A művészet rajongók látogassanak a Mont des Arts alatt 1984-ben kiépített földalatti Modem Művészeti Múzeumba! E múzeum anyagának legjobb alkotásai között találhatók a belga művészeknek a fin de siécle-hez (20. század vége) kötődő művei, például Félicien Rops és Fer- nand Khnopff képei. a szürrealista René Magritte és Paul Delvaux. valamint a stílusirányzat nagy hatású előfutárának, James Ensornak a festményei.
A háború utáni években a COBRA művészcsoport kísérletező és expresszív festészetével igyekezett szembeszállni az intellektuális és szabályok közé szorított művészeti irányzatokkal. A művészcsoportnak – melynek nevét Koppenhága, Brüssel és Amszterdam kezdőbetűiből állították össze, a benne részt vevő művészek lakhelye alapján – a belga főváros lett a székhelye.
A múlt század végén a Hollandiától való elszakadás 50. évfordulója alkalmából létesítették a Belgium parkot, a Diadalívet és a Musée des Cinquantenaire-t. A monumentális épületegyüttes északi szárnyában helyezték el a Királyi Hadtörténeti Múzeumot. A Királyi Művészeti és Történeti Múzeum a világ minden tájáról származó műkincseket és kulturális értékeket mutat be, az egyiptomi Középbirodalomból származó királyi mellszobroktól a középkori ereklyéken át a XVI. század elején Brüsszelben készített gobelinekig.
Brüsszel legújabb és egyedülálló múzeumának – melyet Baudouin király 1989-ben nyitott meg a nagyközönség számára – a középpontjában egy egészen más művészeti irányzat áll, melyet Belgiumban „Neunte Kunst” névvel illetnek. A turistákat mágnesként vonzó látványosság, melyet évente több mint 160000 ember tekint meg, Európa első Comics (rajzfilmsorozat) Múzeuma (Centre Belge de la Bande Dessinée). A Rue des Sables végén, egy lerobbant városrészben, mintha csak a romok közül bukkanna elő, úgy magasodik hirtelen a látogató elé a belga főváros egyik legérdekesebb épülete: a neves szecessziós építész, Victor Horta építette az egykori áruházat, mely napjainkban – eredeti állapotának megfelelően tatarozva – reprezentatív otthont biztosít a Comics Múzeumnak. Annak is érdemes megtennie a sétát a Grand’ Place-tól idáig, aki nem sorolja magát a rajzfilmsorozatok kedvelői közé, azonban kívülről szeretne gyönyörködni az egyik legszebb Horta-épületben. De hiszen ki ne szeretné Tintint és Milout, vagy Lucky Luke-ot, a magányos covvboyt és a vidám Schlümpfét? Aki végignézi a sorozatok eredeti rajzait, és megismerkedik egy rajzfilmsorozat megszületésével, biztosan sokáig itt marad.
Hergé, Tim és Struppi alakjának megalkotója rajzai elkészítése során egész konkrét mintákra hivatkozott, melyeket egyébként múzeumokban talált.
Az egyik alapvetően meghatározó számára a Tervurenben levő Közép-afrikai Múzeum volt. Ez csupán néhány kilométerre van a várostól, és villamossal könnyen megközelíthető.
A múzeum, mely azokból a milliókból épült, melyek 1880 után áramlottak be Belga Kongóból (ma: Zaire), napjainkban nemcsak földrajzi és néprajzi gyűjteményt ölel fel, hanem értékes maszk- és szoborkollekciót is – ez Európában az egyik leggazdagabb, afrikai művészetet bemutató múzeum. Azt követően, hogy évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták és alábecsülték az afrikai művészet értékeit, a múzeumi ismertetőkben szereplő anyagok most már hozzáférhetőek a nagyközönség számára is.
