A mediterrán éghajlatú sziget sok istennek, keresztes lovagnak, szentnek. hősnek – és turisták ezreinek adott és ad otthont
Aphrodité, a szerelem görög istennője a monda szerint Ciprus D-i partjainál kelt ki a habokból, ott, ahol a tenger Achni partját mossa. De a halandók is nagyon rég ismerik a szigetet: 8 ezer éves, a kőkorszakban vagy még régebben készült termékenységszobrocskákat is találtak itt. Már a Kr. e. 3. évezredben működtek a ciprusi bányák, amelyek az egész kelet-mediterrán térséget ellátták rézzel (a sziget a görögül fémet jelentő kipros szó után kapta a nevét). A bányák még ma is üzemelnek.
rült; tagjai sok brit és török származású ciprusit meggyilkoltak. A gyilkosságsorozat 1960-ban egy időre megszűnt – ekkor a sziget a Nemzetközösség független köztársasága lett; elnökévé a görög származású korábbi ciprusi érseket, III. Makarioszt választották.
A szigetet sokan meglátogatták (több ízben területszerzés céljából), mivel Ciprus az Európa, Ázsia és Afrika közötti tengeri útvonalak metszéspontjában fekszik. A Kr. e. 14-15. sz.-ban a mükénéi görögök alapítottak városokat a szigeten, a Kr. E. 7. sz.-ban asszír, majd perzsa befolyás alá került, a rómaiak, majd Bizánc hódította meg. A keresztény tanokat Szent Pál és Szent Barnabás vitte el a szigetre az 1. sz.-ban.
1191-ben Ciprust az akkori angol király, I. (Oroszlánszívű) Richárd foglalta el, aki itt, Limassolban vette feleségül Navarrai Berengáriát, majd 1192-ben a szigetet a volt jeruzsálemi királynak, Lusigniai Guidónak adta hűbérbirtokul. A 12. sz.-tól a francia Lusignan-dinasztia uralkodott Cipruson, egészen a 15.s sz. végéig, amikor elűzték őket a velenceiek. A török uralom egészen 187-ig tartott, akkor a sziget brit fennhatóság alá került, s 1925-ben brit koronagyarmattá vált.
A lakosság négyötöde görög leszármazott, egyötödének ősei törökök voltak. 1900 körül a ciprusi görögök mozgalmat indítottak azzal a szándékkal, hogy Ciprust őseik szülőföldjével egyesítsék. A mozgalom élére az 1950-es években egy terrorista szervezet, az EOKA került; tagjai sok brit és török származású ciprusit meggyilkoltak. A gyilkosságsorozat 1960-ban egy időre megszűnt – ekkor a sziget a Nemzetközösség független köztársasága lett; elnökévé a görög származású korábbi cirusi érseket, III. Makarioszt választották.
Alig 3 év múlva újabb háború tört ki a szigeten. A kezdeményezők a törökök voltak (akiknek az alkotmány csupán 30%-os arányt biztosított a parlamentben, a kormányban és a hadseregben). A háborúnak az ENSZ békefenntartó erői vetettek véget. Törökország azonban 1974-ben inváziót indított a sziget ellen, azzal az ürüggyel, hogy a ciprusi törököket meg kell védenie a görögöktől. A törökök elfoglalták a sziget É-i harmadát, beleértve Famagustát és Kyreniát, valamint a fővárost, Nicosiát, amely azóta is kettéosztott város. 200 ezer ciprusi görögöt űztek ki otthonából, hogy az anatóliai betelepülőknek helyet csináljanak. Több száz ciprusi görögöt megöltek vagy megsebesítettek, és ezernél többen azóta sem kerültek elő.
1983-ban a törökök az elfoglalt ciprusi területen kikiáltották az azóta is kizárólag Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot. A szigetet180 kmhosszan átmetsző ún. zöld vonalon ciprusi görög és török, valamint törökországi katonák állomásoznak.
1997-ben a görög ciprióták hadianyag-beszerzései, a görögök lakta résznek az Európai Unióhoz való csatlakozására irányuló mozgalom és a zöld vonalnál történt halálesetek miatt fokozódott a feszültség, ám a következő hónapokban a görög és a török közösség vezetői az ENSZ égisze alatt tárgyalásokba kezdtek.
Az ÉK-i oldalán hosszan a tengerbe nyúló félszigettel Ciprust K-Ny-i irányban két párhuzamos hegylánc osztja ketté; a két hegyláncot széles központi síkság választja el, mely a tenger felé mindkét végén nyitott. Az É-on fekvő Kyreniai-hegység legmagasabb pontja1024 m. A DNy-i Troodost fenyők, ciprusok és cédrusok borítják; legmagasabb csúcsa az 1953 m-es Olimbosz. Itt télen még síelni is lehet. A sziget többi részén a nyár forró és száraz, az ősz és a tél pedig meleg és csapadékos.
A szigeten változatos növényvilág alakult ki: megtalálható a korai burgonya, a zöldségek, a gabonafélék, a dohány, az olajbogyó, a szentjánoskenyérfa, a banán és a szőlő is. Az utóbbiból készülnek az erős, zamatos borok, valamint a sherry és a konyak. Bár az éghajlat kedvező, öntözésre nagy szükség van. A sziget gazdasági életében szerepet játszik még a halászat, valamint a réz-, az azbeszt- és a krómbányászat – bár a török invázió óta bányászata leromlott. A Dhekeliában és Akrotíriben levő brit támaszpont is hoz némi bevételt.
Ciprus azonban legfőképp a turistáktól függ, bár ebből a szempontból sem tekinthető egységesnek. A görög szektorba érkezőket nem engedik át a török szektorba, és ugyanez fordítva is igaz. Egyes fontos turistacélpontok ugyan a török szektorban vannak, például Salamis romjai Famagusta közelében, a ciprusi görög szektort mégis jobban kedvelik a turisták. A görög szektorban az idegenforgalom 1974 óta a gazdasági megújulás fontos tényezőjévé vált.
Ciprusnak egyeteme nincs. A görög szektorban művészeti, erdészeti, műszaki, ápolónőképző és menedzserképző főiskola működik.
SZÁMOK ÉS TÉNYEK
Hivatalos név: Ciprusi Köztársaság (az Észak-ciprusi Török Köztársaságot csak Törökország ismeri el)
Terület: 9251 km2; ebből görög terület 5896 km2, törökök által megszállt terület 3355 km2
Lakosság: 756 000
Népsűrűség: 81,7 fő/km2
Főváros: Nicosia
Államforma: köztársaság
Pénznem: 1 ciprusi font=100 cent; É-on török líra
Nyelv: görög, török, angol
Vallás: ortodox 78%, muzulmán l8%, egyéb4%
Éghajlat: mediterrán, hosszú forró nyárral és meleg, csapadékos téllel; Nicosiában a januári középhőmérséklet 10oC, az augusztusi 28 oC
Földhasznosítás: művelt terület 47%, rét és legelő 10%, erdő és erdős terület 18%, egyéb 25%
Elsődleges nyersanyagforrások: réz, azbeszt, króm, pirit; szőlő, mandula, citrusfélék, burgonya
Fő gazdasági ágak: réz, azbeszt, pirit; szőlő, mandula, citrusfélék, burgonya
Fő exportcikkek: réz, azbeszt, cement, burgonya, cigaretta, bor, szőlő, olajfa, zöldség, citrusfélék, mandula, ruházati cikkek, textil, gyógyszer
Nemzeti jövedelem/fő: 9754 USA-dollár
Természetes szaporodás: 19 ezrelék
Várható élettartam: férfiak 74 év, nők 79 év