A híres holland tulipánmezők

A tengerparti dűnék mögött, Hoek van Hollandtól É-felé, Alkmaarig a hajdani dűnék között tulipánmezők virítanak. A vidék nevezetességei még a hatalmas üvegházak, amelyekben salátaféléket, gyümölcsöt és virágokat termesztenek.

Az ország neve, Nederlanden (Németalföld) eredetileg a mai Belgium és Luxemburg területére is vonatkozott. A 19. sz.-ban azonban Belgium, majd Luxemburg is függetlenné vált.

A megmaradt, zömében protestáns területek felett a protestáns Holland Királyság uralkodott, az ország D-i része viszont erősen katolikus volt.

Hollandia még ma is jómódú ország. A Spanyolországtól elnyert függetlensége első évszázadában, 1600 és 1700 között azonban az egész európai kontinens leggazdagabb állama volt. A fiatal köztársaságba menekültek Európa minden részéről a protestáns művészek és mesteremberek. Katonai ereje – főleg tengeri flottája – jelentékeny volt, amit arra használt fel, hogy felkutassa a világ kincseit, és nagy birodalmat alapítson a tengeren túl. Amíg a Holland Kelet-indiai Társaság pénzt keresett, addig a nagy térképészek – Mercator, Ortelius, Bleau – térképre rajzolták a világot, Rembrandt, Hals és Vermeer pedig megfestették a mindennapokat.

Később a sors már nem volt ilyen kegyes a hollandokhoz. A 18. sz.-ban francia hadak érkeztek. 1830-ban Belgium néven elszakadt a D-i országrész, ami komoly csapás volt. A Franciaország ellen vívott négy, illetve az Anglia ellen vívott három háború a gyarmati idők végét jelentette.

Az ország helyzete a II. világháborúban, 1940-ben kétségbeejtővé vált. Németország lerohanta a Benelux országokat, és a támadás első pár órájában lerombolta Rotterdam központját. Dél-Hollandia négyéves német megszállása 1944 őszén véget ért, viszont a Rajna és a Maas, amelyek egykor a Holland Köztársaságot védték, most a németeknek szolgált védővonalként Az É-i országrészben a német megszállás a borzalmas „éhség telén” is folytatódott. 1945-ben Európának nem akadt még egy olyan szeglete, amelyet annyira kifosztottak volna, mint a holland hátországot. A háború után erről a mélypontról kellett elkezdeni az újjáépítést

Ma Hollandia Európa legsűrűbben lakott országa, ha az egész ország átlagos népsűrűségét vesszük alapul. A K-i és É-i területek eléggé gyéren lakottak. Dél-Holland tartományban ezzel szemben a népsűrűség meghaladja 1148 fő/km2-t. A holland lakosság nagy többsége az ún. Randstad Holland városaiba tömörül. Ez egy patkó alakú, összeépült lakott terület, amely D-en Dordrecht városával kezdődik, s Utrechttel végződik; beletartozik Rotterdam, Delft, Hága, Leiden, Haarlem, Amsterdam és Hilversum is. A patkó átmérője mintegy50 km.

Ezen a területen a zsúfolt úthálózat, a lakáshiány és a súlyos környezeti szennyeződés egyre több városlakót késztet arra, hogy a környező vidékre költözzön, ahol a földek és a veteményeskertek a világ legtermékenyebb területei közé tartoznak. A decentralizáció lassan felemészti az értékes termőföldeket. A patkón belül és körül található mezőgazdasági és üdülőterületek védelme állandó harcot igényel.

A Randstad csaknem teljes egészében mélyföld, így mielőtt bármi felépülne, először a vízelvezetést kell megoldani – hogy ne is említsük a további munkákat, amelyeket az olyan építmények igényelnek, mint a112 mmagas Dom-torony Utrechtben, vagy a földalatti vasút Rotterdamban. A Randstadon kívül is vannak fejlődő területek. A gyorsan növekvő D-i városok közt a legnagyobb Eindhoven fontos elektromos iparával. Limburg tartomány, amelynek ipara régen a helybéli szénre épült, ma a vegyiparban és a turizmusban jeleskedik. Említést érdemelnek még Overijssel tartomány korábbi textilvárosai, és a kiaknázásra váró ÉK-i földgázmező. Mindezek ellenére a holland gazdaságot a Randstad térség határozza meg.

Kikötőibe – elsősorban a rotterdamiba, amely a legnagyobb a világon – érkezik be az Európai Unió teljes tengeri forgalmának több mint egynegyede. A tengerparton a fő iparágak a kőolaj-finomítás, az acélgyártás (évi 5-6 millió t Ijmuidenben), a hajóépítés és a trópusi termékek feldolgozása. Vegy- és elektrotechnikai ipara is fejlett.

A sűrű népesség kiterjedt úthálózatot igényel. A hollandok építették a világ legsűrűbb autópálya-hálózatát. Villamosított vasútjaik gyakori és pontos járatokat működtetnek, s a rendszert a jövőben gyorsvasúti hálózattal kívánják Kölnig és Párizsig bővíteni.

A teherszállítás legfontosabb útvonalai a folyók és csatornák, főként a Rajna. A tengeri, folyami és csatornai teherszállítás elsőszámú központja Rotterdam.

Mivel a hollandok ellenőrzik a Rajna torkolatát, ők Nyugat-Európa kapuőrei. Az európai országok közül Hollandia támogatja a leglelkesebben a közös európai valuta ügyét. 1991-ben ebben az országban, Maastrichtben alapították az Európai Valuta Uniót.

Tulipánmező kép:  tulipánhagymák mező

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.