Berlin látnivalók: nevezetességek, élménybeszámoló képek

Berlin látnivalóinak, élményeink bebiztosításához. Útikalauz leírás és élménybeszámoló fotók (2011) alább. Az utazás tippek és szórakozás kelet-nyugat egységében.

A jó szállás olcsón, vagy szép szálloda szoba keresés ITT: luxus hotel, apartman, panzió és diákszállás 1-2-3-4-5 csillagos kategóriák nagy választékban.

A legolcsóbb mégis feledhetetlenül jó vendéglátást nyújtó szállások (pl. Generator hostel) a fenti szálláskereső linkre kattintva érhető el.

A város egyik szimbólumaként is számon tartott címerállat, a híres berlini medve valószínűleg a város alapítójától, Mark Brandenburgtól ered. A város ipara, mely megsínylette ugyan a világháborúkat és Németország kettéválasztását, hosszú múltra tekint vissza. Már a 19. században olyan nagy cégek működtek itt, mint a Siemens vagy az AEG. A gazdaság központja sokáig az NDK volt. Berlin gazdaságának mai húzóágazatait a biotechnológia, a gyógyszeripar, a megújuló energiaipar, a média, és természetesen a turizmus jelenti. Ma a Siemens mellett olyan nagy cégeket találunk itt, mint a VIVA, az MTV Central vagy az Universal Music.

Berlin története, a történelmi kezdetektől:
Noha a város helyén már a Kr. e. 3. évezredben megtelepedtek az állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozó őslakosok, a germánok csak a 6. században érkeztek a vidékre. Őket követték a szlávok, akik Brandenburg 1157-es megalapításáig uralták a város akkori területét. Berlin igazi kereskedővárosként csak a 13. században jött létre, a szláv berl szóból származó neve mocsarat, lápot jelent. Berlin 1307-ben lépett be a Hanza-szövetségbe, 1391-ben pedig már az önálló bíráskodás jogát is megszerezte. A 14. század közepén a brandenburgi választófejedelmek székvárosa volt, 1451-ben pedig ismét főváros lett. A város virágzása mégis a 17. századra, Frigyes Vilmos fejedelem uralkodásának idejére tehető. A Porosz Királyság 1701-es megalakulásával Poroszország fővárosa lett, hol az oroszok, hol az osztrákok szállták meg a kirobbanó háborúk folyományaként, majd a napóleoni háború következett. Csak ezek lezárulása után léphetett Berlin a haladás és a jólét útjára.

A város ekkora már nem csupán a porosz királyság és a német birodalom fővárosa volt, de a porosz király és a német császár székvárosa is, sőt a német birodalmi hatóságok legnagyobb része is idehelyezte székhelyét. III. Frigyes Vilmos ekkoriban alapította a város egyetemét is. Hogy Berlin világvárossá növekedhetett abban a 19. századnak is jelentős szerepe volt, 1871-ben ugyanis a város a német császárságnak fő- és székvárosa lett s maradt is még a Weimari Köztársaság idején is. A második világháború pusztításai Berlint sem kímélték persze, a bombatalálatok következtében a várost jelentős károk érték. Ezt tetézte a szovjet csapatok ostroma is, akik 1945-ben foglalták el Berlint. 1949-ben a szovjetek vezetése alatt megalakult Nyugat-Berlin is. A híres-hírhedt Berlini Falat, mely a hidegháború egyik jelképévé vált 1961-ben létesítette az NDK. 1968-ban a diákfelkelések is Nyugat-Berlinben törtek ki. A két német állam egyesítésére csak 1990-ben került sor. Berlin pedig a rákövetkező évben már az Egyesült Németország fővárosának számított.

Berlin számos nevezetességével, történelmi múltjával, külön Múzeumszigetével, mely az UNESCO világörökség listáján is szerepel, és számos kirándulóhelyével London után Európa második leglátogatottabb városának számít. A magyar turisták bizonyára még az 1936-os berlini nyári olimpiára is emlékeznek, ahol sportolóink igen szépen szerepeltek. Ha Németország fővárosának feltérképezését tűzzük ki magunk elé célnak, szánjunk elég időt a városlátogatásra.

