Az egyház befolyása
Minthogy a lakosság 85%-a római katolikus, az egyház befolyása igen erős. Feszületek és Mária-szobrok igen gyakran ötlenek szemünkbe az utak mentén, különösen a hegyi falvakban. Ezekben látjuk a legszebb hagyományos parasztházakat is, minden vidéken más-más stílusban. Mindegyikre láthatunk példát a Graz melletti Österreichisches Freilichtmuseum nevű skanzenben.
Az ország szembetűnő régiók szerinti sokfélesége – amely minden hegyi kultúrára jellemző, ahol a völgyek települései elszigetelten, egymástól különböző módon fejlődnek – tükröződik Ausztria politikai szerkezetében is. Az ország kilenc Bundesland, tartomány szövetsége, s mindegyiknek megvan a saját kormánya. Valamennyi tartomány képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban, amely az ország belügyeit és külügyeit irányítja. Az országot jelenleg az Osztrák Szociáldemokrata Pártból és az Osztrák Néppártból álló koalíció vezeti, bár szövetségük az utóbbi időben egyre lazul. A kormánynak nagy szerepe van az államháztartás és a jelentős részben állami tulajdonú iparágak eredményes irányításában – az acél- és vegyipartól a közlekedésig és a bankszektorig.
Bár szociális és gazdasági szempontból Ausztria egyértelműen a Nyugatra támaszkodik, politikailag szigorúan semleges. Tagja számos nemzetközi gazdasági társulásnak, az Európa Tanácsnak és az Egyesült Nemzeteknek. 1995 januárjában az Európai Unió is elfogadta tagsági kérelmüket
A semlegesség – akárcsak Bécs ragyogó eleganciája – Ausztria mozgalmas történelméből következik. Az ország mai területén Kr. e. 500 körül eredetileg a kelták telepedtek meg, majd a rómaiak, vandálok, vizigótok, hunok, magyarok és germán törzsek rohanták le. Végül 1278-ban egy nevezetes svájci-elzászi család ragadta magához a hatalmat – ők voltak a Habsburgok.
Bécset tették meg fővárosukká, s hatalmas birodalmat építettek ki. amely 1530-ra magában foglalta Magyarország É-i és Ny-i, valamint Csehország Ny-i részét, É-Itáliát, a Németalföldet, s egész Spanyolországot. Inkább a királyi családok tagjaival kötött házasságokkal, mintsem háborúkkal növelték birodalmukat. 1442-től 1806-ig a Habsburgok viselték a német-római császári címet is. A család 600 éven át uralkodott.
Egy lövés
A virágzó birodalom nemzetiségei közt feszülő ellentétek 1914. június 28-án robbantak ki, amikor egy pisztolylövés Szarajevóban (a mai Bosznia-Hercegovinában) világszerte visszhangot keltett. Egy szerb nacionalista pisztolya kioltotta a Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd életét. Az osztrák-magyar haderő lerohanta Szerbiát. Több európai ország állást foglalt a konfliktusban, s ennek nyomán
kitört az I. világháború.
A Habsburgok hatalma nem élte túl ezt a megrázkódtatást. Az 1919-ben Saint-Germainen-Laye-ben kötött béke értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia területének 7/8-át felosztották a szomszédos államok között A német ajkú egynyolcad részből jött létre az Osztrák Köztársaság.
A világháború nagy csapást mért az országra. Gazdaságilag a csőd szélére juttatta, a tartós munkanélküliség pedig politikai nyugtalanságot szított. 1934-ben a szociáldemokraták fegyveres felkelést robbantottak ki, de ezt Engelbert Dollfuss kancellár fasiszta segítséggel elfojtotta, s feloszlatta a parlamentet. A szélsőjobboldali Dollfuss igyekezett a német nyomás ellenére megőrizni Ausztria függetlenségét ezért még 1934-ben náci szimpatizánsok meggyilkolták őt, majd 1938-ban Adolf Hitler – aki maga is osztrák származású volt – német csapataival megszállta az országot.
A szövetséges csapatok 1945-ben felszabadították és négy megszállási övezetre osztották Ausztriát. Az ország csak tíz évvel később, az 1955-ben aláírt osztrák államszerződés után nyerte vissza szuverenitását – miután garantálta, hogy szigorúan semleges marad. Ez a megállapodás napjainkig érvényben van.