtt tetejű házait, eljutni a tengeröblökben megbújó halászfalvakba, közelről látni az érintetlen természetet. A főváros halászkikötője fölé magasodó Skansin-erődben XVIII. századi és második világháborús ágyúk láthatók. Az óváros fekete és vörös faházainak kontrasztját az új üzleti negyed adja. Tórshavn fölött, egy dombon áll az Északi Ház, az ország legfontosabb rendezvényközpontja, ahol modern művészeti kiállítások várnak az érdeklődőkre.

A feröeri táj olyan, mint a Kárpátok gyephavasi régiója nyáron. Hó sehol, minden zöld, fák nincsenek. Apró falvak vannak, elszórt ház kevés. Meredek hegyoldalak, sziklák. Össze-vissza elágazó fjordok.

Feröeri két főszigete, a Streymoy és az Eysturoy is tartogat látnivalókat. Ezt a két szigetet híd is összeköti, így kompra nem kell szállnunk. A legtakarékosabb megoldás máskülönben, mely révén mind a 18 szigetre eljuthatunk, a bérletvásárlás. Valamennyi buszra és kompra korlátozás nélkül érvényes, ára 4 napra 12000 Ft, 7 napra 18000Ft. 50% -os gyerekkedvezmény 7 és 13 év között jár. Másik alternatíva, ha a helikoptert választjuk, ebben az esetben az árak távolságtól függően ~4-5 ezer és ~14-17 ezer Ft között mozognak személyenként.

Eysturoy szigetén találjuk Gjógv-t, ahol érdekes vulkáni kőzeteket, vízszintesen fekvő bazaltoszlopokat tanulmányozhatunk. Innen az út Eidhibe vezet, ahol a tengerben egy híres sziklaképződmény áll, az Óriás és a Boszorkány (Risin og Kellingin). A mese szerint az izlandi óriás és felesége, a boszorkány kötelet kötöttek Eidhi sziklaszirtjére, s annál fogva próbálták odahúzni Feröert Izlandhoz. De nem figyeltek az órára, felkelt a nap, s ők kővé változtak. Eysturoy keleti partjánál újabb látványosság vár ránk, a híres imbolygó szikla. Ez egy nyolc-tíz méter átmérőjű sziklatömb, amely nem szálban álló, s a hullámverés hatására imbolyog, amit szabad szemmel ugyan nem lehet észrevenni, de a szikla és a part közé feszített kötél, melyről egy patkót lógattak le, megkönnyíti a dolgunk. A patkó imbolygása már szabad szemmel is jól látható. A sziget északi része az ország legdrámaibb fekvésű falvainak ad otthont. Az óceánra pillantva azonnal megfogja az embert a természet végtelen ereje.

De nem hagyhatjuk ki a sorból Feröer talán legérdekesebb látnivalóit, a Vestmanna madárszikláit és Kirkjubour műemlékeit sem. Vestmannából hajóval juthatunk ki a madársziklákhoz, melyek közvetlenül a tengerből törnek több száz magasra. Láthatunk olyan kis öblöcskéket is, melyeket három oldalról ilyen óriási sziklafal zár körbe. A kis barlangokba, hajóval is be lehet menni. És ahogy a hely neve is mutatja, a sziklákon rengeteg madár fészkel, többek közt sirályok, lundák (a Norröna luxuséttermének étlapján is szerepel), alkák. Kirkjubour pedig valóban Feröer első számú műemlék települése, évszázadokon keresztül ez volt a szigetek egyházi központja. Katedrálisa, a híres Magnus-dóm 1100 körül épült. Impozáns épülete mellett az esztergomi székesegyház is elhalványulna. A nagyravágyó feröeriek 1200 körül egy még nagyobb katedrálist kezdtek építeni a városban, ez azonban máig befejezetlen maradt.

Aki fentről szeretné megszemlélni a szigeteket, érdemes felmásznia a 749 méter magas Sornfelli tetejére, ahonnan felejthetetlen kilátás tárul elénk. A Sornfelli csúcsán találjuk továbbá a NATO egyik legfontosabb radarállomását is.

Ami a helyi szokásokat illeti, azok a dániaiakhoz hasonlóak, de az emberek errefelé még nyugodtabbak. Sietségnek, kapkodásnak sehol semmi jele. Talán csak egy dolog van, ami évszázadok óta képes kihozni őket béketűrésükből, az pedig a delfinvadászat. Kicsi vagy nagy, foglalkozzon is bármivel, ha egy delfin tűnik fel a part közelében, menten üldözésükre sietnek. Az elejtett delfineket nem dolgozzák fel vágóhídon, hanem a helyszínen darabolják szét őket, a húst és a szalonnát több száz éves szabályok alapján osztják el egyrészt egymás, másrészt a település többi lakója között. Egy kisebb részt pénzért értékesítenek. A delfinhús feleannyiba kerül, mint a marha- vagy a birkahús. A delfinek még az 1852-es első parlamenti választás menetébe is beavatkoztak, mikor megjelentek a választóhelyiség közelében, a szavazást félbe kellett hagyni s csak akkor lehetett folytatni, miután annak rendje és módja szerint kicsontozták a jószágokat.

Ha ezekután van még rá gusztusunk, a helyi specialitások közül próbáljuk ki a félig szárított és érlelt halat, a ræstur fiskurt, a szárított halat, a turrur fiskurt, vagy az igazi ínyencségnek számító cethúst bálnazsírral, a grind og spiket.

Ami a feröeri kultúrát illeti, a klasszikus zenét egy szimfonikus zenekar és egy ismert kórus mellett Feröer zeneszerzői alakítják, akik gyakran merítenek ihletet a balladakincsből. Nyaranta népszerű könnyűzenei fesztiválokat is tartanak errefelé, melyek közül a legjelentősebb a G! Festival.

A feröeri irodalomnak még magyar vonatkozása is van, Heinesen egyik regénye Elkárhozott muzsikusok címmel számunkra is hozzáférhető.

Bár a feröeri képzőművészet csak a 20. század elején alakult ki, a nemzeti öntudatra ébredés korszakában, fontos megemlíteni az önarcképeiről ismert Ruth Smitht és Ingálvur av Reynit, akinek műveit a koppenhágai Statens Museum for Kunst is kiállítja.

A feröeri lánctánc és a hozzá tartozó régi balladák egész Európában egyedülálló értéket képviselnek. Egyetlen más nép sem tudott középkori szokásokat ennyire élő formában megőrizni. A lánctánc nem csak a népi hagyományok bemutatása, hanem napjainkban is a mindennapi élet szerves részét képezi.

Feröer nemzeti sportja az evezés, méghozzá hagyományos feröeri csónakkal. Az év fénypontja az Ólavsøka ünnepén megrendezett regatta, ahol országos bajnokokat is hirdetnek. További jó hír a sportrajongóknak, minden nagyobb település rendelkezik futballpályával.

Hotelszoba foglaláshoz még itt a legteljesebb helyi hotel lista: http://www.faroeislandshotels.com apartmanok, panziók, kiadó szobák egy vendégházban, itt az összes nagy szálloda mellett eldugott pici helyeket is találhat. Klaksvik, Shetland, Toftir, Torsvolur.

Előrejelzés és időjárás.  A hőmérséklet a tenger miatt még télen  elviselhető tud lenni: www.wunderground.com/global/stations/06011.html.

Zoomolható térképe, a szigetek és környéke:

Ez volt Feröer-szigetek szállások blog fórum bejegyzés, látnivalók és történelmi leírás magyarul. Hajós, extrém és luxus utazási célpontnak is kiváló egy európai szárazföldi ember számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.