Képek, fotó galéria:

A városfelfedező túrát érdemes mindjárt Berlin egyik híres szimbólumánál, az athéni Akropolisz mintájára, 1788-1791 között épült 26 méter magas Brandenburgi kapunál kezdeni, melyet a város központjában találunk. A 12 dór oszlopból álló előcsarnok tetején a győzelem istennőjének, Viktóriának fogata egyensúlyoz, az istennő méltóságteljes szobrát egy ízben még Napóleon is magával hurcolta Párizsba, homlokzatát pedig a görög békeistennő, Eiréné képmása ékíti, hisz eredetileg a béke kapujának tervezték. Persze nemcsak látványossága miatt érdemes felkeresni a kaput, történelmi jelentősége miatt is. Közel harminc éven át mögötte húzódott ugyanis a határt jelképező berlini fal, a hidegháború egyik jelképe, mely 1990-ben aztán Németország és Európa újraegyesítésének szimbólumává lett. Állítólag Ronald Reagan is itt szólította fel Gorbacsovot a fal lebontására 1987-ben.

A kapu közvetlen szomszédságában találjuk a neobarokk stílusban, eredetileg a Hohenzollernek udvari és emléktemplomának emelt, híres berlini dómot is, mely leginkább a római Szent Péter Bazilikára emlékeztet. A jelenleg is látható épület alapjait 1894-ban maga II. Vilmos rakta le. A székesegyház kriptájában a Hohenzollern-család közel 95 tagjának kriptája bújik meg, melyek közül a legjelentősebbek a Nagy Választófejedelem és Dorottya választófejedelemi díszkoporsói. Emellett érdemes megtekinteni a főtemplom impozáns kupoláját, melynek körfolyosójáról varázslatos panoráma tárul Berlinre, a Császári lépcsőházat és az emeleti Dóm Galériát is, ahol a múzeum múltjával, történetével ismerkedhetünk meg. A templom istentisztelet idején nem látogatható, továbbá a bejutásért belépti díjat kell fizetni.

Szintén ezen a környéken, a régi Állami Könyvtárral szemben magasodik az 1743-ban, rokokó stílusban emelt Német Állami Opera, mely akkoriban Németország első önálló, Európának legnagyobb operaházának számított. Az épület, annyi másikhoz hasonlóan megsínylette a második világháború pusztításait, de az újjáépítés nem sokáig váratott magára. Az Operaház színházi társalgóként szolgáló, első emeleti Apolló-terme aranyozott korinthoszi oszlopsorával, intarziás márványpadlójával és meseszép velencei csilláraival máig a világ egyik páratlan remeke, érdemes megtekinteni.

Ugyancsak a Brandenburgi kapu közelében találjuk az 1884-1984 között, a felújításoknak köszönhetően épp száz évig épült Reichstag épületét, mely Németország legkedveltebb turistalátványossága a Kölni dóm után. Eredetileg a Német Birodalom Parlamentjének szánták, 1999-től fogva a Német Parlament Alsóháza, vagyis a Bundestag ülésezik itt. A nemrégiben üvegkupolát kapott Reichstag közelmúltbeli restaurációja csaknem 300 millió eurót emésztett fel. Az épület történelmi jelentősségét emeli, hogy 1918-ban erkélyéről kiáltották ki a Weimari Köztársaságot, valamint, hogy itt rendezték meg az 1990-es újraegyesítési ünnepséget is.

A Checkpoint Charlie a leghíresebb katonai ellenőrzőpont és némelyek számára az egyetlen határátkelőhelyet jelentette a Berlini Fal fennállásának idején. Az ellenőrzőpont kifejezést voltaképp ők is a határátkelőhely helyett használták, utalva rá, hogy az amerikaiak a berlini határt nem ismerték el törvényes államhatárként. Itt találjuk a Haus am Checkpoint Charlie-t, ami egy magánkézben üzemelő múzeum, ahol nemcsak a Fal történetével, a megépítését követő szökési kísérletekkel is megismerkedhetünk. A kiállítás anyagát Németország kettészakadásáról szóló dokumentumfilmek teszik teljessé.

