A „Nagy Elba-völgyi kirándulóút”, hajókirándulás Drezdától a Blaues Wunderhez, majd onnan a pillnitzi kastélyhoz vezet, aztán Pirna előtt elhaladva továbbhalad Szász Svájcba, és a következő városokat érinti: Wehlen. Rathen fürdőhely. Königstein, Prossen. és hat és fél óra múltán végül kiköt Bad Schandauban. A „Nagy gőzhajós körutazás” szintén árral szemben halad, és a következő Elba menti kastélyok előtt halad el: Albrechtsberg, Linger és Eckberg, majd Pillnitz, amit 90 perc alatt ér el. „Sächsische Weinstraßénak” (Szász borút) hívják azt a hajóutat mely a folyón lefelé érinti Radebeult és Meissent és onnan vezet tovább a Diesbar-Seußlitz borvidékre.
Miután a lapátkerekes elhagyta Pillnitzet, Pirna mögött az Elbai-homokkőhegység bizarr homokkőoszlopai köszöntik az utazót. A közkeletű Szász Svájc elnevezés Adrian Zingg és Anton Graff svájci festőművészektől származik. Mintegy kétszázötven éve telepedtek le mindketten Drezdában. A vadromantikus sziklavidék hazájukat idézte számukra, csak minden egy mérettel kisebb volt. Ennek a már Nemzeti Parknak nyilvánított tájnak a legfőbb éke a Bástya, a közvetlenül az Elba partján emelkedő sziklaformáció. Évente több tízezren mennek fel a fennsíkra, ahonnan a legszebb kilátás nyílik az egész vidékre. A következő kikötőhely a megerősített pompás königsteini vár egyik sziklájánál van. A szász uralkodóház tagjai zavaros időkben ide menekültek, nemcsak a cselédségüket, de a kincstárt is ide hozva magukkal. Königstein vára bevehetetlennek számított, hadászati szempontból mindig a legkorszerűbb állapotban volt.
Az Elba folyásán Drezdából lefelé pöfög a gőzös Radebeul felé, ahol a Hoflößnitz kastélyt találjuk – az a vidék Szászország legjelentősebb bortermelő vidéke. A csodálatos kilátást nyújtó citromsárga Belvedere körül húzódó zöld teraszra került a szőlőhegyek leve, amit a vincellérek kipréseltek. Az Elba vidékén több mint 700 éve termesztenek szőlőt – Pirnától déli irányban Radebeulon és Meissenen át az északi irányban levő Diesbar-Seußlitzig húzódik Németország legkeletibb borvidéke. Radebeul emellett azonban a May Károly-rajongók zarándokhelye is. Old Shatterhand és Winnetou megalkotója itt töltötte életének utolsó éveit, lakóháza ma múzeum. Az út tovább halad az 1000 éves Meisscnbe, mely az egymást keresztező két kék karddal márkajelzett porcelánja révén tett szert világhírnévre. Johann Friedrich Böttger patikussegédnek valójában aranyat kellett volna előállítania Erős Ágost parancsára. Böttgernek egyre ott volt a fülében a választófejedelem fenyegetése: „Csináld meg már nekem, Böttger, mert különben…” – és végre 1710-ben Erős Ágost négy nyelven jelenthette be a világnak a „nagy felfedezést”, a fehér porcelán előállítását. Az Albrechtsburgban rendezte be a választófejedelem Európa első porcelánmanufaktúráját. Meissen, akárcsak Erős Ágost idején, ma is porcelánjáról híres város, a Triebischtalban levő manufaktúrában van egy a nagyközönség számára is látogatható bemutatóműhely. A Dómmal és az Albrechtsburggal azonban Szászország bölcsője is.
A Burgberg volt az első őrgróf, Wettin Konrad székhelye. Nyolcszáz éven keresztül ez a nemzetség határozta meg Szászország sorsát. A harmincnégy uralkodó közül azonban csak egy volt, aki az országhatáron túl is dicsőségre tett szert, az, akit az utókor Erős Ágostként ismer.