A Spree-sziget mellett található Alexanderplatz, mely a város legismertebb tere, Berlin több nevezetességének is otthont ad. Az 1969-ben állított Világóra mellett itt találjuk a sokáig Berlin legmagasabb épületének számító, 368 méter magas tévétornyot, mely ma is a város egyik szimbólumát képezi. A berliniek szerint városukra a tévétoronyból tárul a legszebb panoráma, érdemes ellenőrizni. A kilátót lifttel közelíthetjük meg, itt működik a híres Telecafé kávézó is, mely különlegessége, hogy saját tengelye körül forog. A századfordulón még a bevásárlások és az éjszakai élet központjának tartott tér, melyet Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz című regénye tett igazán híressé ad otthont továbbá a gótikus stílusban épült Mária-templomnak és a Vörös Városházának is. Szintén itt épült az első berlini metróállomás, ahogy a város legnagyobb szállodája, a 30 emeletes Forum Hotel is.

Ha már a tereknél tartunk, feltétlen meg kell, említsük az egykor piacként szolgáló Gendarmenmarktot is, Berlin és Európa egyik legszebb terét, mely I. Frigyes Vilmos uralkodása idején épült. Hangulatos éttermein túl elsősorban klasszicista székesegyházairól, a Német és Francia Székesegyházról nevezetes. Egyházi célokra napjainkban csak az utóbbit használják. Falai közt kapott helyt a Hugenotta Múzeum is, ahol a hugenották brandenburgi, berlini és franciaországi hányattatásait ismerhetjük meg. Míg az épület földszintjén Hugenotta Könyvtár, emeletén étterem működik. A Német Székesegyházban pedig „A német történelem kérdései” című kiállítást tekinthetjük meg, az épület emeletén szintúgy kávézó üzemel.

Kihagyhatatlan élményt jelenthet a Berlin megalapításának 750. évfordulójára újjáépített középkori Nikolai-negyed megtekintése is. A város legrégebben épült része egyike a legfelkapottabb turistalátványosságoknak. A régi házak, és éttermek között bóklászva mindenkit megérint majd a negyed magával ragadó, falusias hangulata. Berlin egyik legrégebbi, 13. századból való plébániatemploma, a Szent Miklós plébániatemplom is itt található, akárcsak az Ephraimpalais épülete, melyet aranyszín erkélyei és bájos kőangyalkái miatt Berlin egyik legszebb épületének tartanak. A Kézműves Múzeum tulajdonában álló házsorban a régi ipari tevékenységeket és szakmákat is megismerhetjük. Egykor Kleist, Ibsen, de még maga Casanova is a negyed illusztris lakóinak sorát gazdagította.

Charlottenburg nemcsak a sportrajongók kedvence lesz az itt található Olimpiai stadion miatt, de bizony a romantikusok is új otthonukra lelnek majd. Itt magasodik ugyanis a város legszebb, barokk stílusú kastélya, az 1695-ben épült Charlottenburg-kastély, mely egykor a Hohenzollernek tulajdonában állt. A versailles-i kastélyra emlékeztető palota külön éke a Porcelán Szoba, melynek mennyezetét kínai és japán alakzatok teszik páratlanná. Szintén megtekintésre méltó a kastély Zeneterme és Romantika Galériája. Míg elsőben többek közt Watteau festményeit csodálhatjuk meg, utóbbiban a 19. századi romantikus művészek alkotásaival szemezhetünk. A nyugati szárnyban elhelyezett, régészeti leleteknek helyt adó Ótörténeti Múzeumban pedig Heinrich Schliemannak, Trója felfedezőjének trójai gyűjteményével. A palota angol és francia stílust ötvöző parkja is fényűző, a berliniek kedvelt találkozási pontja. A kert nyugati oldalán álló Mauzóleum III. Frigyes Vilmos és felesége, Luise királynő szarkofágjának ad otthont. A Belvedereben jelenleg kiállító terem működik, melyben a Királyi Porcelánmanufaktúra történetével ismerkedhetünk meg.

Berlin múzeumaival talán csak Amszterdam múzeumai vetekedhetnek. A Spree szigetén található híres Múzeumsziget, mely a Régi, a Pergamon, a Bode múzeumnak és a Régi Nemzeti Galériának ad helyet, Berlin kulturális központja. Az 1830-1920 között épült komplexum kincsei a keleti régiségektől az antikvitáson át a modern művészet remekeiig terjednek. Alapjukat a porosz királyok és a brandenburgi választófejedelmek gyűjteményei adják. Míg a Bode Múzeum éremkabinetje a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb gyűjteményét képezi, s ugyancsak világhírnek örvend a képtárában őrzött Leonardo festmény, A Krisztus feltámadása című birtoklásáért, az Európa egyik leghíresebb múzeumának tartott  Pergamon, mely nevét híres Pergamon-oltárának köszönheti, a párizsi Louvre és a londoni British után leggazdagabb elő-ázsiai gyűjteményével tűnik ki a kultúrintézmények közül. A Régi Nemzeti Galéria olyan jelentős műkincsekkel büszkélkedhet, mint Paul Cézanne, Auguste Rodin, vag Oskar Kokoschka alkotásai, a Régi Múzeum pedig antik műgyűjteményéről nevezetes.

Berlin persze nem lenne teljes közkedvelt bevásárló utcái és szórakozóhelyei nélkül. A vásárlás megszállottainak Berlin Champs-Elysées-je, a csak Ku-Dammnak becézett Kurfüstendamm felé kell venniük az irányt, ahol olyan luxusmárkák üzleteinek kínálatából válogathatnak, mint Valentino, Chanel, Gucci és még hosszan folytathatnánk a sort. A Kurfürstendamm közelében található, 1905-ben kaput nyitó, hétemeletes KaDeWe a londoni Harrods után Európa második legtekintélyesebb áruháza. 60 ezer négyzetméteren közel 380 ezer áru közül válogathatunk, legyen szó akár női, akár férfi, vagy gyerek ruhákról, műszaki cikkekről, ékszerekről esetleg könyvekről. Az üzletek mellett az áruházban természetesen a kiváló éttermeket is megtaláljuk.

A luxusáruház feltérképezése után, főként családosoknak, ildomos felkeresniük az alig 3 kilométerre található állatkertet, mely nemcsak Németország legnagyobb zoo-jának számít, a világ egyik legnagyobb állatkertjének is. A 167 hektáros park közel 20 ezer állatfajnak ad otthont, akváriuma Európa fajban leggazdagabbja. A honira emlékeztető Elefánt Kapu bejáratot a Budapester Stassén találjuk.

Mindezek felett az ország egyik tartománya és a Berlin-Brandenburg régió centruma is Berlin.

Angol leírás részletesen a látványosságok listájával: www.visitberlin.de/en/see/sightseeing/sights. Mi a fő látnivaló Berlinben? Hogyan induljunk útnak, hogy különleges célunk legyen és mégis lássuk az általánosan megszokott turista célpontokat is? Mik az elrejtett, mégis érdekes helyek? Kik élnek és éltek Berlin falai között, akinek ismerjük a nevét?

Az útikalauzok fotó, fényképei között biztos találunk érdekeseket, és ma már videók is részletesen bemutatják a várost, így elmerülhetünk a részletekben, mert nagy vonalakban már ismerni fogjuk, amit a kemény turisták néznek. Népszerű könyv kivonata: www.lonelyplanet.com/germany/berlin/sights. Nem kell top10-es lista, érezni fogjuk mindig, hogy hol tartunk. Gyalog, tömegközlekedéssel, busszal vagy kerékpáron is mehet a túra, mind nagyon jó élmény lehet.